SÓSTÓI-ERDŐ – EGY ÉKEZETEN MÚLT VOLNA?
Nyíregyháza zöld tüdeje, a városlakók kikapcsolódási helye, az ide látogatók kihagyhatatlan célpontja. A Sóstói-erdő kiemelt része a szabolcsi megyeszékhelynek. Tényleg egy ékezeten múlt a létrejötte?
Oldal 1/2
Nyíregyháza zöld tüdeje, a városlakók kikapcsolódási helye, az ide látogatók kihagyhatatlan célpontja. A Sóstói-erdő kiemelt része a szabolcsi megyeszékhelynek. Tényleg egy ékezeten múlt a létrejötte?
A dámszarvasról vált világhírűvé, de számtalan építészeti emléket és természeti érdekességet is rejt magában az Alföld egyik legnagyobb összefüggő erdeje, a Gúthi-erdő.
Ha az ember kimegy az erdőbe, és megérzi a fák közelségét, megváltozik a lelkülete – ezt vallja Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája.
Öt év alatt már másodszor a NYÍRERDŐ Zrt. munkatársa lett az Év Erdésze.
Alapos kutatómunka, fennmaradt források, táblázatok, fotók, cikkek összegyűjtése, válogatása, azaz hosszas előkészületek után született meg Gencsi Zoltán Gúthi-erdőt bemutató kötete.
Az erdőfelújítás komoly szakmai feladata az erdészeknek. Az egy fafajú akácos vagy nemes nyáras elültetése is számos logisztikai szervezést igényel, az elegyes kocsányos tölgyes felújítása pedig igazi csúcskihívás a nyírségi erdészek számára.
„A természet fotózásával 1986-ban köteleztem el magam. Az akkor használtan vásárolt YASHICA gépváz, a hozzá tartozó gyári objektívek és egy Pentacon teleobjektív tette lehetővé a magazinokban és a természetfotósok előadásain látott minőségű felvételek elkészítését.”
Baktalórántháza nemcsak a Dégenfeld Kastélymúzeumról és a nyírségi várost ölelő, természetvédelmi területként nyilvántartott erdőtömbről, hanem az ottani akácmagtermelésről is nevezetes. Magyarország akácmag igényének jelentős részét a NYÍRERDŐ Zrt. Baktalórántházi Erdészete elégíti ki.
A hajdúhadháziak napjainkban is számon tartják, hogy a török hódoltság végnapjaiban milyen megpróbáltatással néztek szembe hajdú őseik. Sillye Ferenc hajdani hajdúkapitányra pedig kifejezetten büszkék, emlékét kopjafa őrzi a Nagyerdőben.
Vadban gazdagok a magyar erdők, a vadhús pedig nemcsak finom, hanem egészséges is. Mégis keveset fogyasztunk belőle. Az alapanyag nehézkes beszerzésére, bonyolult elkészítésére és magas árára hivatkozva átlagosan 1-2 adag vadételt eszünk évente, elsősorban éttermekben vagy rendezvényeken.
Kevesen tudják, de Debrecen környékének erdősültsége vetekszik a Sopron környéki területekével. A cívisvárosi és a megyeszékhelyet körülölelő erdőkről írt könyvet Gencsi Zoltán okleveles erdőmérnök. A Debreceni Erdőskönyv a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. kiadásában jelent meg.
A mostani rendhagyó ajánlónkban ezúttal nem dátum szerint válogathatnak a programokból, hanem a kevésbé látogatott és ismert kirándulóhelyekre szeretnénk felhívni a figyelmet. Kilátókat, arborétumokat és tanösvényeket is bemutatunk a bakancsos és kerékpáros túrázóknak, hiszen az erdőknek számos rejtett látnivalója van, melyeket mindenkinek érdemes megtekinteni.
A Baktai erdőtömböt alagútként fúrja át a 41-es főút, ez Északkelet-Magyarország egyik legszebb autós útszakasza. Két oldalán pihenést szolgáló, az alföldi fekvés ellenére hegyvidéki hangulatú parkerdők helyezkednek el. Ezek a területek a NYÍRERDŐ Zrt. Baktalórántházi Erdészete kezelésében vannak.
Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.
Gyerekkora óta szorosan kötődik az erdőhöz Kocsis István Attila. A NYÍRERDŐ Zrt. Halápi Erdészet kerületvezető erdészének mondhatni „beérett” a munkája, idén komoly szakmai sikert ért el. A legjobbnak bizonyult az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett Az Év Erdésze szakmai versenyen.
Fontos dátumhoz érkezett a nyíregyházi Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola: az oktatási intézményt éppen tíz évvel ezelőtt, 2009-ben alapította a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. A cél azóta is változatlan: erdőpedagógiai foglalkozásokon megismertetni a gyerekeket az erdő élővilágával, a fenntartható erdőgazdálkodással és megszerettetni velük az ERDŐ-t.