Lapszemle

Hívatlan vendégek a Bükk erdeiben

A klímaváltozás mellett a biológiai inváziók jelentik a legnagyobb kihívást erdeinkre nézve. Nekünk, erdészeknek hadakoznunk kell a már megjelent inváziós, azaz tömegesen elterjedt idegenhonos fajokkal, ugyanakkor fel kell készülnünk újabbakra is.

Írásunkban két olyan fajt mutatunk be röviden, amik már egész Magyarországon, így a Bükk erdeiben is komoly károkat okoznak. A kőris kéregrákot 2008-ban, a tölgy-csipkéspoloskát pedig 2013-ban azonosították hazánkban, és károsításuk egyre nagyobb.

A kőris kéregrák

fiatal kőris elhalt hajtásaitaz oldalrügyekből fejlődők pótolják, így a fácska kandeláberszerű formát mutat

A fiatal kőris elhalt hajtásait az oldalrügyekből fejlődők pótolják, így a fácska kandeláberszerű formát mutat

A kőris kéregrák (Hymenoscyphus fraxineus) Kelet-Ázsiából származik. Európában Lengyelországban észlelték először 1992-ben. Hazánkban 2008-ban azonosították, de a tünetek alapján úgy tűnt, hogy már néhány évvel korábban megjelenhetett.

A kórokozó elsősorban a magas kőrist és a magyar kőrist fertőzi, de az amerikai kőrist is megbetegítheti, ugyanakkor a virágos kőris nem fogékony rá.

A fertőzés többnyire a leveleken vagy a levéléren indul, és a levélnyélen vagy kisebb kéregsérüléseken keresztül hatol be a kéreg alatti szövetekbe, és azok elhalását okozza. A fertőzés onnan minden irányba továbbterjed. Az elhalt kéregrész besüpped, vörösesre, világosbarnára, később sötétbarnára színeződik.

Az elhalt hajtások, vesszők szerepét újabb és újabb oldalhajtások veszik át, amitől torzul a fa alakja. A vastagabb kéregszövetekben jellegzetes felrepedező nekrózist (szövetelhalást) okoz. A folyamatos fertőződés a fiatalabb fák halálát eredményezi. Az idősebbeken részleges koronaelhalás következhet be, de szélsőséges esetben azok is elpusztulnak.

A kőris kéregrák néhány milliméteres ivaros termőtestei nyáron, ősszel a levélereken, levélnyélen fejlődnek ki

A kéregrák néhány milliméteres ivaros termőtestei nyáron, ősszel a levélereken, levélnyélen fejlődnek ki

A legyengült fákon más gomba-, illetve rovarfajok is megtelepszenek, tovább rontva a kőrisek életkilátásait. Országosan egyre nagyobb területen okoz károkat a kéregrák, fertőzése nyomán tömegesen pusztulnak a kőrisek.

„Gyógyító” védekezési eljárást jelenleg nem ismerünk a kórokozóval szemben, egyedüli megoldást a rezisztens egyedek kiválasztása (szelektálása) és szaporítása jelenthet. Ez azonban hosszú időt vesz igénybe, úgyhogy gyors és látványos eredményre nem számíthatunk.

Határainktól már csak 600 kilométerre van az ázsiai kőris karcsúdíszbogár,a kőrisek legveszedelmesebb kártevő rovara

Határainktól már csak 600 kilométerre van az ázsiai kőris-karcsúdíszbogár, a kőrisek legveszedelmesebb kártevő rovara

A kőriseknek egy másik veszedelme is közeleg felénk. A Kelet-Ázsiában honos ázsiai kőris-karcsúdíszbogár nyugat felé terjeszkedve már elérte Kijevet, azaz keleti határainktól már csak 600 kilométerre van. Ha megjelenik nálunk, a kéregrákéhoz hasonlóan súlyos hatásaival kell számolnunk.

Hegyvidéki bükkösben elpusztultkimagasló magas kőris

Hegyvidéki bükkösben elpusztult kimagasló magas kőris

Forrás: A Mi Erdőnk