A Tiszafás tanösvény a fafajra jellemző környezetet, és a hazánkban csak két helyen őshonos faj szerkezetét, előfordulását ismerteti meg a kirándulókkal.
Szentgál község határában országos, sőt európai ritkaságot rejt az erdő, a tiszafást. E fafajt Magyarországon mindössze két helyen tekintik őshonosnak: a Bükkben, az Ómassa és Lillafüred fölötti sziklás hegyoldalakon, ahol néhány példánya él, valamint a Déli-Bakonyban, Szentgál község határában, Bánd település mellett.
Az őshonosságát illetően azonban máig megoszlanak a szakmai vélemények. Egyes kutatók az atlantikus éghajlatú időkből máig fennmaradt reliktumnak, mások betelepített növénynek tartják. A betelepítési álláspont alapja helytörténeti: Szentgál a középkorban királyi vadászfalu volt, lakói nemesi kiváltságokat élveztek, a királynak vaddal adóztak. A vadászat egyik fontos eszköze az íj volt, a tiszafa sűrű, rugalmas fája pedig kiváló íjalapanyag.
A 20. század első felében tiszafa-őr vigyázta az ősi fafajt a zöldgally-szedőktől és a vadkárosítástól, ma kerítés védi a területet. A Föld történetének egy korábbi szakaszában a hűvös klímájú Európában több ilyen ősi fenyőfajból álló erdő tenyészett. Ezekből mára csak néhány sziget maradt meg, közülük a Szentgáli tiszafás egyedszáma Európában a második legnagyobb, bár fokozatosan csökken.
Amíg Majer Antalék 1975-ben 120 ezer egyedet számláltak, a 2002-ben Frank Norbert vezetésével végzett felmérésben már csak 13 ezer egyed szerepelt.
A fölső szintben egyeduralkodó a bükk, elegyfajai a virágos kőris, a nagylevelű hárs és a korai juhar. Szórványosan előfordul még a hegyi juhar, hegyi szil, barkócaberkenye, cser, mezei juhar, madárcseresznye és a magas kőris.
Cserjeszintjében jellemző a babér-boroszlán, a húsos som és az alacsony záródású foltokon a szederfajok.
Gyepszintje nyáron aljnövényzet nélküli, tavasszal a szagos müge, az árvacsalán, az erdei ibolya, a bókoló fogasír, az erdei szamóca, továbbá az erdei szélfű uralják. 
Állatvilága a kerítés által kizárt nagyvadak (szarvas, őz, vaddisznó, muflon) következtében különbözik a környező erdőkétől.
A Tiszafás tanösvényt a VERGA Zrt. 2015-ben alakította ki az erdőlátogatók által kitaposott régi útvonalak biztonságossá tétele után. Bejárása során esőbeállókra, pihenőhelyekre lel a látogató és több helyen lehet a panorámában gyönyörködni. A Szentgáli Tiszafás bebarangolása után érdemes megtekinteni egyebek közt Bándon az Essegvárat is.
Zeitler Levente
www.verga.hu
