Címke: tanösvény

Oldal 1/2

TÖRTÉNELEM ÉS TERMÉSZET SZIMBIÓZISA

A 24 Fenyő Tanösvény Rédén, a Súri-Bakonyalja erdészeti tájegység egyik nagy erdőtömb által koszorúzott falujában vezet. Könnyen megközelíthető akár a 82-es balatoni vagy a 81-es fehérvári útról.

HANGULATOS SÉTA A FELLEGVÁR ALATT

A földrajzi térképre pillantva a Kisalföld és a Bakony találkozásánál három dombvonulatot látunk. A löszös kiemelkedések jellegzetes északnyugat–délkeleti tájolása az uralkodó szélirány eróziós munkájának köszönhető.

AHOL A VÍZ AZ ÚR

A Kisalföldről alkotott képet számos ismerős legenda színesíti, például Hany Istóké. A lápvidéken – ahol a történetek meseszerű lényei éltek – az 1950-es évekre a lecsapolás lassan a végére ért,...

DÉL-MÁTRAI BARANGOLÁSOK

A hazánk legmagasabb csúcsait hordozó hegység már az 1800-as évek végétől kezdve rendkívül népszerű a kirándulók körében.

KALAND ÉS SPORT – KERÉKPÁROS TÚRÁK

Mindenekelőtt be kell valljam, nem rajongok a kerékpározásért. Számomra a bicikli egy közlekedési eszköz, hogy eljussak egyik helyről a másikra, kerékpártúrákra is inkább a társaság és az út menti látnivalók miatt járok.

MESESZÉP SZURDOKVÖLGYBEN VEZET

Az ország egyik legszebb kirándulóhelyén, a bakonyi Cuha-patak völgyében immár húsz éve várja a természetkedvelő látogatókat a Bakonyerdő Zrt. Bakonyszentlászlói Erdészete által működtetett Cuha-völgyi erdei tanösvény.

TISZTELD AZ ERDŐT!

Számos előnyük van a parkerdőknek, tanösvényeknek és túraútvonalaknak. Megfigyelhetünk különböző állat- és növényfajokat, sokat tanulhatunk az élővilágról, friss levegőn vagyunk, szabadon mozoghatunk.

RÉGI IDŐK TANÚI A BALATON-FELVIDÉKEN

Hazánk egyik legszebb, természeti és kultúrtörténeti értékekben gazdag térsége a Balaton-felvidék, ahol a régi korok lenyomata már madártávlatból, a tanúhegyek képében elénk tárul. A környék erdeit bejárva számos rejtett kincset is felfedezhetünk, melyek megóvásában és megismertetésében fontos szerepet vállal a Bakonyerdő Zrt.

PÁRATLAN KINCSEK NYOMÁBAN

Müller Nándor 2021-ben megjelent két új könyve a Bakony vadregényes vidékét és annak rejtett kincseit tárja fel az olvasók előtt. A két különálló, mégis összefüggő kötet páratlan fotókkal és szebbnél szebb túraútvonal-leírásokkal mutatja be a vidék látnivalóit és természeti környezetét.

VADVIRÁGSZŐNYEG A LIGETERDŐBEN

A Kerka-mente jellegzetes élőhelyét mutatja be a Lenti Parkerdőben kialakított 1,5 kilométer hosszú Vadvirág tanösvény, amelyet a Zalaerdő Zrt. jóvoltából 2015 tavaszán vehettek birtokba a látogatók. A tanösvény a játszva tanulás elve szerint készült sok izgalmas forgatható, mozgatható elemmel a kicsiknek, a nagyoknak pedig érdekes információkkal a környék növény- és állatvilágáról.

KÉKELLŐ HALMOK, GYÖNYÖRŰ VIDÉKEK

A címben szereplő kifejezéseket Berzsenyi Dániel Búcsúzás Kemenes-Aljától című költeményéből vettük kölcsön, amelyben a költő hangulatosan ábrázolja Vas vármegyének a Kemeneshát és a Marcal folyó között húzódó, észak–déli irányú részét.

BETYÁRROMANTIKA A BAKONYBAN

A Bakony nemcsak sűrű erdőségeiről, szurdokairól, varázslatos tájairól ismert, hanem az egykor ebben a vadregényes hegységben menedékre lelő betyárokról. A társadalmi rend ellen lázadó kóborlók életét, tetteit számos legenda övezte.

RITKA MADÁRVILÁG A BUROK-VÖLGYBEN

Az Északi-Bakony geológiai kialakulása során több páratlan szépségű szurdokvölgy jött létre. Ilyen a Bakonynána és Jásd között húzódó Gaja-völgy, benne a Római fürdő vízesés, a Dudar melletti Ördög-árok, illetve a Várpalotától északra húzódó, különleges élővilágnak otthont adó Burok-völgy.

KALANDOK A DESEDA PARTJÁN

A Kaposvárhoz közeli Deseda tó és környéke nemcsak a városiak, hanem a messzebbről érkező természetkedvelők népszerű és ismert kirándulási célpontja. A SEFAG Zrt. a szomszédos Deseda Kalanderdőben életkor szerinti tanösvényeket hozott létre, melyek minden évszakban más arcukat mutatják.

ERDEI KÖRUTAK AZ ÁMOS-HEGYEN

A Bakony karsztos röghegység, mintegy 4000 négyzetkilométeres kiterjedésével a Dunántúli-középhegység legnagyobb tagja. Geológiai sajátosságainak köszönhetően nyersanyagokban meglehetősen gazdag, így számos csendes kis faluja kötődik a bányászathoz. A Veszprémtől északra található Eplényben 1929-ben megnyitott mangánércbánya 43 évig működött, a település mára a kirándulóknak és a téli sportok kedvelőinek nyújt kellemes kikapcsolódást.