
TISZTELD AZ ERDŐT!
Számos előnyük van a parkerdőknek, tanösvényeknek és túraútvonalaknak. Megfigyelhetünk különböző állat- és növényfajokat, sokat tanulhatunk az élővilágról, friss levegőn vagyunk, szabadon mozoghatunk.
Oldal 1/1
Számos előnyük van a parkerdőknek, tanösvényeknek és túraútvonalaknak. Megfigyelhetünk különböző állat- és növényfajokat, sokat tanulhatunk az élővilágról, friss levegőn vagyunk, szabadon mozoghatunk.
Nyáron sokan pihennek az Adriai-tenger partján. Utazzanak a határátkelőkhöz autópályán vagy főúton, a zalai szakaszon biztosan elmennek olyan erdőrészek mellett, amelyeket a Zalaerdő Zrt. Letenyei Erdészete kezel. Az erdészet Zala megye délnyugati szegletében, közvetlenül a horvát és a szlovén határ mellett, túlnyomórészt a Göcseji-dombság, kisebb hányadában a Kerka-Mura-sík erdészeti tájrészletekben, csaknem 9 ezer hektáron gazdálkodik. Ebből 2400 hektár védelmi rendeltetésű.
Kaán Károly-emlékérmes erdőmérnök, kiváló erdészeti növényvédelmi szakmérnök, szerető édesapa és nagypapa, melegszívű barát, tanító, akire mindig számíthatnak a kollégái és a családja.
Az erdész szakma több száz éves hagyománnyal bíró hivatás. Küldetése a természeti erőforrásokkal, különösen a fákkal való előrelátó gazdálkodás. Az Országos Erdészeti Egyesület a XXV. Erdők Hete alkalmából Erdők és erdészek címmel fotósorozatot készíttetett, amelynek középpontjában fenntartható gazdálkodási formaként az erdő gondozása áll.
A mostani rendhagyó ajánlónkban ezúttal nem dátum szerint válogathatnak a programokból, hanem a kevésbé látogatott és ismert kirándulóhelyekre szeretnénk felhívni a figyelmet. Kilátókat, arborétumokat és tanösvényeket is bemutatunk a bakancsos és kerékpáros túrázóknak, hiszen az erdőknek számos rejtett látnivalója van, melyeket mindenkinek érdemes megtekinteni.
A fél évszázados jubileum apropóján igényes megjelenésű, a teljes időszak történetét átfogó kiadványt adott ki az év végén a Zalaerdő Erdészeti Zrt. A könyv részletezi az elmúlt évtizedek eredményeit, nehézségeit, bemutatja az öt erdészet tevékenységét és munkatársait.
Sem időjárási viszontagságok, sem földrajzi távolságok nem riasztják vissza. Ha „téma van”, azonnal kocsiba ül vagy kisrepülőre. Varga György, a Magyar Távirati Iroda nagykanizsai fotóriportere, ha kell az országutakat rója, térdig gázol a sárban vagy éppen a jeges vízben, felmászik bármilyen meredek emelkedőn csak azért, hogy meglegyen az a bizonyos pillanat.
A Csömödéri Állami Erdei Vasút ma Magyarország leghosszabb erdei vasútja. A 109 kilométeres hálózat egészén erdészeti célú fuvarozás, a Lenti és Kistolmács közötti 32 kilométeres szakaszon pedig turisztikai személyszállítás zajlik. Az erdei vasúthoz számos kerékpáros és bakancsos turistaútvonal csatlakozik, és persze a zalai táj ezernyi varázslatos látnivalót tár elénk.
A Zalakarosi Parkerdőben, a Csiga-túra tanösvény közvetlen szomszédságában áll a 2018-ban átadott, tölgyfából készült Erdészkilátó. A 192,3 méterrel a tengerszint felett található építmény egész évben látogatható.
A titokzatos, máig megfejtetlen nevű Sohollár a 75-ös főútvonalon, Bak és Pölöske között félúton található. A Zalaerdő Zrt. vadászháza felé lehajtva már szarvasokkal is találkozhatunk, és ha nyitva marad a kapu, becsalogatja őket a parkba a kíváncsiság. A helyet a vadászok jól ismerik, de a vadászház konyhája és a környékbeli látnivalók már az első alkalommal rabul ejtik a kirándulókat is.
„Alszik a hóban a hegy, a völgy, hallgat az erdő, hallgat a föld…” Szabó Lőrinc sorairól könnyedén juthatnak eszünkbe az Obornak környéki erdők, hiszen havas téli időszakban, bármelyik dombról letekintünk, nyugalom tölt el bennünket. Ebben a harmonikus világban működik a Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskola, ahol bármelyik évszakban garantált a kikapcsolódás, az aktív pihenés, vagy éppen a tanulás.
Erdészéletutak – áll a kötet borítóján, amelyet egy nagykanizsai fogadó egyik asztalánál beszélgetve lapoztam fel cikkünk szereplőinek társaságában. A könyv az elmúlt bő hetven esztendőben Zala megyében tevékenykedett erdőmérnökök munkásságát foglalja össze, köztük a Páll család öt tagjának szakmai életútját.
A Zalaerdő Zrt. Lenti Erdészetének területei a megye nyugati csücskében helyezkednek el, a szlovén határ szomszédságában. Az erdő- és vadgazdálkodás mellett tevékenységének harmadik fontos pillére az öt év híján százesztendős fűrészüzem. A dimbes-dombos zalai táj turisztikai szempontból is megkapó: népszerű az erdei vasút, és virágzik a bakancsos, a futó, valamint a kerékpáros turizmus.
Ez év március 21-én sokak kívánsága vált valóra, újra látogatható a nagykanizsai kilátó. Az ország egyik legmagasabb kilátójáról csodálatos panoráma nyílik a városra, a közeli lankás dombokra, a távolban pedig kirajzolódnak a horvát hegyvonulatok.
Zala megye területének északi egyharmadán, a Göcseji-dombság, a Kelet-Zalai-löszvidék, az Alsó-Kemeneshát és a Kemenesalja tájrészletekben gazdálkodik a Zalaerdő Zrt. Zalaegerszegi Erdészete. Tevékenysége két látványosságokkal teli parkerdő fenntartására is kiterjed.