Oldal 39/81
A dámszarvas Gyulaj szent állata. Érzik is a megtiszteltetést, az ember közelsége nem okoz riadalmat köreikben. Egy alkalommal odáig vetemedtek, hogy az Óbiródi Vadászháznál az esküvői kocsiról éjszaka lelegelték a virágdíszítést.
Fejér megye legnagyobb erdőgazdálkodója, a VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. az erdészeti, vadászati és kereskedelmi feladatai mellett számos közjóléti beruházással járult hozzá a régió turisztikai vonzerejének növeléséhez. Legutóbb a Bence-hegyi kilátóval gazdagodott a környék.
A gyerekkori élmények, a tájékozódási futások és a terepi geológusi hivatás alatt szerzett ismeretek birtokában először túravezetésre vállalkozott Balogh Tamás. Aztán elindított egy terepi futóverseny-sorozatot, majd megírta az első kalandkönyvét szülővárosáról, Egerről és az azt ölelő Bükkről. Azóta további három kötet is készült a Káli-medence, a Dunakanyar és a Dunazug fölfedezéséhez.
Az Országos Erdészeti Egyesület által meghirdetett szavazás eredményeként a virágos kőris (Fraxinus ornus) lett az év fája 2018-ban. Magyar neve feltűnő virágzatára utal. Bár hajlott, szabálytalan törzse, és az ágak gyakori villás elágazása miatt erdészeti jelentősége elenyésző, kiváló várostűrésével, gazdag virágzásával és szép őszi lombszíneződésével mind fontosabb parkfa lesz.
A Budapesti Erdőgazdaság Zrt. elődjét, az MH Budapesti Erdő-, Mező- és Vadgazdaságot a honvédelmi miniszter alapította 1965-ben azzal a céllal, hogy az erdő- és a vadgazdálkodás jó szakmai színvonalon, gazdaságosan, de a honvédelmi célok messzemenő figyelembevételével valósulhasson meg.
Gemenc déli területén különleges teremtmény várja a bakancsos turistákat és az erdei iskolából érkező gyerekeket: egy 100 éves óriás, Magyarország legnagyobb kerületű fája. A Móricz-Duna partján álló csomoros fekete nyár alig három kilométerre található a Pörbölyi Pihenőháztól, és mindenképpen megérdemel egy hatalmas ölelést.
Stohl András napjaink egyik, ha nem a legtöbbet foglalkoztatott hazai médiaszemélyisége. Élete akár egy folyamatosan változó folyó, amely bizonyos szakaszain akadályba ütközik, hogy nem sokkal azután könnyedén áttörje magát rajta. A családjában már-már hagyománynak tekinthető vadászat iránti szenvedélye azonban állandó.
A dám az ókor óta nagy becsben tartott kultikus vad. Már az Asszír Birodalom idejéből maradtak ránk képzőművészeti alkotások, régészeti leletek, melyek e különösen szép vadfaj időn átívelő fontosságát mutatják. A dám jellegzetesen pöttyös, kikészített bőre szent, isteni jelkép volt az ókori világbirodalom területén.
A. J. Krickel osztrák utazó Selmecen tett látogatása után 1831-ben a következőket írta: „…az akademikusok különös öltözéke, ezeknek joviális és sok sajátossággal átszőtt életmódja meglepi és elbódítja az érkező utast. … Ha diákéletet – a szó legszorosabb értelmében – látni akarsz, gyere ide!”
Kőbánya a hazai rock és blues zene szempontjából különös jelentőségű: a műfaj nagyjai közül többeknek is ebből a fővárosi kerületből indult a pályafutásuk, ennek okán pedig több dalban is visszaköszönnek az itt megélt emlékek – a maguk nyers valójában. Póka Egon, legendás basszusgitáros és zeneszerző máig ott él és alkot, ám a kemény bulik és a lázadás helyett már a tanítás tölti ki az életét.
A Bakonyerdő Zrt. az erdőgazdálkodás, a fafeldolgozás és a vadgazdálkodás mellett már több mint tíz éve zászlajára tűzte a környezeti nevelést is, amelynek jegyében három erdészeti erdei iskolát is működtet. A vadregényes Bakonyban a Bakonyi Kisbetyár Erdészeti Erdei Iskola várja látogatóit.
Néha ránézek a múzeum falán lógó korabeli képre, amelynek hátoldalán a következő olvasható: uradalmi erdészek éves vadászata, Csákvár, 1881. A képen csoportba összeállt erdész urak néznek a kamera felé, előttük fácán-, nyúl- és fogolyteríték. Vajon nekik milyen gondjaik lehettek nap mint nap? Bizonyára mások, mint a mai erdésznemzedéknek. Talán rosszabb életük volt, talán jobb, ki tudja?
Az erdőgazdálkodás hosszú távú célját az erdő elsődleges rendeltetése rögzíti, melyet az erdészeti hatóság erdőrészletenként állapít meg. Ez megadja a gazdálkodással kapcsolatos lehetőségeket, ugyanakkor legtöbbször korlátokat is szab. Az elsődleges rendeltetés alapvetően védelmi, közjóléti és gazdasági lehet.
Életkorunk előrehaladtával mind gyakrabban taglóz le bennünket az idő rohanása. Talán ezért is keressük az egyáltalán nem, vagy alig változót. Szinte misztikusan vonz bennünket egy-egy famatuzsálem, melyeken alig látszik az idő múlása. De sajnos ezek száma is fogyatkozik, legutóbb a Mátrában pusztult el egy tölgyfaóriás.
Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében Bózsó Gyula erdőmérnök képét mutatjuk be, aki szinte már munkaköri kötelességének érzi, hogy a csodálatos erdős vidéket bemutassa.
Kókay Szabolcs madárfestő illusztrátor műveivel sokan találkoztunk már, leggyakrabban a tanösvényeken ábrázolt madarai révén. De az emberek milliói leginkább a világ számos országában megjelent trópusi madárhatározókban látott illusztrációit ismerik.
Beliczay István nyugdíjas erdőmérnök éveinek számában már a második nyolcas is megjelent, de még ma is friss, pontosan idézi a legfontosabb történeteket. Valamikor a múlt rendszerben kezdte szövögetni álmát, s már huszonkét esztendeje, hogy Tompa határában megvetette alapjait az Emlékerdőnek.
Zúg a szél, belekap a bakonyi fák csupasz lombkoronájába, a szürke törzsek élesen rajzolódnak ki a havas domboldalon. Alsóperén télen-nyáron 2-3 °C-kal hűvösebb a levegő. A Keleti-Bakonyban nagy birtokokkal rendelkező Nádasdy család a táj szépsége és a vadbőség miatt épített itt vadászkúriát és alakított ki angolparkot.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
