Oldal 36/77
Stohl András napjaink egyik, ha nem a legtöbbet foglalkoztatott hazai médiaszemélyisége. Élete akár egy folyamatosan változó folyó, amely bizonyos szakaszain akadályba ütközik, hogy nem sokkal azután könnyedén áttörje magát rajta. A családjában már-már hagyománynak tekinthető vadászat iránti szenvedélye azonban állandó.
A dám az ókor óta nagy becsben tartott kultikus vad. Már az Asszír Birodalom idejéből maradtak ránk képzőművészeti alkotások, régészeti leletek, melyek e különösen szép vadfaj időn átívelő fontosságát mutatják. A dám jellegzetesen pöttyös, kikészített bőre szent, isteni jelkép volt az ókori világbirodalom területén.
A. J. Krickel osztrák utazó Selmecen tett látogatása után 1831-ben a következőket írta: „…az akademikusok különös öltözéke, ezeknek joviális és sok sajátossággal átszőtt életmódja meglepi és elbódítja az érkező utast. … Ha diákéletet – a szó legszorosabb értelmében – látni akarsz, gyere ide!”
Kőbánya a hazai rock és blues zene szempontjából különös jelentőségű: a műfaj nagyjai közül többeknek is ebből a fővárosi kerületből indult a pályafutásuk, ennek okán pedig több dalban is visszaköszönnek az itt megélt emlékek – a maguk nyers valójában. Póka Egon, legendás basszusgitáros és zeneszerző máig ott él és alkot, ám a kemény bulik és a lázadás helyett már a tanítás tölti ki az életét.
A Bakonyerdő Zrt. az erdőgazdálkodás, a fafeldolgozás és a vadgazdálkodás mellett már több mint tíz éve zászlajára tűzte a környezeti nevelést is, amelynek jegyében három erdészeti erdei iskolát is működtet. A vadregényes Bakonyban a Bakonyi Kisbetyár Erdészeti Erdei Iskola várja látogatóit.
Néha ránézek a múzeum falán lógó korabeli képre, amelynek hátoldalán a következő olvasható: uradalmi erdészek éves vadászata, Csákvár, 1881. A képen csoportba összeállt erdész urak néznek a kamera felé, előttük fácán-, nyúl- és fogolyteríték. Vajon nekik milyen gondjaik lehettek nap mint nap? Bizonyára mások, mint a mai erdésznemzedéknek. Talán rosszabb életük volt, talán jobb, ki tudja?
Az erdőgazdálkodás hosszú távú célját az erdő elsődleges rendeltetése rögzíti, melyet az erdészeti hatóság erdőrészletenként állapít meg. Ez megadja a gazdálkodással kapcsolatos lehetőségeket, ugyanakkor legtöbbször korlátokat is szab. Az elsődleges rendeltetés alapvetően védelmi, közjóléti és gazdasági lehet.
Életkorunk előrehaladtával mind gyakrabban taglóz le bennünket az idő rohanása. Talán ezért is keressük az egyáltalán nem, vagy alig változót. Szinte misztikusan vonz bennünket egy-egy famatuzsálem, melyeken alig látszik az idő múlása. De sajnos ezek száma is fogyatkozik, legutóbb a Mátrában pusztult el egy tölgyfaóriás.
Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében Bózsó Gyula erdőmérnök képét mutatjuk be, aki szinte már munkaköri kötelességének érzi, hogy a csodálatos erdős vidéket bemutassa.
Kókay Szabolcs madárfestő illusztrátor műveivel sokan találkoztunk már, leggyakrabban a tanösvényeken ábrázolt madarai révén. De az emberek milliói leginkább a világ számos országában megjelent trópusi madárhatározókban látott illusztrációit ismerik.
Beliczay István nyugdíjas erdőmérnök éveinek számában már a második nyolcas is megjelent, de még ma is friss, pontosan idézi a legfontosabb történeteket. Valamikor a múlt rendszerben kezdte szövögetni álmát, s már huszonkét esztendeje, hogy Tompa határában megvetette alapjait az Emlékerdőnek.
Zúg a szél, belekap a bakonyi fák csupasz lombkoronájába, a szürke törzsek élesen rajzolódnak ki a havas domboldalon. Alsóperén télen-nyáron 2-3 °C-kal hűvösebb a levegő. A Keleti-Bakonyban nagy birtokokkal rendelkező Nádasdy család a táj szépsége és a vadbőség miatt épített itt vadászkúriát és alakított ki angolparkot.
A Mi Erdőnk 2014. évi 1. számában Tűlevél és tölgylomb című írásban adtunk hírt arról, hogy a Szombathelyi Erdészeti Zrt. közjóléti fejlesztési programja keretében kilátó építését tervezi Sárvár térségében, Farkas-erdőben. Nos, a kilátó már áll, és szinte magától értetődően Scherg Lőrincről kapta a nevét.
Jó hír a Bükk vándorainak, az Országos Kéktúra bakancsosainak, az erdőt járó vadászoknak és minden természetet szerető embernek, hogy az EGERERDŐ Zrt. közjóléti fejlesztéseinek köszönhetően újjáépült a Pazsagi Turistaház. A sikeres próbaüzem után 2018 márciusától várja régi és új vendégeit, ahol az erdő vándora egyedi, modern, kényelmes környezetben pihenheti ki fáradalmait.
Az ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt. a Lillafüredi, illetve a Pálházi Állami Erdei Vasút üzemeltetőjeként új kiadvánnyal állt elő, elsősorban a kisiskolás korosztály számára.
A Magyar Zarándokút jele az Isten felé törekvést ábrázolja. A kettős kereszttel áthúzott nyíl nemcsak a tájékozódást segíti, hanem lelki iránymutató is. A Magyar Zarándokúton bárki, bármikor, bármeddig gyalogolhat vagy kerekezhet március végétől november közepéig.
Magyarország legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdőtömbje a kaszói erdő. E páratlan kiterjedésű és szépségű terület a KASZÓ Zrt. kezelésében áll, központja pedig Kaszópuszta, mely egységbe foglalja az egymástól elválaszthatatlan kaszói erdőt, az azt kezelő erdőgazdaságot, a fokozottan védett természeti értékeket őrző Baláta-tavat, az erdő mélyén megbújó kisközséget a vadászházzal és az üdülővel.
Hazánk középhegységeinek ösvényeit járva némi szerencsével találkozhatunk a juhra emlékeztető muflonnal. Ahhoz azonban, hogy közelről megpillanthassuk őket, igencsak csöndben kell közlekednünk, ugyanis rendkívül éberek. Nem véletlenül mondja a népnyelv: a muflon neszes állat.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
