ZALAI SZAKÉRTELEM ÉS GONDOSKODÁS
Kaán Károly-emlékérmes erdőmérnök, kiváló erdészeti növényvédelmi szakmérnök, szerető édesapa és nagypapa, melegszívű barát, tanító, akire mindig számíthatnak a kollégái és a családja.
Kategória: Lapszemle
Oldal 16/77
MÁTÉ MILÁN: SZARVASOKKAL TÁNCOLÓ
Jelen sorok írója együtt gyerekeskedett Milánnal, amikor még a Balatontól délre fekvő Nagy-berek igazán vadregényes, már-már Tüskevárba illő vidék volt. Rengeteget jártuk ezt a területet, ahol – bár viszonylag kevesebb az erdő, de – sok a nádas, bozótos, vadrejtő sűrűség.
KÁRÁSZ ESZTER: A FEKETE RIGÓ TITKA
Ugye ismerik a játékot: „Mi lennél, ha…? Ha fa, ha virág, ha állat, ha víz, ha szín, ha dal…lennél”? Kárász Esztert biztosan a mesebeli Hétszínvirágnak képzelném, akinek minden varázsszirma más és más színű. Akit nem lehet egykönnyen bemutatni, mert annyiféle sorsot élt már.
HÁROMSZÁZ ÉV TAPASZTALATÁVAL
A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.
SOMOSKŐI KIRÁNDULÓKÖZPONT
A Karancs-Medves vidékre érkezőket csodálatos természeti környezetben várja a Salgótarjánhoz tartozó Somoskőn tavaly kibővített turisztikai bázis. Itt, a Medves-fennsík peremén és a közelben található Somoskői vár környékén geológiai érdekességeket, kiállítóhelyeket rejt a táj, amely túrázók és osztálykirándulások kedvelt célpontja.
BÜKKI KONYHA EXTRÁKKAL
Bekénypuszta kincses szigetként bújik meg az erdő mélyén. Kisgyőrből erdészeti magánúton hosszan kanyarogva érjük el az ökoházat, melyet a Turisztikai Látogatóközponttal 2014-ben hozott létre az ÉSZAKERDŐ Zrt. Délbükki Erdészeti Igazgatósága a Bükk-alja egyik legszebb vidékén. Csend, nyugalom, friss levegő, festői szépségű táj, kiemelkedő szolgáltatás, színvonalas étkezés, mini tanösvény. Kell ennél jobb fogadtatás?
VÁLTOZATOS ÉLŐVILÁG A KUPI-ERDŐBEN
Pápától délre, a várostól tíz kilométerre, a Kupi-erdőben vezet a Tallós Pál Tanösvény. A Bakonyerdő Zrt. által 2003 óta működtetett és tavaly felújított tanösvény egy fájóan fiatalon elhunyt, kivételes ember és szakember munkásságának állít emléket.
PUSZTAPALOTA A VÁR-VÖLGYBEN
Hazánk hegyvidékein barangolva megannyi érdekes és elgondolkodtató elnevezésű barlangot, szurdokvölgyet találunk. A Bakonyban sincs ez másképp, gondoljunk csak a betyárvilágból ismert Savanyú Jóskáról elkeresztelt barlangra, vagy a Római-fürdőre, amelynek elnevezéséről sokféle szóbeszéd kering, azonban fürdőként sosem működött. Számos legenda övezi a Pusztapalotát is, az egyik szerint egykoron Mátyás király kedvelt vadászkastélya volt.
VADON ÉLŐ MADÁRFAJOK GYŰJTEMÉNYE
Csaknem tíz évig tartó munka: tervezés, adatgyűjtés, adatfeldolgozás és -elemzés, írásos összegzés, lektorálás után elkészült Magyarország madáratlasza. A tavaly szeptemberben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) gondozásában megjelent kiadvány összefoglalja a 2019 végéig hazánkban természetes módon előfordult 420 madárfaj állományáról, elterjedéséről, állományváltozásáról és természetvédelmi helyzetéről rendelkezésre álló ismereteket.
AZ ÉV NYERTESEI
Sok éve választunk év élőlényét több kategóriában. Az állatok közül általában az egyes rendszertani osztályok három fajára voksolhatunk. A versenyt meghirdető egyesületek és társaságok célja, hogy minél többen megismerjék ezeket a fajokat, képet kapjanak élőhelyükről, táplálkozásukról, ökológiában betöltött szerepükről, megtudják, hogy mit tehetnek a védelmükben.
A SEMMIBŐL A VILÁGHÍRIG
A méltán világhíres Lábodi Vadászterületet 1957-ben alapította a magyar állam. Kétségkívül a vadászat, az ott fellelhető igen gazdag és nemes vadállomány teszi a területet a mai napig messze földön ismertté. Mindemellett a csodás erdei környezet, a számos természeti és kulturális látnivaló nyújt felejthetetlen élményt vadásznak és erdőjárónak egyaránt.
ÉRTÉKES ÖRÖKSÉG
Korán megismerte a szakmát, elvégezte a díszítővésnök iskolát, elleste az ötvösséget szüleitől, majd egy másik mesterembertől kitanulta a drágakőfoglalást is. A mai napig mindent a saját kezével készít Gyulai Gergely ékszerész-ötvösművész, aki zalaegerszegi műhelyében látott vendégül.
ÉRTÉKŐRZŐ GAZDÁLKODÁS
Többen gondolják, hogy az erdőgazdálkodás nem összeegyeztethető a természetvédelemmel. Írásomban egy hegyvidéki erdészet példáján keresztül bemutatom, hogyan térünk át természetkímélőbb módszerekre, és arra is rávilágítok, hogy az egyes beavatkozásoknak kedvező hatásai is vannak az erdei életközösségre.
ERDŐK SZEM ELŐTT
Zala és Veszprém megye találkozásánál, a Balaton nyugati szegletét körülölelő erdőkben gazdálkodik a Bakonyerdő Zrt. Keszthelyi Erdészete. A Balaton közelsége, a változatos természetföldrajzi adottságok és a történelem egyaránt hatnak az erdők szerepére, a gazdálkodás szépségeire és kihívásaira.
ERDŐRE HANGOLT SORSOK
Kevesen dicsekedhetnek nemesi felmenőkkel, de annál többen mondhatják el magukról, hogy a falusi parasztság leszármazottai. A közelmúlt évszázadaiban éltek dédszüleink, ükszüleink, akik nehéz, kétkezi munkával keresték meg a család mindennapi kenyerét. A helyi körülményekhez igazodva, a hegyvidék embere az erdővel ápolt szoros kapcsolatot, benne talált munkát, megélhetést.
ERDŐK ÉS ERDÉSZEK
Az erdész szakma több száz éves hagyománnyal bíró hivatás. Küldetése a természeti erőforrásokkal, különösen a fákkal való előrelátó gazdálkodás. Az Országos Erdészeti Egyesület a XXV. Erdők Hete alkalmából Erdők és erdészek címmel fotósorozatot készíttetett, amelynek középpontjában fenntartható gazdálkodási formaként az erdő gondozása áll.
JÓ VONATOKRA SZÁLLTAM FEL
Hazánk erdőkben szegény tájáról indult, majd életének nagy részében erdőmérnökként szolgálta az Alföldet. Több szakmai állomás után a Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. termelési vezérigazgató-helyetteseként vonult nyugdíjba. Koczka Zoltán igazi közösségi ember, jó kapcsolatteremtő, konfliktuskerülő, a békés megoldások híve. A szakmától ezután sem szakad el, de több időt szentelhet családjának és saját erdejének.
NÉMETH BÁLINT: GYULAJI ÖRDÖG
Körülbelül 12 éves lehettem, amikor édesanyám kis digitális fényképezőgépével nekiálltam kattintgatni. Érdeklődve, lelkesen, nyitott szemmel fotóztam, és az évek során autodidakta módon elsajátítottam a fényképezés rejtelmeit, kialakítottam saját stílusomat.
