Oldal 40/77
Sokszor halljuk a nevét, ha adakozásról van szó, számos koncertet szervezett, adott a rászorultak megsegítésére. Mága Zoltán hegedűművész támogatott már gyermekklinikát, tehetséges iskolásokat, hátrányos helyzetűeket felkaroló alapítványokat itthon és a határon túli magyarság körében. Legutóbb pedig jótékonysági tűzifaakció keretében segített elviselhetőbbé tenni több ezer családnak a zord téli napokat.
A harkályokat, a fák doktorait könnyen megleshetjük az Alföldön éppúgy, mint a hegyvidékeinken járva. Hosszan tartó dobolásuk és gyakori hívóhangjuk szinte egybeforr a tavaszi ébredéssel.
Nevezték már a tojásfestés királynőjének, az ország nyuszijának – sokféle titulussal illette a sajtó Zsigóné Kati népi iparművészt. Tény, hogy szenvedéllyel műveli, amihez hozzáfog, legyen az bútorfestés, falpingálás vagy terítőhímzés. Nyolc díszítőművészeti ág munkái kerülnek ki a keze alól, ám a legjellegzetesebb mégis a hímes tojás készítése. Az apró mesterművek kézügyesség, motívumismeret, fantázia és türelem együtteséből születnek.
A Kelet-Bakony gazdálkodás szempontjából rossz adottságú területeit már a 19. századtól katonai gyakorlótérnek használták. A Bakony Harckiképző Központ (BHK) fő feladata, hogy teret adjon a hazai és – térítés ellenében – külföldi csapatok kiképzésének, gyakorlatainak, lövészeteinek.
A Vértesi Erdő Zrt. pusztavámi Vajda János Erdészeti Erdei Iskolája harmadik évét kezdte meg idén, két rendkívül tanulságos és gyerekcsoportokkal teli esztendő után. Nagy örömünkre szolgál, hogy mind többen szeretnének részt venni programjainkon, és azon dolgozunk, hogy ez így is maradjon.
Csodálatos növény- és állatvilág, változatos földrajzi táj, és az épített emlékek is megtalálhatók a Gemenc Zrt. Bátaszéki Erdészeténél. A Duna árterében a gemenci rengeteg egy szelete, a Béda-Karapancsa tájegység bédai része, valamint a Szekszárd-Geresdi dombvidék is az erdészethez tartozik. Az itt dolgozók mindent megtesznek, hogy ember és természet fenntartható módon, harmóniában élhessen egymással.
A folyók mellett élők már megszokták, hogy hóolvadás vagy nagy mennyiségű csapadék hatására hirtelen megemelkedik a vízszint. Árvizek leginkább tavasszal és nyár elején fordulnak elő, kivételesen azonban télen is kialakulhatnak, ahogyan ezt év elején is megtapasztalhattuk.
Bakonybélben hosszú évtizedekig sokan mesterkedtek a fával. Főként szerszámnyeleket készítettek a mezőgazdaságnak, iparnak, de favilla, fagereblye, kis- és nagytalicska, létra, vesszősöprű is kikerült a kezük alól. Az ötvenes években aztán a kézi munkát fölváltották a gépek, Réz István azonban még mindig űzi az ipart, igaz ma már a turisták a fő vevői.
Több tényező együttesen határozza meg, hogy egy területen milyen vegetációt, erdőket találunk, de elsődleges szerepe a termőhelynek van. A termőhely a klíma, a vízviszonyok és a talaj jellemzőinek összhatásaként folyamatosan változik, ismerete és vizsgálata az erdészetben nagyon fontos.
Izzasztó kaptatók, szűk völgyek, zöld növényalagút, öles tölgyekkel és bükkökkel borított hegyoldalak, bámulatos kilátás az ormokról, vulkáni kúpok szegte láthatár. Kincses történelem, vadregényes jelen, azaz sokunk kedvenc hegysége a Börzsöny. A Kemence-patak völgyében húzódik Mátyás király oly sokat látogatott vadászterülete, mely a keresztségben a Királyháza nevet kapta, s ahol számos főúri méltóság megfordult.
Kövestető Pécstől 16 kilométerre, Hosszúhetény és a Komlóhoz tartozó Zobákpuszta között fekszik. Itt épített nemrégiben új kilátót a Mecsekerdő Zrt., 458 méter magasan a Kelet-Mecsek Tájvédelmi körzet határában.
Hol találhatók hazánk leghíresebb Atlasz-cédrusai, történelmi időkről tanúskodó hárs- és tölgyfái? A Gecsmáné-kert ma élő olajfái Jézus idejéből származnak vagy később ültették őket? Miért világhírűek a bükkábrányi ősfaleletek? Mi köze van egy dél-amerikai faanyagnak Brazíliához és a tojásfestéshez? Ezekre a különleges kérdésekre is választ kapunk, a Földünk kiemelkedően fontos növényeinek világát bemutató könyvújdonságban.
Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze.
Éghajlatunk természetes és szabályos velejárója a téli fagyos időszak. Ennek ellenére a szélsőségesen alacsony hőmérséklet, illetve a hirtelen erős lehűlés komoly károkat okozhat az erdőben is.
Az erdő és víz kapcsolatáról többnyire a víz okozta erdőkárok, az árvizek, a jégkárok, az eróziós jelenségek jutnak eszünkbe, pedig ennek a kapcsolatnak sokkal meghatározóbb a kedvező vonatkozása. Ha csak arra gondolunk, hogy a földi élet alapja a víz, máris érezhető, van e téren megismerni való bőven.
A Földművelésügyi Minisztérium az erdőtörvény módosításáról szóló törvénytervezetet 2016 novemberében közigazgatási egyeztetésre, illetve társadalmi vitára bocsátotta. Ezzel kapcsolatban Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkárt kérdeztük.
A Magyar Zarándokút 12. szakasza a Gemenc Zrt. kezelésében lévő területeket is érinti, és a Fajszhoz közeli Duna parton különleges szoborcsoport mellett halad.
A VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. most bemutatandó két területe Fejér megye turistaparadicsomai közé tartoznak. A soponyai Ökoturisztikai Központ, valamint a Pákozd-Sukorói Arborétum és Szabadidőpark egyaránt csodás erdős-tavas környezetben várja a kikapcsolódni, sportolni, tanulni vágyó embereket.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
