Oldal 21/77
Minden magyar ember szíve hevesebben dobog a Trianon szó hallatára, hiszen az I. világháború után aláírt szerződés tragikusan megpecsételte Magyarország sorsát. A Magyarbirodalom 325 ezer négyzetkilométeres területének elcsatolták a 72 százalékát, és idegen uralom alá került a lakosság kétharmada. Az erdeink megcsonkítása ennél is csúfosabb képet mutat.
A járványhelyzet az erdők gondozása, fenntartása terén is érezteti hatását. A fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára természetes kikapcsolódást kínáló, Pilisi Parkerdő által kezelt erdők látogatottsága rekordot döntött 2020-ban. A helyzet több helyen hasonló az országban.
A kőkereszt a felirata szerint „Jézus nagyobb dicsőségére 1890 Fultán János orozva meggyilkolt erdész emlékezetére” emeltetett. De vajon ki lehetett Foltán János, és miért állított emlékére az utókor ilyen feltűnő emléket?
A művészetet a művészlélek táplálja, a természet iránti szeretetet pedig egy ősi ösztön diktálja. A kettő egy emberben ölt alakot dr. Koncz István személyében, aki orvosi hivatása mellett a vadászat, az irodalom és a képzőművészet szerelemese.
2021 a vadmacskák éve! A Budakeszi Vadaspark vadmacska-monitoring programot indított, hogy feltérképezze a genetikailag tiszta vadmacskák egyedszámát. Ez egy felettébb összetett feladat, mivel a hazai állományáról csak becsléseink vannak, ami annak köszönhető, hogy a tisztavérű egyedek a házi macskákkal keverednek - többek között erről is olvashat A Mi Erdőnk idei második számában.
Beléptünk a világkiállítás évébe. A munkálatok az ütemterv szerint zajlanak, a programok és a szakmai konferenciák szervezése célegyenesbe ért. A szervezőknek azonban továbbra sincs szusszanásnyi idejük, hiszen a hátralévő finomhangolásokkal is végezniük kell, és szeptember hamarabb itt lesz, mint gondolnánk.
A Bakony hazánk egyik legismertebb tájegysége, mely számtalan természeti értéket és turisztikai látnivalót rejt, így remek úti cél azok számára, akik a felgyorsult hétköznapok után élményekben gazdag erdei kikapcsolódásra vágynak.
Tíz éve fordított hátat Czah Éva és Odri Károly a nagyvárosi létnek, hogy a természet közelében – vagy inkább annak a közepén – újkori Robinsonokként éljenek. Gyökeret vertek Karádon úgy, hogy korábban még a közelében sem jártak Somogynak.
„Egy Eger melletti faluban, Felsőtárkányban, a Bükk kapujában nőttem fel. Már kis koromtól rengeteg időt töltök a bükki erdőkben, legyen szó sportról, kirándulásról vagy természetfotózásról. A fotózás rejtelmeibe még a digitális korszak előtt édesapám vezetett be, de a képalkotás szeretete azóta is töretlen bennem."
Otthonosan mozog a kézműves mesterségek sokszínű hagyományaiban Ament Éva grafikus, népi bútorfestő. Alkotásaiban nemcsak másolja, de szellemükhöz, motívumvilágukhoz hűen újrateremti a tradicionális munkákat. A jellegzetes használati tárgyak, kelengyeládák, kisbútorok mellett magyarországi templomok gyönyörű mennyezetkazettái viselik a keze nyomát, a megmentett, újjáálmodott örökség jeleként.
„Gyermekkorom óta életem része volt a természet szeretete, a növények, állatok, tájak megismerése. Szüleimmel sokat kirándultunk, ez azóta is az egyik kedvenc elfoglaltságom. Tősgyökeres alföldiként mindig is vonzottak a hegyvidéki tájak."
A hosszú életű, dús lombozatú, vastag törzsű fák jelképei az egyháznak, ajándékai Isten teremtett világának. Már a Biblia első lapjain megjelennek. Az erdők mesélnek az élet körforgásáról, felemelik tekintetünket a lombkoronákon túlra, és misztikus elmélkedésre késztetnek. Akárcsak egyetlen hívő megmentése, ugyanúgy egyetlen fa elültetése is kihat az életünkre, a környezetünkre.
Paradicsomi állapotok – így lelkendezett útirajzában Rudolf főherceg, amikor 1878-ban Alfred Brehm híres természettudóssal végzett ornitológiai gyűjtőútjuk során meglátta a területet.
Ma már közhely, hogy világunk felgyorsult. Valamennyien tapasztaljuk, hogy mindennapjaink napról napra magasabb fordulatszámon pörögnek, ezzel egy időben gyorsabb tempóban pusztítjuk a természetet is. Világviszonylatban fogynak az erdők, csökken a természetes környezet.
A Kőszegi-hegységben az Országos Kéktúra útvonalon haladva, a Stájer-házak közelében vezet az Öreg bükk Tanösvény. Ha nyugatról az Írott-kő felől, illetve közelebbről a Hörmann-forrástól érkezünk, először ahhoz az állomásához jutunk, ahol forgatható kockák segítségével megismerkedhetünk a Kőszegi-hegységet borító erdők világával.
Gyakorlatban eltöltött 14 év, majd 27 esztendő a Soproni Egyetem katedráján – ebből öt év tanszékvezetőként –, számtalan szakmai cikk és egyetemi jegyzet írása. Csak néhány adat, ami a 95 éves Csesznák Elemért minősíti. Nem véletlen hát, hogy a mai napig szellemileg és testileg friss szakembert szívesen felkeresik fiatal kollégái.
Az erdészek összetartók. Erre jó példa az egri Babocsay utca közössége, ahol évtizedek óta több erdészcsalád él barátságban, kinevelve a következő, erdőt tisztelő generációt. Esténként izgalmas eszmecserék folynak a szakma neves képviselői között.
Közel két éve beszélgettünk legutóbb dr. Kovács Zoltánnal a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosi kinevezésének apropóján. Azóta is folyamatosak a munkálatok: a Hungexpo teljes területe megújul, ahogyan a rendezvény kiemelt vidéki helyszíneinek gyűjteményei is, a szakmai konferenciák és programok kidolgozása pedig jelenleg is zajlik.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
