Végighaladva rajta játékos, érdekes és élményszerű formában ismerkedhetnek meg a legkisebbek is a gemenci ártér állataival, egyedi növénytársulásaival, meseszerű gombáival és lebilincselő történelmével.
Már a megközelítése is izgalmas, hiszen az erdőgazdaság ökoturisztikai központjából, Pörbölyről érdemes erdei vasúttal megtenni a majd 8 kilométeres utat Lassi állomásig, ahonnan elindulhatunk a közel 2 kilométeres túrára. A tanösvény gyalogosan és kerékpárral egyaránt megközelíthető.
Kövesd a molnárkát
Ártérleső vízi tanösvényAz egész napos, kb. 14 km-es túra során a Rezéti-Dunán evezve az ártéri erdő világába is bepillanthatunk. A túra a pörbölyi Ökoturisztikai Központból indul. A regisztráció és a felszerelés átvétele után a résztvevők kisvasúttal utaznak Nyárilegelőre, ahol a 2 és 4 személyes túrakenukat vízre teszik. A kenutúra a rétisasok, barna kányák, hódok, kócsagok és szürke gémek birodalmán keresztül vezet a Rezéti-Dunán, Nyárilegelőtől egészen a Senki-szigetig. A képzett túravezetők közreműködésével a kevésbé gyakorlott vagy kezdő vízitúrázókra is emlékezetes élmények A túrák időpontjáról a Gemenc Zrt. honlapján tájékozódhatnak. A korlátozott számú férőhely miatt előzetes bejelentkezés szükséges a Gemenc Zrt. Ökoturisztikai Központjában telefonon, e-mailben vagy személyesen. |
Az ösvény kabalafigurája a tavi molnárpoloska, vagyis a molnárka, aki házigazdaként kíséri végig az állomásokon a turistákat. A látogatók információt kaphatnak egyebek mellett a gemenci erdő kialakulásáról, az ártéri erdőben élő nagyvadról, a madárvilágról, az erdei virágokról, gombákról, jellegzetes fafajairól, az ártéri erdőgazdálkodásról, valamint az évszázados hajómalmokról. A tanösvény egyik megállója az időszakos vízjárású Malomtelelő-tó partján található, ahol a madármegfigyelő toronyból jó szerencsével rétisast és fekete gólyát is láthat a kiránduló.
Bármely évszakban érdemes kilátogatni az ártéri erdőbe, mert mindig más arcát mutatja. Tavasszal ligeti csillagvirág, kora nyáron nyári tőzike tündököl, ősszel a keményfás ligeterdő színkavalkádja ejti ámulatba az embert, télen pedig a gímszarvasrudlik és a vaddisznókondák is hamarabb észrevehetők.
Látogató- és családbarát jellege, valamint a szemléletformálásban betöltött szerepe miatt a tanösvény 2014-ben elnyerte Az Év Ökoturisztikai Létesítménye díjat.
Ökoturisztikai csomópont
Ha már meglátogatjuk a tanösvényt, akkor érdemes hosszabb időt is eltölteni a környéken. Lassi megálló sok élményt ígér. Ez a környék több mint másfél évszázada – a Duna szabályozása előtt – átkelőhely volt, hiszen itt volt a folyó főmedre.
Ezért is nevezték el lassítónak a területet, később a nevet egyszerűsítették, így lett Lassi. Az állomás mellett álló romantikus hangulatú erdészházban és a hozzá tartozó épületben alakította ki az erdőgazdaság a halászati kiállítást, amely bemutatja a halászat eszközeit, a halászok életmódját, és egy izgalmas dioráma segítségével bepillantást nyerhetünk a víz felszíne alatti élővilág mindennapjaiba is. A kisebb épületben ártéri terepasztal és egy halászháló-készítő műhely is életre kelt.
Miután megtekintettük a kiállítást, érdemes egy kicsit kifújni magunkat, a hangulatos pihenőpark, erdei játszótér, esőbeálló és kiépített tűzrakó hely erre kiválóan alkalmas. De ez még semmi! Itt található Magyarország egyetlen varsamászókája. Ennek a szabadtéri játéknak a segítségével a gyermekek játszva ismerhetik meg a dunai halászati kultúra kiemelkedő eszközének, a varsának a működését.
hiszen az Alföldi Kéktúra szekszárdi dombvidékét a bajai Duna-híddal összekötő szakasza közvetlenül érinti a megállót.
Hajómalmok emléke
A Molnárka tanösvény másik végén az erdei vasút Malomtelelő megállója található, már mesebeli neve is múltat idéző. Közel kétszáz éve Baja környékén 70-80 hajómalom őrölte a gabonát. Ezeket a különleges vízi építményeket télen a jégzajlás elől védett helyre kellett vontatni. Ez a terület alkalmas volt erre a feladatra, hiszen a folyó főmedre akkor a jelenlegi Rezéti-Duna volt, amelynek azóta tóvá alakult mély, öbölszerű lefűződésében teleltek át ezek a vízi szerkezetek.
Itt a vonatról általában a vízitúrázók szoktak leszállni, hogy a speciális teherkocsikról leemeljék és vízre bocsájtsák a kenukat. Gemencen tehát, ha valaki vízitúrázni akar, akkor ahhoz először bizony kisvonatoznia kell. Persze mindez még különlegesebbé teszi a kenutúrák hangulatát.
Baricz Árpád
Fotó: Csontos Péter