A pedagógus és erdész szakma közt sok a hasonlóság, hisz gyermekeink nevelése, fejlesztése, valamint az erdővel való fenntartható gazdálkodás egyaránt hosszú távra szól, és nagy hitet követel meg művelőitől.
Az erdei iskolák számos változata ismert, az erdész szakma a lehetőségeinek és ideológiájának megfelelően az erdőre korlátozta megvalósításuk helyszínét. Innen származik az általunk használt „erdészeti erdei iskola” elnevezés. Természetesen ez sem egytényezős döntés. Gondoljunk csak a holisztikus megközelítést előtérbe helyező Lehoczky János-féle erdei iskola fogalomra, mely a többnapos terepi ismeretszerzést közös cselekvéshez köti. Az erdő a Kárpát-medence leggazdagabb, legváltozatosabb ökológiai objektuma.
Rendkívül fontosnak tartjuk azt is, hogy a problémafelvető pedagógiai eszközök mellé felvonultatjuk az erdőgazdálkodást mint a fogyatkozó természeti erőforrással történő gazdálkodásról szóló, élő, folyton alakuló esettanulmányt.
Ez utóbbi gondolat megérdemel még egy kis kiegészítést. A 18. század elejétől számíthatjuk azt a 300 éves törekvést, amely az akkor vészesen megfogyatkozott erdők ügyének rendezését célozta. Azóta természetesen rengeteget változott a társadalom erdővel szemben támasztott elvárása és vele együtt a változó igényekre adandó helyes erdőgazdálkodási válasz is. Az erdészeti erdei iskolák látogatói számára nem a szakmai megoldásokat akarjuk mi, erdészek átadni, hanem azt a gondolkodási sémát, amivel akár a családi háztartást is fenntartható módon lehet megtervezni, vezetni.
Az erdészeti erdei iskolák kapcsán gyakran felbukkanó igény a kaland megfogalmazása, értelmezése.
A fölnövő nemzedék boldogságkeresését segítve fontosnak tartjuk a figyelmes szemlélődés, részvétel képességének kialakítását. Hitünk szerint az ily módon nyitottá váló gyermek, majd a felnőtt is folyamatosan hozzájuthat boldogságmorzsákhoz a környezetéből, ami megelégedett, boldog, sikerekkel megerősített kiegyensúlyozott életet eredményez.
Az Országos Erdészeti Egyesület 1996-ban megalakult Erdészeti Erdei Iskola Szakosztálya összefogja azt a mintegy száz szakembert, akik szerte az országban ennek az ügynek harcosai. Hogy ez a tevékenység mindenütt szinte azonos színvonalon, hasonló üzenetekkel működjön, a szakosztály az Agrárminisztérium jogelődjével minőségbiztosítási rendszert hozott létre. Ehhez a jogos állami tulajdonosi elváráshoz néhány magán erdőgazdaság is csatlakozott a későbbiekben.
A minősített erdészeti erdei iskola cím garanciát is nyújt a pedagógusoknak és a szülőknek, hogy megfelelő minőségű ellátást és magas színvonalú programokat kapnak. A rendszer működtetése lehetőséget ad a résztvevő szervezetek számára a fejlődés mérésére és ösztönzésére.
Az erdészeti erdei iskolák fő üzeneteit tartalmazó programokat nevezzük erdőpedagógiai foglalkozásoknak. Melyek is ezek a témakörök? Az erdei életközösség, az erdő mint megújuló természeti erőforrás, az erdő és az ember, az erdő és a klíma, a fenntartható erdőgazdálkodás, valamint az erdész munkája. Jelenleg 33 minősített erdészeti erdei iskola működik az országban. Az erdészeti erdei iskolákban 2010 óta több mint a kétszeresére növekedett a látogatók száma, 2017-ben meghaladta a 82 600-at. A hálózatról a www.erdeszetierdeiiskolak.hu oldalon tájékozódhatunk. Jó hír, hogy ma is terveznek, építenek új erdészeti erdei iskolákat az erdőgazdálkodók és további meglévők is törekednek a minősítés megszerzésére. Ugyancsak biztató, hogy jelenleg is van erdőpedagógiai szakmérnök és szakvezető képzés a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán.
Befejezésül, az erdei iskola lényegének megvilágítására hadd idézzem Lehoczky Jánost, aki egy konferencián így fogalmazott: az erdei iskola az, ahova készülünk, és ahova megérkezünk. Hozzátenném még, hogy ahol kalandosan tanulunk, ahonnan visszaérkezve, hónapokig élünk a szerzett élményekből, tudáselemekből. Esetleg évekig vagy akár egy életen keresztül.
Puskás Lajos, elnök
OEE Erdészeti Erdei Iskola Szakosztály
