Bakonyszentlászlót a történészek szerint – ahogy arra a neve is utal – Szent László királyunk alapította, de a térségben a még régebbi korokból is találtak lakott területre utaló jeleket. A település a 13. században épült Cseszneki Vár birtokrészét alkotta. A vár gyakran cserélt gazdát, míg a 17. században az Esterházyak tulajdona lett. Az egykori uradalmi erdőkben már az 1800-as évektől tervszerűen, üzemtervek előírásai alapján gazdálkodtak, jelenlegi kezelője a Bakonyerdő Zrt. Bakonyszentlászlói Erdészete.
Az erdészet két földrajzi tájon helyezkedik el, mintegy 8200 hektáron: déli, délkeleti területét a Magas-Bakony hegyei és hosszan elnyúló dombjai alkotják, míg északról a Kisalföld síksága határolja. Földrajzi változatossága meghatározza erdőgazdálkodását, területén sokféle erdőtársulás megtalálható, a hegyvidéki bükkösöktől a cseres-tölgyeseken át a homoki erdeifenyvesekig, mind-mind más gazdálkodást igényel. Területfoglalás alapján a fő fafaj a cser, amelyet a bükk, erdeifenyő, gyertyán, majd a tölgyek és az akác követ. Hegy- és dombvidéki erdeink zömét természetes úton újítjuk föl, a gyengébb termőhelyű síkvidéki homokterületeken mesterséges módszereket is alkalmazunk. Ezen felül, az Alízházi szálaló tömb csaknem 240 hektárján folyamatos erdőborítást biztosító örökerdő-gazdálkodást folytatunk.
Vadászati tevékenységünket is a sokrétűség jellemzi, hiszen az öt magyarországi nagyvadfaj (őz, gímszarvas, dámszarvas, muflon és vaddisznó) mindegyike megtalálható a területünkön, 1995 óta pedig vaddisznóskertet is működtetünk. Az országos viszonylatban is kiemelkedő látogatottságú Cuha-völgyi Kirándulóerdő és Tanösvényen évenként mintegy százezer kiránduló fordul meg.
Ősfenyves
Jelentős természeti érték a Fenyőfő és Bakonyszentlászló községek határait érintő homokvidéken található, megjelenésében és összetételében is különleges erdeifenyő-állomány, melynek őshonossága évszázadok óta foglalkoztatta a szakembereket. Dr. Majer Antal egykori soproni egyetemi tanár Fenyves a Bakonyalján című munkájában részletesen foglalkozik a témával. A Fenyőfői Ősfenyves Természetvédelmi Területen a gazdálkodást kezelési terv írja elő, csak az abban foglalt korlátozások mentén avatkozhat be az erdészet. A munkát nehezíti, hogy az elmúlt évek aszályos időjárása száradásokat okozott az állományban: az évszázados fenyők pusztulását követő értékmentés és a területek felújítása az elkövetkező időszak nemes szakmai kihívása.
Az erdészet megörökölte az egykori uradalmi erdőgondnokság magpergetőjét Fenyőfőn, és azt kisebb-nagyobb megszakításokkal ma is üzemelteti, ami országos viszonylatban is ritka.
|
A bauxitbányászat nyománMagpörgető Fenyőfőn
A természetben a tobozok a nap melegének, a szélnek és a levegő páratartalmának hatására kinyílnak és kipottyantják a magot, a magpörgetőben ezeket a tényezőket mesterségesen állítjuk elő és szabályozzuk. A pergetőszobába – állandó hőmérsékletet tartva – külső fűtéssel meleg levegőt áramoltatunk. A begyűjtött tobozokat egymás fölött elhelyezett, fából készült ládákra, úgynevezett cserényekre terítjük, melyek mozgathatók és cserélhetők. Aljuk dróthálóból készült, így a kipergett fenyőmagok a padlóra hullanak, onnan összesöpörve gyűjtjük be. A kipergett magvakat szárnytalanítani és tisztítani kell. Az erre szolgáló kézi hajtású speciális rostában a szél a magvakat lebegteti, a léha magvakat és a port kihordja, a telt magvakat pedig összegyűjti. Napjainkban erdei- és feketefenyő-tobozokat pergetünk, az így kapott magot az erdőgazdaságnál működő csemetekertekben elvetjük, illetve értékesítünk is belőle.
Vasút a szurdokban
A Bakonyszentlászlói Erdészet területén kanyargó Cuha-patak völgyében áthalad az ország egyik legszebb vasútvonala, amelynek Bakonyszentlászló és Veszprém közötti szakaszát 1896-ban adták át, Vinyétől Veszprémig pedig 2011 óta műemléki védelem alatt áll. A Magas-Bakony vonulatát átszelő Cuha-patak szűk, nagy esésű, helyenként erősen kanyargó szurdokvölgyének terepviszonyai rendkívüli műszaki felkészültséget igényeltek a kor szakembereitől a vasútvonal megtervezéséhez és kialakításához. A vasúti pályát több helyen a meredek hegyoldal szikláinak lerobbantásával alakították ki, három szakaszon pedig alagút fúrására volt szükség.
A munkában egy fiatal mérnök, Gubányi Károly jeleskedett, és az itt szerzett tapasztalatait néhány évvel később kínai vasútépítéseknél kamatoztatta. Ő irányította a Csendes-óceánhoz vezető transz-bajkáli vasút Mandzsúriát átszelő, igen nehéz szakaszának munkálatait.
A vadregényes szurdokvölgy kedvelt kirándulóhely: a patakot többször keresztező gyalogút mentén kiépített tűzrakó helyek, pihenők találhatók, tanösvénytáblák mutatják be a környék élővilágát, de felkereshetjük a hírhedt bakonyi betyár, Savanyú Jóska búvóhelyéül szolgáló Betyár-barlangot is.
A kirándulóknak szálláshelyet is kínálunk az erdészet területén. A tavaly felújított Hódoséri Vendégházunk Vinyétől néhány percre, gyönyörű és csendes környezetben várja a pihenni vágyókat. Megéri ott néhány napot elidőzni, hiszen a közelben olyan nevezetességek találhatók, mint a Zirci Apátság vagy a Cseszneki Vár, és erdei túrákra indulva is sok a felfedeznivaló: a Likas-kő vagy a Pápalátó-kő a természet különlegesen szép képződményei, az elmúlt korok történelmének nyomait pedig egyebek közt a Pápateszér közelében fekvő Grófi fürdő őrzi. A fürdőt az Esterházy család építtette 1910 körül, s az idősek elmondása szerint a grófkisasszonyok kedvelt szórakozóhelyéül szolgált. Az erdei pihenő ma is alkalmas szabadtéri programokhoz.
Rosta Katalin
