Lapszemle

Kirándulóhelyek a Közép-Dunántúlon

Az utazás szerelmeseinek nem kell messzire menniük, hogy varázslatos élményekben legyen részük és lenyűgöző helyeket fedezzenek fel, nagy szerencsénkre hazánk bővelkedik gyönyörű tájakban, történelmi városokban és kulturális kincsekben egyaránt.

A közép-dunántúli régióban erdő- és vadgazdálkodási tevékenységet végző VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. részt vesz számos kirándulóhely, túracélpont fenntartásában, ezekből veszünk sorra néhányat a Velencei-tó környékétől a Gaja-völgyéig.

Lenyűgöző panoráma nyílik a különlegesformájú Bence-hegyi kilátóból

Lenyűgöző panoráma nyílik a különleges formájú Bence-hegyi kilátóból

A Velencei-tó hazánk harmadik legnagyobb természetes tava. Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, alacsony medrének, gyorsan melegedő vizének köszönhetően népszerű üdülőhely. A tó körül számtalan látnivaló várja a turistákat, ezek egyik ékköve a Kruppa Gábor és Merkel Tamás építészek terve alapján készült Bence-hegyi kilátó.

A levélkehelyre emlékeztető építmény különlegessége, hogy minden irányból más alakúnak látszik. A csaknem 20 méter magas kilátószintre 118 lépcsőfok vezet fel.

A kilátóból lélegzetelállító, 360 fokos panoráma tárul elénk, megcsodálhatjuk az egész Velencei-tavat, még a szemközti Dinnyési Fertőt is láthatjuk. Alattunk Velence házai, a túlparton Gárdony katonás rendben sorakozó nyaralói terülnek el. Észak-északkeletre a szintezési ősjegyéről híres Nadap uralja a látványt. Északkelet felé, a Cseplek-hegy szelíd lejtőitől balra feltűnnek a Budai-hegység magaslatai, köztük a Nagy-Kopasz és a János-hegy, míg jobbra kivehetjük Százhalombatta olajfinomítóját is. Északra a Templom-hegy és a Csúcsos-hegy közötti résen átsejlik a Vértes keleti kontúrja, északnyugatra pedig tiszta időben megpillanthatjuk a Bakony távolabbi hegyeit. A tó körüli szálláshelyek, élményfürdők, borászatok és sportolási lehetőségek minőségi kikapcsolódást kínálnak minden idelátogató számára.

Pákozdi Pagony

A Velencei-hegység és a Velencei-tó között, a Mészeg-hegy oldalában terül el a 96 hektáros Pákozdi Pagony – Vadaspark és Arborétum. Keletről a Sukorói-árok, délről és nyugatról a Velencei-tavat megkerülő kerékpárút, illetve a Szúnyog-szigetre vezető közút, északról pedig az M7-es autópálya határolja. Gazdag növény- és állatvilágával kiváló célpontja a természet szerelmeseinek.

A területet cseres állományok uralják, elszórtan feketefenyvesek és molyhos tölgyes állományok is fejlődnek. A lágyszárúak közül a bíboros kosbor, a cseh tyúktaréj, az apró nőszirom, a védett fekete kökörcsin, a lila ökörfarkkóró, a tavaszi hérics és különféle árvalányhajfajok példányaiban is gyönyörködhetünk.

A több mint 7 hektáros vadasparkban természetes környezetükben láthatók a gím- és a dámszarvasok, a vaddisznók, a muflonok, az őzek, illetve hazánk vadasparkjai és állatkertjei közül itt lelhető fel a legnagyobb szikaszarvas-állomány. A madárröpdékben fácánok, vadpulykák, szajkók és gyöngytyúkok élnek, a vízivilág-megfigyelőpontról tőkés récéket, nyári ludakat, mandarin récéket láthatunk. Az őshonos állatok mellett helyet kapott a vadasparkban a világ második legnagyobb madara is, az Ausztráliából származó emu.

A Pákozdi Pagonyban gazdagnövény- és állatvilág fogadja a természet szerelmeseit

A Pákozdi Pagonyban gazdag növény- és állatvilág fogadja a természet szerelmeseit

Érdemes végigsétálni a csaknem másfél kilométer hosszú, 9 állomásos erdészeti tanösvényen, és az útvonal mentén létesített 15 méter magas kilátóból megcsodálni a Velencei-tó látképét. A kilátóról lejövet a Tájmúzeum nyújt betekintést a Velencei-tó és a Velencei-hegység természetrajzába, a halászati kiállítás pedig a régi, helyi halászok, nádvágók életét mutatja be.

Helyben vásárolható zoocsemegével kedveskedhetünk a vadaspark lakóinak, megfelelő érdeklődői létszám esetén pedig vadasparki szakvezetés is igényelhető. A Pákozdi Pagony legjelentősebb eseménye a minden év május utolsó vasárnapján megrendezésre kerülő Velencei-tavi Gyermeknapi Ramazuri.

Kisgyónbánya erdősége

Kisgyón a Bakony keleti részén, Bakonycsernyétől délre található. A vidék képét 300-400 méter magasságú fennsíkok, geológiai mozgások hatására kialakult töbrök, víznyelők, változatos szélességű hegyhátak és lankás oldalak határozzák meg. A terület nagy részét erdő borítja, az északi oldalakon elsősorban bükkösök és gyertyános-tölgyesek, a déli fekvésekben különböző fafajokkal tarkított tölgyesek uralkodnak.

A területen élő védett növények közül elsősorban a turbánliliom és a borzas csukóka emelhető ki. Az állatvilág is gazdag, az őz, a gímszarvas és a vaddisznó mellett számos jellegzetes énekes- és ragadozó- madár, valamint hüllő és rovar él a környéken.

A terület értékes ritkaságai között említhetjük az alpesi gőtét és a darázsölyvet. Számtalan turistaút, néhány pihenő- és kilátóhely teszi élvezetessé a kirándulást kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Maradandó élményt nyújt a gyönyörű erdei környezetben lévő Hosszú-Kígyós kanyargós völgye, az Erdei Szentély és a mesekönyvek képeire emlékeztető Károly-lak vadászház. A környék további látnivalói még a Hamuház, a Dültfás-patak, a Szalmavár, a Csikling-vár és a Dóra-hegy.

Kisgyónbánya erdősége, Balinka

Gaja-völgyi Tájcentrum

A látogatók a kihelyezett tájékoztató táblákról megismerhetik a Gaja-völgy geológiai és régészeti értékeit, sajátos élővilágát, valamint gazdag történelmi múltját, több évszázadra visszatekintő vadászati jelentőségét.

Számos úti cél közül lehet választani, emellett érdemes többször is visszatérni, hiszen minden évszakban más látképpel fogad az Erdei szentély, a Vaskereszt, a Vasutas pihenő, az Alba Regia-forrás, a halomsírok, az Ádám-Éva-fa, a Sobri Jóska-barlang, a Rigó-lyuk és maga a patak is.

A területen áll a Bársony István Emlékház, a környék erdő- és vadgazdálkodásának múltját és jelenét mutatja be a kiállítása. A múzeum-emlékház helyszínválasztása nem véletlen, ugyanis itt hozta létre a gróf Károlyi család az ország egyik első vadaskertjét, amelynek ispánja volt Bársony János, Bársony István édesapja. A Gaja-völgyi Tájcentrum központi területén az érkezőket büfé és ivóvíznyerő hely fogadja, továbbá lehetőség van szabadtéri sütés-főzésre, fedett szín előzetes lefoglalására.

Gaja-patak völgye

A Bakony egyik leghangulatosabb patakvölgye a hegység legkeletibb részén, Fehérvárcsurgó és Bodajk között vezet. A szurdokvölgyben változatos túraútvonalak, tanösvény, horgásztó található, továbbá a lélegzetelállító panorámát nyújtó Károlyi-kilátó is várja az ide érkezőket. A Bakony keleti oldalán találjuk a mesébe illő Gaja-szurdokot. A völgy aljában kanyargó Gaja-patak a fehérvárcsurgói víztározót táplálja, majd dél felé folytatja az útját, a Móri-vízzel, a Sárvízzel és a Séddel egyesülve egészen a Dunáig csordogál.

A patak fölé tornyosuló sziklák szakadékokkal, változatos erdőkkel gazdagítják a tájat. A szurdok hűs nyugalma, a völgyperemekről elénk táruló panoráma felejthetetlenné teszi a tájat.

Károlyi-kilátó

A kanyargó Gaja-patak mellett vezető sétaúton eljuthatunk a Károlyi-kilátóhoz, ahonnan a teljes Gaja-szurdok megcsodálható: a fehérvárcsurgói víztározótól egészen Balinkáig elláthatunk. Nevét a Fehérvárcsurgói Vadaskert alapítójáról, gróf Károlyi Gyuláról kapta. A Gaja-szurdok hazánk egyik legszebb kirándulóhelye, a patak mellett vezető sétaúton kedvére barangolhat minden lelkes természetjáró. A kilátó a Gaja-völgyi Tájcentrum része, a terület akár egész napos kellemes kikapcsolódásra is alkalmas. Visszafelé haladva, a bejárat közelében fekvő tó partjánál kipihenhetjük a túra fáradalmait, a fedett asztaloknál akár rossz idő esetén is piknikezhetünk. Aki nem fáradt el eléggé, kipróbálhatja a Tájcentrumban található erdei tornapályát, vagy ismerkedhet az Erdészeti tanösvénnyel.

Erdei tornapálya is várja a Sárpentelei parkerdőbe érkezőket

Sárpentelei parkerdő

Sárszentmihály község határában, Székesfehérvár központjától 5 kilométerre, az úrhidai bekötőút két oldalán terül el a Sárpentelei pihenőerdő. Mintegy harmada középkorú és csak kis hányada idős állomány, többnyire tölgy, illetve fenyő, kisebb részben akác és egyéb lombos fafaj alkotja, melyek egységét nádas, szántó, gyümölcsös és szőlő bontja meg.

A pihenőerdő magját a régi, körülbelül 80 hektáros Sárpentelei erdő adta, amely korábban gróf Széchenyi Viktor birtoka volt. Itt töltötte gyermekéveit, itt szerette meg a természetet a neves vadász, író és természettudós, Széchenyi Zsigmond.

A műúttól északra kiépített tűzrakó helyek, tájékoztató és ismeretterjesztő táblák, erdei padok, valamint labdajátékokra alkalmas játszótér várják a kirándulókat. A délre eső tömbben, a műút mellett kialakított parkolóktól indul a 2×800 méteres, 20 állomásos erdei tornapálya. A sétaút kétharmadánál látható Széchenyi Zsigmond emlékköve, ahol már hagyomány, hogy évente megrendezik a székesfehérvári városi természetbarát találkozót.

Ökoturisztikai Központ

A Fejér vármegyei Soponya határában hatalmas parkjával, csodálatos erdőkkel, patakokkal és tavakkal körülölelt környezetben találjuk a Soponyai Ökoturisztikai Központot. A mintegy 1000 hektár kiterjedésű természetvédelmi terület közepén működő Fácános Vadászház és Rendezvényközponthoz étterem, vadászati múzeum, nagyvadsimogató, gyalogos és kerékpáros túraútvonalak, valamint egy hangulatos tó is tartozik, amelyek a kikapcsolódás mellett Sárvíz-völgye élővilágának megismerését is szolgálják. A Soponyai Ökoturisztikai Központban minden szeptember első hétvégéjén rendezik meg a Nemzetközi Vadgasztronómiai Fesztivált.

Pusztai Zita
VADEX Zrt.

Fotók: Kovács Norbert, ifj. Kupi László,
Pannónia Programiroda, Tóth Károly

Forrás: A Mi Erdőnk