Oldal 4/8
Mikor megismerkedtem Grédics Szilárddal és fiával, Lacival, már az első ölelésből éreztem, hogy ők valóban – a szó legnemesebb értelmében – komolyan gondolják a baráti gesztust. És persze nemcsak a manapság egyre ritkább, de jólesően szorító üdvözlés, hanem az egész életük feledhetetlen értéket képvisel.
Hazánkban évről évre nő az erdőterület nagysága, és településeink is egyre több fásítást vállalnak, hogy zöldebbé tegyék a lakókörnyezetet. Az egészséges fák árnyékukkal teszik elviselhetővé a nyári meleget, megkötik a járművek által felvert port, tompítják a város zajait, és rengeteg állatnak teremtenek élőhelyet. A város „zöld közművei” így jóval nagyobb értéket képviselnek, mint ahogy azt sokan gondolják.
Baktalórántháza nemcsak a Dégenfeld Kastélymúzeumról és a nyírségi várost ölelő, természetvédelmi területként nyilvántartott erdőtömbről, hanem az ottani akácmagtermelésről is nevezetes. Magyarország akácmag igényének jelentős részét a NYÍRERDŐ Zrt. Baktalórántházi Erdészete elégíti ki.
Magyarország és talán a Kárpát-medence legváltozatosabb domborzati, termőhelyi tájegységeit fedi le a Vérteserdő Zrt. működési területe. Napjainkban a budapesti agglomerációból kirándulók második vonalaként emlegetik a Dunazug-hegyvidék után. Két fő hegysége a Gerecse és a Vértes mészkőtömbje, melyhez a Császári-dombság és a Bakonyalja kapcsolódik.
Az erdő mélyének csöndje a tanyája, ahová csak a vad talál, sűrű lombú fák alatt ballag, mert az erdőben leli nyugalmát. Ez az érzés él azokban, akik lelkükben őrzik a természet iránti tiszteletet és vonzalmat, és e belső késztetésüktől vezérelve döntenek majdani hivatásukról.
Amikor tüzelik a hordót és meleg a fa, olyan az illata, mint a frissen kisült kenyér héja. A hordóba töltött bor kioldja ezeket az alkotóelemeket a fából, ettől lesz egyedi az aromája. Éppen ezért fontos, hogy hol nőtt fel a fa, honnan szerezték be a rönköt a kádárok. A Baranya megyei Palotabozsokon működő Európai Kádárok Kft. zömmel a mecseki Zengő és a Zemplén erdeiből származó tölgyből készít hordókat.
Az energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendelt el az energiahordozókra, így a tűzifára is, mindezt azután, hogy rendeletben könnyítették meg a fakivágást a hazai erdőkben. A döntés heves indulatokat váltott ki; sokan úgy értelmezték a rendeletet, hogy fát szinte bárki bárhonnan kivághat, és a médiában is számos olyan hírről lehetett olvasni, hogy tarvágás fenyegeti a felbecsülhetetlen értékű hazai erdőket.
Már több mint hetven éve támogatja a soproni Tanulmányi Erdőgazdaság az egyetemi oktatást és kutatást. Tavaly újabb mérföldkőhöz érkezett a TAEG Zrt., a Soproni Egyetemért Alapítványhoz való csatlakozással még szorosabbá vált az elméleti és gyakorlati oktatás kapcsolata. Az egyetem hallgatói így tanulmányaik során bekapcsolódhatnak a gazdálkodás napi feladataiba.
A mesekönyvek lapjain szorgoskodó, bájos hangyácskákról alkotott pozitív megítélésünk pillanatok alatt szertefoszlik a kenyeres doboz felé masírozó vagy a mézes csuporba fulladt hangyahadak láttán. Kár vitatni, a lakásokban okkal népszerűtlenek a hangyák. Más a helyzet az erdőben, ahol nemcsak jó helyen vannak, de számos nélkülözhetetlen ökológiai szerepet is betöltenek.
Magyarországon Somogyban található a legtöbb faóriás, jellemzően méretes tölgyek, magyar kőrisek, bükkök, nyárfák. Vannak közöttük széles körben híres és gyakorlatilag ismeretlen egyedek egyaránt. A somogyi rengetegben élő legendás fák közül többet – a libickozmai és a ságvári képes fa, a szőkedencsi hársfa, a babócsai feketenyár, a szentborbási tölgy, Mátyás király fája Zselickisfaludon, Sissi fája Somogysimonyiban – már lapunkban is ismertettünk. A sort most újabb neves famatuzsálemek bemutatásával folytatjuk.
Bagossy Brothers Company. Ez az angolos hangzású név sokaknak egy topon lévő indie rock zenekart jelent, teltházas Aréna-koncertekkel, törzsrajongókkal, nagylemezekkel. De jelent öt igaz barátot is, akik kölyökkorukban Gyergyószentmiklóson, egy távoli erdélyi városkában megálmodták, hogy egyszer majd igazi, sikeres zenészek lesznek. Azóta sok víz lefolyt a Maroson. 2020-ban az év zenekarának választotta őket a szakma.
A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.
Az ezerarcú természetet úgy ismeri, akár a tenyerét. A kezdeti nehézségek után pályája egészen az Állami Gazdaságok Központjának erdészeti osztályáig vezetett, és számos technológiai újítást vezetett be a szakmába. Megingathatatlanul kiáll a gyenge minőségű talajokon való akácerdő-telepítés és -hasznosítás mellett, e véleményétől 97 éves korában sem lehet eltántorítani.
Nyáron sokan pihennek az Adriai-tenger partján. Utazzanak a határátkelőkhöz autópályán vagy főúton, a zalai szakaszon biztosan elmennek olyan erdőrészek mellett, amelyeket a Zalaerdő Zrt. Letenyei Erdészete kezel. Az erdészet Zala megye délnyugati szegletében, közvetlenül a horvát és a szlovén határ mellett, túlnyomórészt a Göcseji-dombság, kisebb hányadában a Kerka-Mura-sík erdészeti tájrészletekben, csaknem 9 ezer hektáron gazdálkodik. Ebből 2400 hektár védelmi rendeltetésű.
Mi a habitat-fa és miért fontos, hogy elegendő számban legyen belőle az erdőkben? Mi a szerepe a földön fekve korhadó fatörzseknek? Mik eszik a holtfát és mik eszik a holtfaevőket?
A szép, klasszikus fahajó fogalom a vízen járók között. Macerásabb és drágább, mint modern műanyag társai. Folyamatos figyelmet igényel, megköveteli a gondos karbantartást és a fa alapos ismeretét. Cserébe van valami sajátos varázsa. Benne rejlik az egyedi kézi munka, a nemes anyagok, és kicsit a történelmi idő.
„Kisbéren nőttem fel, a település központjában található híres Magyar Királyi Ménesbirtok épületegyüttesén belül kialakított erdész udvarban. Nem volt kérdéses, hogy a gimnázium jeles érettségijével az erdőmérnöki karra jelentkezem Sopronba."
A JÓTETT Bank – Zöld szív program keretében 22 pénzintézet 120 ezer fát ültetett el a fenntartható jövő érdekében a Bankszövetség kezdeményezésére. Emellett négyhektáros méhlegelő erdő telepítését valósították meg. Az előzményekről, a zöldhitelezésről, a bankszektor jótékonysági tevékenységéről dr. Kovács Leventével beszélgettünk.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
