|
A Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskolához tartozik a 2015-ben létesített Öreg bükk Tanösvény, amely a közeli erdőben halad 2,5 kilométer hosszan, 12 állomással. Ezek:
|
12 állomásos tanösvény
A szálló négy szobájában összesen 30 főt tudunk egy időben elhelyezni. Minden szobához vizesblokk csatlakozik, továbbá jól felszerelt konyha is rendelkezésre áll. Negyedik építményünk a lebontott munkásszálló alapján kialakított terasz, mely részben esőbeálló, és mellette kijelölt tűzrakó hely található.
Bár az útnak az Okmányos/Kincs-pihenőtől induló szakasza elzárt a közforgalom elől, az erdei iskolába érkező vendégek természetesen kapnak úthasználati engedélyt. Velemből is megközelíthetők a Stájer-házak, a Szent Vid- és a Hörmann-forrás érintésével, hasonlóan, mint Kőszeg felől. A Stájer-házak mellett vezet az Országos Kéktúra nyomvonala, amelynek egyik végpontja az Írott-kő, s ahová az erdei iskolásokkal is felmegyünk közepes túránk keretében.
A név eredetének magyarázata kiváló lehetőség az erdőgazdálkodás történetének felvázolására, mely egyben erdőpedagógiai programunk alapja is. Mindenekelőtt azonban meghatározzuk: mi is az erdő? A kérdésre aztán, hogy mi az erdő haszna az ember számára, a gyerekek szinte kivitel nélkül azt válaszolják: tisztítja a levegőt. Természetesen meg- erősítjük ezt, azonban rávezetjük őket, hogy
Megbeszéljük a mellékhaszonvételeket is: a vadgazdálkodást, az erdei melléktermékeket, és a közjó szempontjából történő haszonvételt, hisz az erdei iskolai szolgáltatás is az utóbbihoz tartozik. Nem mindegy viszont, hogyan végezzük az erdei haszonvételt. Elmagyarázzuk a tartamosság fogalmát, s hogy mióta szabályozzák hazánkban az erdei haszonvételt.
Kőszeg Szabad Királyi Város ezért a szomszédos Stájerországból szerződtetett két erdészt, háromezer hektáros erdőbirtokára, így téve eleget a királyi rendelésnek. A családjukkal érkező erdészek számára épült házakat a kőszegiek róluk nevezték el Steyereknek, Stájeroknak, Stájer-házaknak. A stájer erdészek kiváló munkát végeztek, mely példát mutathatott a környező birtokok számára is, így talán nem meglepő, hogy az 1857. évi kataszteri térképen a Kőszegi-hegységben két Stájer-házat is találunk. A kőszegi mellett (Steyerhaeusel) a másik Velem területén (Steirer Häusel) látható. A velemi erdő akkor a rohonci Batthyány-birtokhoz tartozott, s föltehetően a jó példa alapján, ide is stájer erdészt telepítettek. Később az egykori erdészház romját Favágóház néven emlegették a helybeliek.
Az 1770-től felépült kőszegi Stájer-házakban 1965-ig lakhattak az egymást váltó erdészcsaládok. Kőszeg város erdeje a II. világháborút követően állami tulajdonba került, zöme a kárpótlást követően is az maradt, amelynek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. A rendszerváltozás előtt a Stájer-házak a határsávba estek, ezért nem voltak látogathatók. 
Néhány foglalkozásunk: Az erdő növényvilága; Az erdő állatvilága; Erdei fák és cserjék; Vadgazdálkodás; Szereti-e az erdész a kócsagot?; Madárgyűrűzés. A foglalkozásokat mindenekelőtt az erdőben, rövidebb-hosszabb túra keretében tartjuk, a tanteremben előadásokat vetítünk, s az állatvilág bemutatásához az iskola és a múzeum preparátumait is használjuk.
Erdei iskolánkban idén már ötödször láttuk vendégül a csíkszeredai József Attila Általános Iskola gyermekcsoportját. A velük töltött hét során bejártuk Vas megye legérdekesebb tájait, templomait, múzeumait, a szomszéd megyékbe is átlátogattunk, és kirándultunk már a Balatonhoz is.
Szombathelyi központunk parkjában, valamint a Sárvár környéki Farkas-erdőben is tartunk erdei iskolai foglalkozásokat, s központunkban rendezzük meg a Méhek Napját is az Országos Magyar Méhészeti Egyesület helyi szervezetével közösen.
Varga László
Szombathelyi Erdészeti Zrt.
