ERDŐREZERVÁTUM A HOSSZÚ-VÖLGYBEN
Természetkedvelők, erdőjárók időnként felteszik a kérdést: van-e érintetlen, őserdő Magyarországon? A válasz egyszerűnek tűnik, hiszen hazánkban nincs olyan erdő, amelyben még sosem történt emberi beavatkozás.
Címke: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Oldal 1/1
BANYAFÁK A FARKAS-ERDŐBEN
Vajon a legenda szerint szombatonként seprűnyélen érkező boszorkányokról kapták a banyafa nevet a mostanra már földre roskadt több száz éves famatuzsálemek?
ERDÉSZ, VADÁSZ – EGY CSALÁD
Az erdész és a vadász hivatás kéz a kézben jár, hiszen nincsen erdő vad nélkül és nincs vad erdő nélkül. Az Őrség fővárosában, az őriszentpéteri Mihály családnál jártunk, ahol az erdész nagyapa, a vadász apa és a még általános iskolás fiú is rajongva szereti az erdőt és annak lakóit.
KÉKELLŐ HALMOK, GYÖNYÖRŰ VIDÉKEK
A címben szereplő kifejezéseket Berzsenyi Dániel Búcsúzás Kemenes-Aljától című költeményéből vettük kölcsön, amelyben a költő hangulatosan ábrázolja Vas vármegyének a Kemeneshát és a Marcal folyó között húzódó, észak–déli irányú részét.
HORVÁT HAGYOMÁNYOK A PINKA-VÖLGYBEN
Beékelődve a nyugati határszélbe, Szentpéterfát három oldalról Ausztria határolja. Az első trianoni döntést követően oda is csatolták, ám 1923. március 9-én a falu visszaszavazta magát. Az ezerfős település ugyanakkor máig megőrizte horvátságát nyelvében, az emberek mentalitásában és a gasztronómiájában is.
TÜRELEM ÉS FOKOZATOSSÁG
A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.
PROGRAMAJÁNLÓ
A mostani rendhagyó ajánlónkban ezúttal nem dátum szerint válogathatnak a programokból, hanem a kevésbé látogatott és ismert kirándulóhelyekre szeretnénk felhívni a figyelmet. Kilátókat, arborétumokat és tanösvényeket is bemutatunk a bakancsos és kerékpáros túrázóknak, hiszen az erdőknek számos rejtett látnivalója van, melyeket mindenkinek érdemes megtekinteni.
ÖREG BÜKK A STÁJEROKNÁL
A Kőszegi-hegységben az Országos Kéktúra útvonalon haladva, a Stájer-házak közelében vezet az Öreg bükk Tanösvény. Ha nyugatról az Írott-kő felől, illetve közelebbről a Hörmann-forrástól érkezünk, először ahhoz az állomásához jutunk, ahol forgatható kockák segítségével megismerkedhetünk a Kőszegi-hegységet borító erdők világával.
HAZÁNK LEGNYUGATIBB SZEGLETE
Napjainkban már Szlovén-Rábavidéknek hívjuk a korábban Vendvidékként ismert kistájat, mely nyugatról csatlakozik az Őrséghez, de attól természetrajza, néprajza és történelme is különbözik. Legnyugatibb városunktól, Szentgotthárdtól délnyugatra tartva hamarosan azt érezzük, hogy valahogyan más, az addig látott tájtól eltérő vidékre érkeztünk.
STÁJER-HÁZI FOGLALKOZÁSOK
A Szombathelyi Erdészeti Zrt. 2002-ben létesítette erdészeti erdei iskoláját a Kőszegi-hegységben, a Stájer-házak egyikében. Majd két év múlva az egykori istálló és raktár helyén elkészült az erdei szálló, s azóta fogadhatunk osztályokat, csoportokat többnapos programra is. A másik egykori erdészházban pedig már 1996-ban kialakították az Erdészeti Múzeumot.
A VENDVIDÉK KINCSEI: TÖKMAGOLAJ, HAJDINA ÉS KÖLES
Az ország legnyugatibb részén, közel a Hármashatárhoz, ahol Ausztria, Szlovénia és Magyarország találkozik, él a hajdan vendnek nevezett közösség, a 6. században a területre költözött szlovénség. A Rába folyótól délre elterülő, 94 négyzetkilométeres Szlovén Rába-vidéknek nemcsak adottságai, története sajátos, a konyhája is különleges.
SCHERG LŐRINC-KILÁTÓ
A Mi Erdőnk 2014. évi 1. számában Tűlevél és tölgylomb című írásban adtunk hírt arról, hogy a Szombathelyi Erdészeti Zrt. közjóléti fejlesztési programja keretében kilátó építését tervezi Sárvár térségében, Farkas-erdőben. Nos, a kilátó már áll, és szinte magától értetődően Scherg Lőrincről kapta a nevét.
