Oldal 15/77
Egerszegi Krisztina nevéről sokunknak Egérke, a 14 éves olimpiai bajnok kicsi lány képe villan be. Vagy, ahogy később rekordokat döntve tarol: Barcelona 3 aranyát is elússza a mezőny elől. Egy ország zárta szívébe a szerény, komoly ifjú világklasszist. A nemzetközi sajtó is kedves megszólítással tisztelgett „Krisztina királynő” előtt.
Eredeti értelmében őserdőket nem találunk Magyarországon, hiszen a múlt évszázadokban szinte valamennyi hazai erdő életébe beavatkozott az ember. Az erdész szakirodalomban azonban „őserdőnek”, illetve őserdő jellegű területnek nevezik azokat az erdőket is, melyek meghatározott jegyeket mutatnak.
A Budapesttől keletre hullámzó Gödöllői-dombság hazánk egyik különös és különleges kistája. Magyarország egyik legerdősültebb területe összekötő kapocsként szolgál az Alföld és az Északi-középhegység között, összetett erdei ökoszisztémája pedig komoly kihívások elé állítja állami erdeinek kezelőjét, a Pilisi Parkerdőt. Ismerjük meg a hazai erdészek 152. vándorgyűlésének helyszínét, a két földrajzi tájegység határán fekvő, páratlanul változatos Gödöllői-dombságot.
Az Országos Erdészeti Egyesület 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját. Elsősorban azokat a fajokat helyezik előtérbe, amelyeknek erdészeti jelentősége is van, de az utóbbi időszakban elterelődött róluk a figyelem. A novemberi online szavazáson a három jelölt közül kedvelt díszfáink egyike, a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) kapta a legtöbb voksot, így az akár több száz évig is élő, jól mézelő faj lett 2022 fája.
Mi a kapcsolat az ombudsman és az erdőgazdálkodás között? Az Országgyűlés által hat évre választott közjogi tisztségviselő felügyeli, hogy ne sérülhessenek az emberek alkotmányos jogai. Munkájának szerves része a jövő nemzedékeinek védelme is. Ez utóbbi nem képzelhető el a fenntarthatóságra törekvés nélkül, aminek tudvalevően az erdőgazdálkodók az élharcosai.
„A családunkban nemzedékekre visszanyúlik a természet szeretete, így pályaválasztáskor, mondhatni, megpecsételődött a sorsom, erdész lettem, hasonlóan nagyapámhoz. Majdhogynem három év dombóvári hivatali munkát hátrahagyva, 2011-ben mindenszentek ünnepén kerültem a Bakonyerdő Zrt. Monostorapáti Erdészetéhez kerületvezető erdésznek."
A járványveszély miatti bezártságban sok ember talált rá újra a természetre, mely pihenést, szabadságot és testi-lelki feltöltődést nyújt a kirándulók, túrázók számára. A látogatók számának növekedésével arányosan egyre több lett a kutya is az erdőben.
A VADEX Mezőföldi Zrt. erdőgazdálkodása mintegy 19 ezer, vadgazdálkodása pedig csaknem 30 ezer hektárra terjed ki a közép-dunántúli térségben. Összetett tevékenysége során arra törekszik, hogy a magas színvonalú tartamos erdőgazdálkodás mellett kiaknázza a termőhelyben rejlő lehetőségeket, miközben a térség lakossági-társadalmi igényeit is kielégíti.
A SEFAG Zrt. és a térségi szolgáltatók, önkormányzatok közelmúltbeli fejlesztéseinek köszönhetően számos turisztikai látnivaló, szállás megújult, illetve létesült a Zselici erdőben. A Haracsi Vendégház tavaly a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program keretéből, az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ közreműködésével létesült a Dél-dunántúli Kéktúra útvonala mentén.
A hajdúhadháziak napjainkban is számon tartják, hogy a török hódoltság végnapjaiban milyen megpróbáltatással néztek szembe hajdú őseik. Sillye Ferenc hajdani hajdúkapitányra pedig kifejezetten büszkék, emlékét kopjafa őrzi a Nagyerdőben.
Az utóbbi években robbanásszerűen nőtt a turisták száma a hazai erdőkben. Az állami erdőgazdaságoknak ezért egyre hangsúlyosabb feladata az erdők kezelése mellett azok védelmi, ökológiai és turisztikai rendeltetésének fenntartása, fejlesztése. Ahhoz pedig szélesebb körű ismeretterjesztésre és környezeti nevelésre van szükség, hogy a kirándulók maradéktalanul betartsák az erdőlátogatás írott és íratlan szabályait.
Páros könyvajánlóval jelentkezünk, mégpedig okkal: a szerző két könyve ugyanis kiegészíti egymást. Egy érzékeny és a pillanatban rejtőző lényeget, állandóságot megmutatni képes természetfotós, valamint a gyerekkorától szenvedélyes túrázó különálló, ám összetartozó két kötetét ajánljunk.
Beékelődve a nyugati határszélbe, Szentpéterfát három oldalról Ausztria határolja. Az első trianoni döntést követően oda is csatolták, ám 1923. március 9-én a falu visszaszavazta magát. Az ezerfős település ugyanakkor máig megőrizte horvátságát nyelvében, az emberek mentalitásában és a gasztronómiájában is.
Viszonylagos gyakorisága ellenére, sokan soha nem látnak darázsölyvet. Ennek egyik oka, hogy könnyen összetéveszthető más fajokkal, elsősorban az egerészölyvvel. A másik ok pedig, hogy hozzánk április közepén, május elején, a fehér gólyák után több héttel érkezik meg. Fészkét tehát a már kizöldült erdőben építi, és nagyon korán, augusztus második felében megkezdi az őszi vonulást.
A megfelelő lábbeli nemcsak kényelmes, de kellően tart is, ami különösen fontos, ha megrögzött természetjárók vagyunk. Jóravaló bakancs hiányában már egy rövid barangolás is kész rémálommá válhat. A Dunakanyar ölelésében fekvő Nagymaroson, a Mauna Manufaktúra műhelyboltjában megbízható minőségű, kézzel készített bakancsok várják a természet kedvelőit Mosonyi Annamária és csapata jóvoltából.
A Nemzeti Kastélyprogram keretében megújult a füzérradványi Károlyi-kastély és parkja. A pompásan helyreállított épület és a gyönyörű százhektáros angolpark eredeti jellegét idézve született újjá. A rekonstrukciót Alföldy Gábor tájépítész, kerttörténész könyve dokumentálja, amelynek személyes hangú előszavát maga Károlyi László gróf írta. A nagy idők 91 esztendős tanújával emlékeiről beszélgettünk.
Zemplén „ide biztosan visszatérek” érzése az erdővel keretezett magas kilátópontjainak, lélegzetelállító panorámáinak, kultúrtörténeti értékeinek és a mindezeket összekötő túraútvonalaknak köszönhető. Felfedezésre váró vadregényes csodahely, aminek leírására már-már keresni kell a megfelelő szavakat. Az ide látogatók egy szempillantás alatt szerelembe esnek Magyarország egyik legszebb tájegységével.
Erdőről beszélni, gondolkozni csak nagy időtávlatokat figyelembe véve érdemes. Az ember időablaka ugyanis túl szűk ahhoz, hogy belesve megláthassuk a lényeget, és jó döntéseket hozhassunk.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
