A természeti környezet szinte kínálja magát az erdei piknikezésre, a kinti sütögetésre, amihez a Szalajka-völgy legteteje bámulatos hátteret nyújt.
„A fűnyírástól a szemétszedésen keresztül az erdei bútorok karbantartásán át minden az Egererdő Zrt.-hez tartozik” − mutatott körbe a rendezett környezeten Antal József, a Szilvásváradi Erdészet erdőművelési műszaki vezetője. A létesítményeket pályázatokon nyert támogatásokkal igyekeznek megújítani, a fejlesztések egyik látványos eleme a hibrid mozdonyuk is.
Az útvonal talán legnevezetesebb látnivalója a Fátyol-vízesés, amelyet a Gloriett-tisztástól 300 méterre fakadó Szalajka-forrás táplál. „Az itt feltörő víz a Bükkfennsíkon, 800-900 méter tengerszint feletti magasságban esett le csapadék formájában, és dolinákon, töbrökön keresztül jutott le” − magyarázza a szakember. Itt nem csövön keresztül érkezik a kristálytiszta víz, hanem patakként, barlangból bukik elő. A Szalajka-völgy már az ősembernek is kedvelt helye volt, amiről a közelben található Istállós-kői-barlangban talált tárgyak tanúskodnak. Ott találták a régészek az egyedülálló, a barlangi medve combcsontjából készített sípot. A Szalajka-völgy mindkét oldala a Bükki Nemzeti Park fokozottan védett része.
Kristálytiszta vízben
A hosszú, menyasszonyi uszályhoz hasonlítható Fátyol-vízesést 13 mésztufa-lépcső alkotja. Különleges módon jöttek létre, a patakon keresztbe dőlt fákat vonta be a vízben oldott mész. A közelben található szabadtéri erdei múzeumot az 1970-es években hozták létre, és az 1990-es években megújították. Interaktív módon mutatja be az erdőhöz köthető munkákat, az ott folyó életet. Minden a fáról, mint környezetbarát anyagról, megújuló energiaforrásról szól. A völgy alsóbb szakaszán élővad-bemutatóval kedveskednek a látogatóknak. Az itt látható dámok jól alkalmazkodtak a turistákhoz, kézből veszik el a kínált eleséget.
A Szalajka-völgy bejáratánál található Fatelep állomásról induló Szilvásváradi Erdei Kisvasút több mint százéves. Kezdetben nem turistákat, hanem faanyagot, illetve mészkövet szállított. Az 1960-as években munka nélkül maradt vasút lassan az idelátogatók fuvarozására állt át, s télen, nyáron hordja rendületlenül a kicsiket, nagyokat.
A látogatottság ellenére szinte érintetlen a terület, a környezet tisztaságát mutatja a pisztráng jelenléte is. Bioindikátor faj, azaz jelzi a víz minőségét. Magas oxigénigényét a hideg és áramló víz biztosítja. A Szalajka-patakban a sebes pisztráng számít őshonosnak, a tenyészetben viszont az Észak-Amerikából származó szivárványos pisztráng az egyeduralkodó. Két év alatt éri el azt a nagyságot, amit az őslakó csak egy évvel később. „Mindkettő ragadozó, éppen ezért a nevelő tavakban is ügyelni kell arra, hogy egyforma méretű egyedeket telepítsenek” − avat be a szakmai titokba Antal József, különben a nagyhal megeszi a kishalat, s oda a haszon.
Halak királynője
A természeti környezet kínálja magát az erdei piknikezésre, a kinti sütögetésre, amihez a Szalajka-völgy legteteje, a Gloriett-tisztás bámulatos hátteret nyújt.
„Egyszerűen túl rövid az élet ahhoz, hogy ne sütögessünk, és a Szalajka-völgyben adja magát, hogy pisztrángot is tűzzünk a nyársra” − szögezte le Gál Gábor, az egri Trifla Ivó és Konyha étterem vezetője. A pisztráng elkészítésének leghagyományosabb módja a nyárson sütés.
− szögezte nekem a kérdést. A hal tiszta, télen-nyáron 20 °C-nál hidegebb vizet igényel. A pisztráng kényes a víz oxigéntartalmára, s mivel a vízben oldott oxigén mennyisége fordított arányban áll a víz hőmérsékletével, tartósan meleg vízben a halak egyszerűen megfulladnak. A megfelelő feltételek a nagy vízhozamú hegyi patakokban adottak.
A pisztráng a halak királynője, Szilvásváradnak − a ló mellett − ikonikus állata. Ízletes a húsa, mint általában a ragadozó halaknak, ezért sem szabad túlfűszerezni. Kiválasztásánál elsődleges szempont a frissesség, a második a méret. Sokak szerint legjobbak a 30-35 dekás példányok, a nagyobbakból pedig kiváló filé készíthető. Legalább 30-40-féle elkészítési módja ismert, de ezek közül a hétköznapi fogyasztó leginkább a bő olajban sült változatot ismeri. „Nem ez a pisztráng fogyasztás csúcsa” − hívta fel a figyelmet Gál Gábor.
A nyársat a halak száján keresztül, a gerincszálkán 2-3-szor kígyóvonalszerűen átszúrva, annyira toljuk, hogy a farok végén kicsit kilátsszon. Nyersen nyársra húzott befűszerezett halat – a só és a bors alapfűszernek számít, de tulajdonképpen bármit lehet használni – együtt forrósítják a szalonnával, az abból kicsöpögő zsírban sül a pisztráng. Leginkább a szalonnát kell a parázs fölött tartanunk és nem a halat, különben kiszárad, s olyan lesz, mint a fűrészpor. Ráadásul a bőre is ráég, és fogyaszthatatlanná válik.
Figyeljünk, hogy a nyársat folyamatosan forgatva egyenletesen piruljon a hal. Amikor a sült pisztráng szeme a forró szalonnazsírtól kifehéredik, bőre pedig ropogóssá és kellően pirossá válik, akkor fogyasztható. Pikáns ízt ad neki, ha sütés után olajjal összekevert zúzott fokhagymával kenjük meg.
Mivel a kristálytiszta vízben élő pisztrángnak nincs mellékíze, bármilyen köret illik hozzá. A szakember úgy tartja, hogy a könnyű halhoz könnyű saláta való, ugyanakkor nem veti meg a grillezett zöldségeket sem. Esetünkben jégsaláta, lilahagyma, paradicsom, paprika került a tálba kapros-joghurtos öntettel. Jó mellé a saláta, a hónapos- vagy a vajretek is, de sokan esküsznek a vajon pirított spárgára.
Füstös illatok
Jó néha visszatérni az anyatermészethez, s baráti társasággal grillezni a szabadban. Vannak betartandó szabályok, ám fontos az alkotói szabadság, de legfőképpen a fantázia szárnyalhat szabadon. A szabadtéri sütögetések egyik kedvence a cigánypecsenye, semmi sem ér fel a levegőben úszó finom, füstös illatokhoz. Nem egyéni sport, barátok kellenek hozzá, és jóféle itóka. A cigánypecsenye előfűszerezett tarjából készül, legalább néhány órás pácolás után. A pác olajába mustárt, kevés fokhagymát, félbevágott vöröshagymát, sót, borsot tegyünk. Az így előkészített húst csak rá kell tenni az előmelegített rácsra. Zsírban aranybarnára dinsztelt hagymával, csipszburgonyával isteni finom, és ne feledkezzünk el a szalonna „kakastaréjról” sem. Gál Gábor szerint a sütögetéshez a mangalica zsírjánál nincsen jobb a világon. A jó cigánypecsenyének pedig bátran legyen füstszaga.
Lángtalan parázson
Tűz, kenyér, szalonna, hagyma – a szalonnasütés elengedhetetlen kellékei. A szalonnasütés nekünk igazi hungarikum. Beavatottak szerint a kökény, az akác és a fűzfa vesszője a legalkalmasabb nyársnak. Éles bicskával a végét lapos-hegyesre faragjuk, hogy ne forogjon le róla az ízes falat. Sokak szerint a szalonnasütés titka a jó tűzben rejlik. Sütögetni csak parázson lehet, a jó parázshoz pedig idő kell. Csak teljesen lángtalan parázson süssünk, és az legalább 10 centiméter vastag legyen. (Innen fogyókúrázók ne olvassák tovább.)
A kenyér legyen fehér és vastag, a hagyma sok és vékonyra szeletelt, és válasszuk a füstölt szalonnát. Mértékadó vélemények szerint erre nem jó a húsos bacon, sem az abált szalonna. A szalonna tetejét először beirdaljuk, hogy a zsír egy helyre folyjon majd. Ha a szalonnabőrbe kis nyílást vágunk, és azon keresztül dugjuk át a nyársat, nem fordul el és nem esik le, hiszen tartja a bőr. A zsírt a tűz melletti tányérokra vagy papírra szeletelt hagymakarikákkal fedett kenyérre csorgatjuk, a megsült szalonnát rádarabolhatjuk vagy egészben is haraphatjuk.