Oldal 1/2
Az egyedülálló természeti szépségű Keszthelyi-hegység számos felfedezni valót rejt. Dolomitrégiójában a Bakonyerdő Zrt. két tanösvényt hozott létre a látnivalók bemutatására, melyek közül most a Vállusról induló Medvehagyma tanösvényt járjuk be.
Városlőd és Nagyvázsony között egy hatalmas erdőtömbökkel borított, „nagy szoknyájú” hegy uralja a környező vidék látképét.
Az utazás szerelmeseinek nem kell messzire menniük, hogy varázslatos élményekben legyen részük és lenyűgöző helyeket fedezzenek fel, nagy szerencsénkre hazánk bővelkedik gyönyörű tájakban, történelmi városokban és kulturális kincsekben egyaránt.
Hazánknak sok szép vidéke van, de ritka az olyan táj, ahol magas hegyek, mély völgyek mellett kristálytiszta tó, zúgó vízesés, impozáns szálló, pazar kilátó és vidám kisvonatfütty fogadja a kirándulókat.
A földrajzi térképre pillantva a Kisalföld és a Bakony találkozásánál három dombvonulatot látunk. A löszös kiemelkedések jellegzetes északnyugat–délkeleti tájolása az uralkodó szélirány eróziós munkájának köszönhető.
A Bükk-hegység bemutatására vállalkozott Bózsó Gyula, akinek I love Bükk című kiadványában mindenki talál érdekességeket Magyarország egyik leglátogatottabb turisztikai célpontjáról. A ZSÓFIA, a kilátók királynője alcímet viselő kötet hiánypótló a maga nemében.
A Bakony karsztos röghegység, mintegy 4000 négyzetkilométeres kiterjedésével a Dunántúli-középhegység legnagyobb tagja. Geológiai sajátosságainak köszönhetően nyersanyagokban meglehetősen gazdag, így számos csendes kis faluja kötődik a bányászathoz. A Veszprémtől északra található Eplényben 1929-ben megnyitott mangánércbánya 43 évig működött, a település mára a kirándulóknak és a téli sportok kedvelőinek nyújt kellemes kikapcsolódást.
Győr és a környékbeli települések lakóinak kedvelt kirándulóhelye a Nyúl és Győrújbarát községek határán álló Lila-hegyi kilátó. A messzebbről érkezők közül kevesen, a helyiek többsége azonban ismeri azt a kedves és megmosolyogtató történetet, mely a szomszédos hegyesmagasi csúcs és a Lila-hegy között húzódó Csatai-völgyről szól.
A SEFAG Zrt. és a térségi szolgáltatók, önkormányzatok közelmúltbeli fejlesztéseinek köszönhetően számos turisztikai látnivaló, szállás megújult, illetve létesült a Zselici erdőben. A Haracsi Vendégház tavaly a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program keretéből, az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ közreműködésével létesült a Dél-dunántúli Kéktúra útvonala mentén.
Pápától délre, a várostól tíz kilométerre, a Kupi-erdőben vezet a Tallós Pál Tanösvény. A Bakonyerdő Zrt. által 2003 óta működtetett és tavaly felújított tanösvény egy fájóan fiatalon elhunyt, kivételes ember és szakember munkásságának állít emléket.
A Kisalföldről először talán mindenkinek egyhangú síkság jut eszébe, nem a vadregényes erdők, lankás dombok, vízzel szabdalt táj. A nyugati országhatárhoz közeli, jó közlekedési viszonyokkal rendelkező vidék már a régi időkben is fejlett iparáról és mezőgazdaságáról volt nevezetes.
A Budapesti Erdőgazdaság Zrt. elődjét, az MH Budapesti Erdő-, Mező- és Vadgazdaságot a honvédelmi miniszter alapította 1964-ben. A vállalatot azzal a céllal hozták létre, hogy az erdő- és a vadgazdálkodás jó szakmai színvonalon, gazdaságosan, de a honvédelmi célok messzemenő figyelembevételével működjön.
Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.
33 esztendő, egy hosszú emberöltő – ennyi időt dolgozott dr. Jámbor László a soproni Tanulmányi Erdőgazdaságnál, ebből 21 évet vezérigazgatóként. Idén nyugdíjba vonult, ám megtartotta társadalmi megbízatásait, az Országos Magyar Vadászkamara elnöki és az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöki tisztét.
A Soproni Parkerdő intenzíven látogatott városkörnyéki területét nyugati irányba elhagyva kiemelkednek a Soproni-hegység 500 méternél magasabb bércei. Közúton három irányból közelíthetjük meg a nyugati határterület: a Récényi úton, a Brennbergi-völgyben vagy Ágfalva felől.
A Zalakarosi Parkerdőben, a Csiga-túra tanösvény közvetlen szomszédságában áll a 2018-ban átadott, tölgyfából készült Erdészkilátó. A 192,3 méterrel a tengerszint felett található építmény egész évben látogatható.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
