Az erdei iskolának számos előnye van a hagyományos tantermi oktatással szemben. Az információk nem korlátozódnak tantárgyakra, tananyagokra vagy taneszközökre, hiszen itt közvetlenül a természet adta megismerés eszközeit használjuk, az élet komplexitását, egységes egészben való szemlélését hangsúlyozzuk, miközben számos készséget, képességet fejlesztünk.
Tavaly a régi útvonalon korszerű, interaktív tanösvényt létesített a Társaság, melynek 11 állomását végigjárva számos érdekes információval gazdagodhatnak az erdőjáró családok, óvodás, iskolás és felnőtt csoportok. Az érdeklődőket előzetes bejelentkezés után várjuk vezetett túrákra.
A borostyánlevél jelzést viselő, néhány száz méter hosszú tanösvény kiinduló állomásán a túrázók megismerhetik a több mint 1000 hektárnyi homokos talajon elhelyezkedő Debreceni Nagyerdő rövid történetét. Egyebek közt azt is, hogy 1939. október 10-én a magyar Természetvédelmi Törzskönyvbe a Nagyerdőt jegyezték be elsőként, miután a terület északkeleti részén 31 hektárt védetté nyilvánítottak. Továbbhaladva az ösvényen, „Az erdő fohásza” segít megmagyarázni a fák, erdők jelentőségét, a természet körforgásában betöltött szerepüket, majd egy fiatal kocsányostölgy-erdősítés mellett elsétálva, az erdő szintjeit bemutató állomás következik.
Néhány méternyi sétával megérkezünk a következő megállóig, ahol gipszbe öntött lábnyomok, táblába „beépített” hangok és szőrzetminták alapján is tanulmányozhatják az érdeklődők a hazai erdőkben élő nagyvadfajokat. Sőt, lehetőség nyílik az érzékszervekkel való tapasztalásra és érzékeink fejlesztésére is, melyre az oktatási intézmények falai között legtöbbször csak korlátozottan van mód. Az állomás mellett padokból és asztalokból álló erdei garnitúrán jól esik a pihenés.
Akik felmásznak rá, nemcsak távcsövekkel kémlelhetik a környéket, hanem érdekes kérdésekre is választ kaphatnak. Például kiderül, mi az agyar, mit nevezünk dürgésnek, vagy melyik állat készít barcogóteknőt. A következő állomás a Nagyerdőben leggyakrabban előforduló szárnyas barátainkat mutatja be. Az élethű képek és „megszólaltatható” hangok segítségével azonosíthatók, jellemezhetők a madarak.
A természet- és környezetvédelem jegyében nemcsak az erdei iskola udvarán kihelyezett szelektív hulladékgyűjtőkkel és az épület tetején található napkollektorokkal igyekszünk erősíteni a környezettudatosságot, de az egyik állomáson a komposztálás fontosságára is felhívjuk a figyelmet.
Az erdő élővilágának szerves részét képezik a gombák. A tanösvény következő táblája mágneses képekkel ismerteti a kirándulókkal a magyar erdők leggyakoribb ehető és mérgező gombafajait, felépítésüket és jelentőségüket, valamint a természet körforgásában betöltött szerepüket. A tízedik állomáson a Nagyerdő főbb fafajai közül a kocsányos tölgyet, a fehér nyárat, az ezüst hárst és a mezei juhart lehet tanulmányozni. A táblán olvasható gyökér-, rügy-, levél-, virág-, valamint termésleírások mellett kiforgatható bütümetszetek is könnyítik a fafajok beazonosítását és a fajok közötti különbségek megértését.
A tanösvénytúra utolsó állomásán ritka, különleges növény-, illetve állatfajokat mutatunk be, egyebek mellett a védett fehér madársisakot, a fokozottan védett csonkafülű denevért és a darázsölyvet.
A Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolába nem csak a Borostyán tanösvény miatt érdemes ellátogatni.
Az önálló vagy csoportos, de mindenképp aktív, cselekvő részvétel révén élményekkel és új, hasznos ismeretekkel egyaránt gazdagodnak.
Somné Huszti Anett
oktatóközpont vezető
