Oldal 5/9
A Bakony nemcsak sűrű erdőségeiről, szurdokairól, varázslatos tájairól ismert, hanem az egykor ebben a vadregényes hegységben menedékre lelő betyárokról. A társadalmi rend ellen lázadó kóborlók életét, tetteit számos legenda övezte.
Magyarország és talán a Kárpát-medence legváltozatosabb domborzati, termőhelyi tájegységeit fedi le a Vérteserdő Zrt. működési területe. Napjainkban a budapesti agglomerációból kirándulók második vonalaként emlegetik a Dunazug-hegyvidék után. Két fő hegysége a Gerecse és a Vértes mészkőtömbje, melyhez a Császári-dombság és a Bakonyalja kapcsolódik.
Amikor tüzelik a hordót és meleg a fa, olyan az illata, mint a frissen kisült kenyér héja. A hordóba töltött bor kioldja ezeket az alkotóelemeket a fából, ettől lesz egyedi az aromája. Éppen ezért fontos, hogy hol nőtt fel a fa, honnan szerezték be a rönköt a kádárok. A Baranya megyei Palotabozsokon működő Európai Kádárok Kft. zömmel a mecseki Zengő és a Zemplén erdeiből származó tölgyből készít hordókat.
Bagossy Brothers Company. Ez az angolos hangzású név sokaknak egy topon lévő indie rock zenekart jelent, teltházas Aréna-koncertekkel, törzsrajongókkal, nagylemezekkel. De jelent öt igaz barátot is, akik kölyökkorukban Gyergyószentmiklóson, egy távoli erdélyi városkában megálmodták, hogy egyszer majd igazi, sikeres zenészek lesznek. Azóta sok víz lefolyt a Maroson. 2020-ban az év zenekarának választotta őket a szakma.
A szerelmesek a felhők felett járnak. A fagyöngy is oda igyekszik, csak a fák koronájában ragad. A karácsonyi ünnepek mára elengedhetetlen kelléke az örökzöld fehér fagyöngy. Díszítő értéke mellett évezredek óta ismert a gyógyhatása, és a mitológiában, a világirodalomban, valamint a népi hiedelmekben is visszatérő, olykor varázslatos hatású növény.
Aprócska, de melegséget varázsol a hideg, sötét téli estékbe, illatával, fényével meghitt hangulatot teremt. Mi az? Hát persze, a gyertya! Méghozzá a hamisítatlan, tiszta méhviaszgyertya. Amiről ki tudhatna többet, mint készítőjük, egy szenvedélyes méhészhölgy. A mézek, lépek és gyertyák rejtelmeibe Molnár-Kun Lilla avat be.
Az ezerarcú természetet úgy ismeri, akár a tenyerét. A kezdeti nehézségek után pályája egészen az Állami Gazdaságok Központjának erdészeti osztályáig vezetett, és számos technológiai újítást vezetett be a szakmába. Megingathatatlanul kiáll a gyenge minőségű talajokon való akácerdő-telepítés és -hasznosítás mellett, e véleményétől 97 éves korában sem lehet eltántorítani.
A szép, klasszikus fahajó fogalom a vízen járók között. Macerásabb és drágább, mint modern műanyag társai. Folyamatos figyelmet igényel, megköveteli a gondos karbantartást és a fa alapos ismeretét. Cserébe van valami sajátos varázsa. Benne rejlik az egyedi kézi munka, a nemes anyagok, és kicsit a történelmi idő.
„Kisbéren nőttem fel, a település központjában található híres Magyar Királyi Ménesbirtok épületegyüttesén belül kialakított erdész udvarban. Nem volt kérdéses, hogy a gimnázium jeles érettségijével az erdőmérnöki karra jelentkezem Sopronba."
A mellék- és holtágakkal szabdalt, vadregényes Alsó-Duna-völgyében barangolva különleges élményekben lehet részünk. A déli határ mentén, Hercegszántó közelében pedig legendás történelmi, kultúr-, erdészet- és vadászattörténeti emlékhely található: a Karapancsa Kastély és Major.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.
Győr és a környékbeli települések lakóinak kedvelt kirándulóhelye a Nyúl és Győrújbarát községek határán álló Lila-hegyi kilátó. A messzebbről érkezők közül kevesen, a helyiek többsége azonban ismeri azt a kedves és megmosolyogtató történetet, mely a szomszédos hegyesmagasi csúcs és a Lila-hegy között húzódó Csatai-völgyről szól.
A hajdúhadháziak napjainkban is számon tartják, hogy a török hódoltság végnapjaiban milyen megpróbáltatással néztek szembe hajdú őseik. Sillye Ferenc hajdani hajdúkapitányra pedig kifejezetten büszkék, emlékét kopjafa őrzi a Nagyerdőben.
A megfelelő lábbeli nemcsak kényelmes, de kellően tart is, ami különösen fontos, ha megrögzött természetjárók vagyunk. Jóravaló bakancs hiányában már egy rövid barangolás is kész rémálommá válhat. A Dunakanyar ölelésében fekvő Nagymaroson, a Mauna Manufaktúra műhelyboltjában megbízható minőségű, kézzel készített bakancsok várják a természet kedvelőit Mosonyi Annamária és csapata jóvoltából.
A Nemzeti Kastélyprogram keretében megújult a füzérradványi Károlyi-kastély és parkja. A pompásan helyreállított épület és a gyönyörű százhektáros angolpark eredeti jellegét idézve született újjá. A rekonstrukciót Alföldy Gábor tájépítész, kerttörténész könyve dokumentálja, amelynek személyes hangú előszavát maga Károlyi László gróf írta. A nagy idők 91 esztendős tanújával emlékeiről beszélgettünk.
Ugye ismerik a játékot: „Mi lennél, ha…? Ha fa, ha virág, ha állat, ha víz, ha szín, ha dal…lennél”? Kárász Esztert biztosan a mesebeli Hétszínvirágnak képzelném, akinek minden varázsszirma más és más színű. Akit nem lehet egykönnyen bemutatni, mert annyiféle sorsot élt már.
A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.
Hazánk hegyvidékein barangolva megannyi érdekes és elgondolkodtató elnevezésű barlangot, szurdokvölgyet találunk. A Bakonyban sincs ez másképp, gondoljunk csak a betyárvilágból ismert Savanyú Jóskáról elkeresztelt barlangra, vagy a Római-fürdőre, amelynek elnevezéséről sokféle szóbeszéd kering, azonban fürdőként sosem működött. Számos legenda övezi a Pusztapalotát is, az egyik szerint egykoron Mátyás király kedvelt vadászkastélya volt.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
