Szerző: Fazekas József
Pedig ezen az ember által jelentősen átalakított tájon is találunk természeti értékekben bővelkedő erdőket, főleg a nagyobb vízfolyások mentén, és a másként gazdaságosan nem művelhető gyenge termőhelyeken. Jó példák erre a DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt. Szegedi Erdészete által kezelt, Tiszától keletre fekvő állami erdőterületek.
Területének nagy része a Tisza és a Maros folyók hullámterein helyezkedik el, az ott álló erdők mind ember által keletkeztek. Az erdőtelepítések következtében olyan állományok jöttek létre, amelyek a Mártélyi és a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet részévé váltak, és méltók arra, hogy európai jelentőségű Natura2000 besorolást kapjanak.
Gyorsan változik a táj
A felázott sáros talaj gyalogszerrel is nehezen járható
A hullámtér magasságának függvényében fűz, nyár vagy tölgy és egyéb keménylombos faállományok alkotnak itt erdőket. A hullámtéri jó termőhelyeken az erdő fenntartása mellett a faipar alapanyaggal való ellátása is az erdészet feladatai közé tartozik. A zárt erdőállományt holtágak, időszakos vízállások, ártéri gyepek tagolják. A változatos táj kiváló élőhelyet kínál a vadnak és sok ritka madárfajnak is. A Tisza ezen szakaszát érinti az Országos Kéktúra dél-alföldi szakasza Mindszent térségében.
Ősztől tavaszig a csapadéktól, kisebb-nagyobb áradások következtében felázott sáros utak miatt gyakran még gyalogszerrel is nehezen járható a terület. Az utóbbi évek tikkasztó nyári hősége ellen csak az erdő árnyas lombkoronája és a folyó hűsítő vize nyújt védelmet, de éppen ezt kedvelik szúnyogok milliói is. Ha a régi öregeket megkérdezte valaki, hogy nem csípik-e őket is a szúnyogok, csak annyit mondtak apró mosollyal a bajszuk alatt: idővel mindenki megszokja.
Alig távolodunk el 20 kilométert a Tiszától kelet felé, máris teljesen más tájon találjuk magunkat. Ez az, amit az Alföld jellegzetes képének ismernek sokan. Nagy mezőgazdasági területek között kicsiny erdőfoltok, mezővédő erdősávok alkotják az erdészet állományait mostoha termőhelyeken. Főként tölgy és kőris fafajokból álló véderdők találhatók erre, időnként az Alföldre oly jellemző akácosokkal kiegészülve. Az erdészet feladata a talaj-, település- vagy vadvédelmi rendeltetésű erdők fenntartása. Fakitermelést csak szükségből végez bennük az erdész, hogy eltávolítsa az aszályos nyarak után egyre nagyobb mértékben kiszáradó fákat.
Ahol felnőtt, ott dolgozik
Soós Zoltánt már gyerekként elbűvölte a hullámtér
Azt mondják, az ember életét, munkáját alapvetően meghatározzák a gyermekkori élmények. Így van ez Soós Zoltán esetében is, aki a DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt. Szegedi Erdészetének igazgatója. Édesapja Hódmezővásárhely elismert sebészorvosa, elkötelezett vadász, a Tisza-hullámtér szerelmese és amatőr festője volt. Három fiát a természet szeretetére, megbecsülésére nevelte. Zoltán és testvérei a nyári szüneteket rendszerint a mártélyi üdülőtelepen töltötték. El sem lehet jobb helyet képzelni vakációra, mint a mártélyi holtágat körülölelő vízi világot, hullámtéri erdőket. Fekete István Tüskevár című regénye elevenedett meg a hétköznapokban, csak Matula bácsi helyett a Fickó nevű magyar vizsla „felügyelt” rájuk. A régi mártélyi üdülőtulajdonosok tudnának mesélni a Soós gyerekek csínytevéseiről. Nem meglepő, hogy a három fiú erdőmérnök, mezőgazdász, tájegységi fővadász lett.
Oldalak: 12
