2019-ben Kocsis István Attila, a Halápi Erdészet kerületvezető erdésze nyerte meg az országos versenyt, idén pedig Nagy Lajos, a Hajdúhadházi Erdészet erdésztechnikusa bizonyult a legjobbnak. Ez egy rendhagyó születésnapi ajándék az erdészeti társaságnak, hiszen a NYÍRERDŐ Zrt. idén ünnepli alapítása 30. évfordulóját.
Nagy Lajos Tiszaszederkényben nőtt fel, kétszintes családi házban, ahol az alsó szinten nagyszülei éltek. Választhatta volna édesapja foglakozását, aki vegyésztechnikusként dolgozott a Tiszai Vegyi Kombinátban, de az erdész hivatás ragadta magával.
Először beosztott erdészként dolgozott közfoglalkoztatottak mellett, majd néhány hónappal később a Tiszacsege és Egyek környéki Ohati kerületet bízták a gondjaira. A kezdeti 450 hektáros kerület később a hortobágyi és újszentmargitai területekkel 1300 hektárosra duzzadt.
A Tiszacsegei Erdészet húsz évvel ezelőtt a Hajdúhadházi Erdészet részévé vált, így 2009-ben egy fagyártmányüzem vezetése is Nagy Lajos feladata lett, amit 2015-ig látott el. A Hajdúhadházi Erdészet jelenlegi kerületvezető gárdája fiatalnak mondható, köztük Nagy Lajos a maga húszéves, sokrétű, tő melletti gyakorlatával már-már „öregnek” tekinthető. Emiatt és kollégái elismerő véleményéből fakadóan is példaképnek számít. Ő az, akihez bármilyen szakmai kérdés, probléma esetén fordulhatnak a fiatalok a napi munkájuk során.
A választékolás komoly szakértelmet kíván; erről a tudásukról is számot adtak a versenyzők
Az Országos Erdészeti Egyesület által meghirdetett Év Erdésze verseny idei országos döntőjét az Egererdő Zrt. szervezte meg. A megmérettetésen húszan vettek részt, az írásbeli feladatok helyszíne a Mátrafüredi Erdészeti Technikum és Szakképző Iskola volt, a terepi versenyszámokat a gyöngyössolymosi Szalajka-ház körüli erdőkben oldották meg az erdészek. Összesen 13 – a mindennapi munkájukhoz kapcsolódó – versenyszámban mérték össze tudásukat.
A Mátrában az állományleírás versenyszámában az első, felismerésben és készletgondozó használat jelölésében második, erdőfelújítás-leírásban pedig harmadik helyen végzett. Összességében 1172,8 ponttal győzött az országos versenyen, megelőzve az 1120,6 pontot gyűjtő Donkó Ferencet, a NEFAG Zrt. munkatársát és Wieszt Andrást, a Pilisi Parkerdő Zrt. kerületvezető erdészét, aki 1098,4 pontot szerzett.
Az Év Erdésze Verseny díjátadóján a második helyezett Donkó Ferenccel
Mindamellett, hogy örült elért eredményének, szerinte a teszt nagyon nehéz volt, egyes versenyszámok pedig azért tették őket próbára, mert az azokhoz szükséges ismereteket az erdészek nem használják a mindennapokban. Ilyen például a trófeaminősítés, illetve az erdőkárbecslés – az utóbbit inkább a szakirányítók végzik. A körlapösszeg meghatározása az erdőtervezők, az állományleírás pedig az erdőfelügyelők feladata. A legemlékezetesebb számára ez utóbbi marad: az erdő szintjeinek fafajösszetételét és a területre való záródás viszonyítását kellett elemeznie egy gyertyános tölgyesben.
Családja mindenben támogatta, előfordult, hogy gyerekeivel együtt tanult. A versenyre Halmos Zoltán erdészeti igazgató készítette fel, de nagyon sokat tanult munkatársaitól és az idősebbektől is. Meghatározónak azt tartja, amit a 2016-ban 84 évesen elhunyt nagyapjától kapott. Az ő emléke erősítette benne a versenyszellemet. A megmérettetés után a nagyapja sírjára egy tölgyfaágcsokrot vitt köszönete jeléül.
Az erdőkárbecslést tartotta az egyik legérdekesebb szakmai kihívásnak
Azzal, hogy felállt a dobogó tetejére, nagyon sokan gratuláltak neki, újságcikkek, híradások jelentek meg róla, számos interjút adott. Az erdőgazdaságtól egy gímbika elejtési lehetőséget kapott elismerésként. A bikát Lónyán, bőgés idején, szeptember közepén sikerült terítékre hoznia.
Hosszú ideje tart jószágokat is, korábban ló, baromfi, sertés, juh, tehén egyaránt volt az erdészház környékén, ma már kizárólag szarvasmarhával foglalkozik.
Több mint húsz éve él együtt feleségével, három gyereket, két lányt és egy fiút nevelnek. Ők a keményháti erdőben nőnek fel, és nagyon szeretik a természetet, így megvan az esély arra, hogy ezzel kapcsolatos szakmát választanak. Nagy Lajos bízik abban, talán nem kell újra két generációt várni arra, hogy újabb erdész legyen a családban, és kisfiának ez lesz a hivatása.
Fotók: Bárdi Bálint/OEE, Csóka György,
Gencsi Zoltán, Papp Soma
