Címke: Országos Erdészeti Egyesület

Oldal 1/1

TÖRTÉNELEM ÉS TERMÉSZET SZIMBIÓZISA

A 24 Fenyő Tanösvény Rédén, a Súri-Bakonyalja erdészeti tájegység egyik nagy erdőtömb által koszorúzott falujában vezet. Könnyen megközelíthető akár a 82-es balatoni vagy a 81-es fehérvári útról.

AZ ERDÉSZETNEK ÉS A VADÁSZATNAK SZENTELTE ÉLETÉT

Az ezerarcú természetet úgy ismeri, akár a tenyerét. A kezdeti nehézségek után pályája egészen az Állami Gazdaságok Központjának erdészeti osztályáig vezetett, és számos technológiai újítást vezetett be a szakmába. Megingathatatlanul kiáll a gyenge minőségű talajokon való akácerdő-telepítés és -hasznosítás mellett, e véleményétől 97 éves korában sem lehet eltántorítani.

HOLTFA NÉLKÜL BETEGEBB AZ ERDŐ

Mi a habitat-fa és miért fontos, hogy elegendő számban legyen belőle az erdőkben? Mi a szerepe a földön fekve korhadó fatörzseknek? Mik eszik a holtfát és mik eszik a holtfaevőket?

A LEGEREDMÉNYESEBB FELFEDEZŐK

Ötödik alkalommal hirdette meg az Országos Erdészeti Egyesület a középiskolásoknak szóló Fedezd fel az örökséged! erdőismereti vetélkedőt. Az idei versenyt az egész Kárpát-medencére kiterjesztették, így rekordot döntve 185 háromfős csapat jelentkezett 58 település közel 100 iskolájából. Az első helyezést ezúttal a veszprémi Vetési Albert Gimnázium Autotróf Kakukkmadarak csapata szerezte meg.

MENEDÉK ÉS ÚJRAKEZDÉS

Másfél évtizede segítséget nyújtottunk a Talpalatnyi zöld Hollós Lászlóval ismeretterjesztő műsorhoz. A Kis-Sárréttel foglalkozó fejezetnek végül a Megtartó sárrét címet adtuk, majd a Menedék és újrakezdés alcímet is hozzáragasztottuk.

A FÁSÍTÁS FOLYTATÓDIK

Az Országfásítási Program részét képező Településfásítási Programot idén júniusban indítottja útjára az Agrárminisztérium, megvalósulását a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. és az Országos Erdészeti Egyesület munkája segíti. A programban szereplő 12 ezer sorfát a 10 ezer lélekszámot nem meghaladó magyarországi települések igényelhették.

ZÖLD HETEK

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

AZ ERDŐSZEGÉLY DÍSZE

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

EGYÜTT A SZAKMA

A 150. vándorgyűlését tartja idén az Országos Erdészeti Egyesület, ezúttal a Gyulaj Zrt. szervezésében. A hosszú múltra visszatekintő rendezvény keretében évről évre más helyszínen gyűlnek össze az ország minden tájáról érkező erdész szakemberek.

BOLDOGSÁGMORZSÁK EGY ÉLETRE

A ’80-as évekre az erdész szakma jókora kommunikációs deficitet halmozott fel. Mulasztásaink pótlására több lehetőség is kínálkozott, közülük az egyik legbiztatóbbnak a környezeti nevelésbe való bekapcsolódás tűnt. Miért is? A kutatások szerint az egyedfejlődés során az ember a környezeti kérdések iránt 4 – 10 éves korban a legnyitottabb, ráadásul akkor még nincs előítélete.