Lapszemle

„Városállam” a dombtetőn

Pannonhalma apró város a völgyben, és egy önálló „városállam”a dombtetőn, a Kisalföld és a Bakony találkozásánál. Olyan jelentőségű emlék­helye országunknak, melyet minden magyar embernek legalább egyszer látnia kell.

A több mint 1000 éves múltra visszatekintő Pannonhalmi Főapátságot egy dombra építették, és az a Szent Benedek rend működik ma is az épületegyüttes falai között, melynek Géza fejedelem 996-ban a monostort alapította. A Pannonhalmi Főapátságot és környezetét, hazánk kiemelkedő jelentőségű egyházi, kulturális és oktatási-nevelési központját 1996-ban a Világörökség részévé nyilvánították. Megtisztelő feladat számunkra, hogy a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. lehet a parkerdő gondozója.

A műemlék együttes az elmúlt évtizedekben számos új létesítménnyel gazdagodott, elkészült az apátsági pincészet, az étterem, a látogatói fogadóépület, egyebek közt felújították a Boldogasszony-kápolnát, a bazilika belső terét, és új rendeltetést kapott a majorsági épület is. A monostort körülölelő parkerdőt kezelő Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. a régi, balesetveszélyessé vált Boldog Mór-kilátó helyére újat állított, mely formavilágával szervesen illeszkedik a múltból előretekintő apátság kortárs építészetet követő sajátos, letisztult stílusához.

Pannonhalma sok turista számára az állandóságot, az örökséget, a múltidézést jelenti. Látogatható nevezetességeinek megtekintésére egy nap kevés, kedvcsinálóként egy kiránduláshoz most csak a parkerdőben álló Boldogasszony-kápolnát, és a honfoglalás ezredik évfordulójának tiszteletére emelt Millenniumi emlékművet mutatjuk be részletesebben.

A Boldogasszony-kápolnát 1714-ben Göncz Celesztin főapát kezdte el építtetni. Később ő volt az első, akit ott eltemettek. Az egyhajós templom északi homlokfalát háromszögű oromzat zárja, fölötte magasodik a harangot befogadó fa huszártorony. A szentélyhez keletről kis sekrestye csatlakozik. A szép barokk berendezést Sajghó Benedek (1722–1768) főapátsága idején alakították ki, három oltár és egy 18. századi kis orgona található benne, a szószék klasszicista stílusú. A főoltár oszlopokkal keretezett oltárképe Szűz Mária mennybemenetelét ábrázolja. Az épületet 1865-ben romantikus stílusban megújították, akkor készült falainak és kapuzatának tagolása és díszítése. A templom alatti dongaboltozatos kripta mindmáig a szerzetesek temetkezőhelye.

A honfoglalás ezredik évfordulóján a hét magyar törzs emlékére hét millenniumi emlékművet emeltek; ezek egyike a pannonhalmi kápolnaszerű építmény. A királyi koronát ábrázoló, vörös lemezből domborított kupolát megromlott állapota miatt 1937–38-ban lebontották, az épület akkor nyerte el jelenlegi formáját. Az oszlopos előcsarnokot (portikuszt) és a timpanont díszítő szoborjelenetek Bezerédi Gyula alkotásai. A kápolnaépület belső tere két ablakkal megvilágított, osztatlan, kör alaprajzú terem, nyílás nélküli, alacsony kupolával. A körfal keleti részén Aba Novák Vilmos 1938-ban elkezdett, de a művész halála miatt befejezetlen falképe, a Szent István-i államalapítás allegorikus elemekből álló víziója látható.

 

Forrás: A Mi Erdőnk