
TÚRA AZ EGYKORI BAZALTVULKÁNON
Városlőd és Nagyvázsony között egy hatalmas erdőtömbökkel borított, „nagy szoknyájú” hegy uralja a környező vidék látképét.
Oldal 1/2
Városlőd és Nagyvázsony között egy hatalmas erdőtömbökkel borított, „nagy szoknyájú” hegy uralja a környező vidék látképét.
A földrajzi térképre pillantva a Kisalföld és a Bakony találkozásánál három dombvonulatot látunk. A löszös kiemelkedések jellegzetes északnyugat–délkeleti tájolása az uralkodó szélirány eróziós munkájának köszönhető.
A Bükk-hegység bemutatására vállalkozott Bózsó Gyula, akinek I love Bükk című kiadványában mindenki talál érdekességeket Magyarország egyik leglátogatottabb turisztikai célpontjáról. A ZSÓFIA, a kilátók királynője alcímet viselő kötet hiánypótló a maga nemében.
A Bakony karsztos röghegység, mintegy 4000 négyzetkilométeres kiterjedésével a Dunántúli-középhegység legnagyobb tagja. Geológiai sajátosságainak köszönhetően nyersanyagokban meglehetősen gazdag, így számos csendes kis faluja kötődik a bányászathoz. A Veszprémtől északra található Eplényben 1929-ben megnyitott mangánércbánya 43 évig működött, a település mára a kirándulóknak és a téli sportok kedvelőinek nyújt kellemes kikapcsolódást.
Győr és a környékbeli települések lakóinak kedvelt kirándulóhelye a Nyúl és Győrújbarát községek határán álló Lila-hegyi kilátó. A messzebbről érkezők közül kevesen, a helyiek többsége azonban ismeri azt a kedves és megmosolyogtató történetet, mely a szomszédos hegyesmagasi csúcs és a Lila-hegy között húzódó Csatai-völgyről szól.
A SEFAG Zrt. és a térségi szolgáltatók, önkormányzatok közelmúltbeli fejlesztéseinek köszönhetően számos turisztikai látnivaló, szállás megújult, illetve létesült a Zselici erdőben. A Haracsi Vendégház tavaly a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program keretéből, az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ közreműködésével létesült a Dél-dunántúli Kéktúra útvonala mentén.
Pápától délre, a várostól tíz kilométerre, a Kupi-erdőben vezet a Tallós Pál Tanösvény. A Bakonyerdő Zrt. által 2003 óta működtetett és tavaly felújított tanösvény egy fájóan fiatalon elhunyt, kivételes ember és szakember munkásságának állít emléket.
A Kisalföldről először talán mindenkinek egyhangú síkság jut eszébe, nem a vadregényes erdők, lankás dombok, vízzel szabdalt táj. A nyugati országhatárhoz közeli, jó közlekedési viszonyokkal rendelkező vidék már a régi időkben is fejlett iparáról és mezőgazdaságáról volt nevezetes.
A Budapesti Erdőgazdaság Zrt. elődjét, az MH Budapesti Erdő-, Mező- és Vadgazdaságot a honvédelmi miniszter alapította 1964-ben. A vállalatot azzal a céllal hozták létre, hogy az erdő- és a vadgazdálkodás jó szakmai színvonalon, gazdaságosan, de a honvédelmi célok messzemenő figyelembevételével működjön.
Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.
33 esztendő, egy hosszú emberöltő – ennyi időt dolgozott dr. Jámbor László a soproni Tanulmányi Erdőgazdaságnál, ebből 21 évet vezérigazgatóként. Idén nyugdíjba vonult, ám megtartotta társadalmi megbízatásait, az Országos Magyar Vadászkamara elnöki és az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöki tisztét.
A Soproni Parkerdő intenzíven látogatott városkörnyéki területét nyugati irányba elhagyva kiemelkednek a Soproni-hegység 500 méternél magasabb bércei. Közúton három irányból közelíthetjük meg a nyugati határterület: a Récényi úton, a Brennbergi-völgyben vagy Ágfalva felől.
A Zalakarosi Parkerdőben, a Csiga-túra tanösvény közvetlen szomszédságában áll a 2018-ban átadott, tölgyfából készült Erdészkilátó. A 192,3 méterrel a tengerszint felett található építmény egész évben látogatható.
A Nyúl és Győrújbarát községek határán álló kilátót a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. saját forrásából építette az általa kezelt erdőterületen. A Sokorói-dombság egyik legmagasabb pontján, a 313 méter magas Lila-hegy tetején egy geodéziai mérőtornyot alakítottak át páratlan panorámát nyújtó turisztikai építménnyé, ami emellett az eredeti szerepét is megtartotta.
Közel négy évtizede nyújt gyönyörű panorámát a Balatonfüred környékén kirándulóknak az 1848–49-es honvédparancsnok nevét őrző kilátó. A Bakonyerdő Zrt. az elmúlt időszak közjóléti fejlesztéseivel a várost körbevevő erdőket is igyekezett még vonzóbbá tenni.
A Börzsöny és Mátra között elterülő Cserhát az Északi-középhegység lankás, széles völgyekkel tagolt vidéke, melyhez csatlakozik a Karancs és a Medves kistája is. Ormai csupán néhány helyen haladják meg az 500 méteres tengerszint feletti magasságot, ám változatos földtani adottságai miatt természeti értékekben igen gazdag.