A szakember számos országban élt, nem mellesleg a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) tagja, így kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel igyekszik elérni célját: ősei nyomdokain haladva öregbíteni szülőhazája hírnevét a korszerű, ugyanakkor hagyományokra építkező, széles közönséghez szóló rendezvénnyel, az EGY A TERMÉSZETTEL – vadászat és természet elnevezésű világkiállítással.
Tágabb megközelítés
Amíg 1971-ben a kiállítási tárgyak többsége a világ minden tájáról érkezett trófea volt, fél évszázad elteltével nagyon sokat változott a közfelfogás. A szervezők ezért azt tervezik, hogy a 2021-es rendezvénysorozaton holisztikus megközelítésben jelenik meg a természetvédelem és -hasznosítás. Így a vadászat, horgászat, halászat és erdészet – mint a fenntartható természethasználat formái – visszanyerhetik megérdemelt, eredeti helyüket a társadalmi megítélésében.
2017. január 1-je fontos nap volt a 2021-es budapesti világkiállítás előkészületeinek kapcsán: akkor nevezte ki ugyanis Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Károlyi Józsefet a rendezvény miniszteri biztosává. A döntés mögötti legfőbb ok az 50 évvel ezelőtti tapasztalatokra vezethető vissza: az 1971-es vadászati kiállítás 2 millió látogatójából ugyanis mindösszesen 400 ezer fő érkezett külföldről. A három év múlva esedékes rendezvénysorozaton – immáron EGY A TERMÉSZETTEL – vadászat és természet világkiállítás néven – azonban nagy számban, a világ minden tájáról várnak vendégeket, ezáltal is hozzájárulva Magyarország jó hírnevének tartós megalapozásához.
– mondta korábban Semjén Zsolt Károlyi József kinevezése kapcsán. Időközben eltelt egy esztendő, a közelgő világkiállítás előkészületei már javában zajlanak – mindennek a központja egy belvárosi iroda, ahonnan Károlyi József miniszteri biztos és három munkatársa szervezik az egész országot lefedő eseménysorozatot. Itt kerestük fel őt, s kérdeztük egyebek mellett személyes életútjáról, a természethez fűződő viszonyáról, s persze a világkiállítással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.
Tapasztalt vezető
„Hároméves voltam, amikor a családommal elhagytuk a felvidéki otthonunkat és Ausztriába menekültünk” – emlékezett vissza 1945-re Károlyi József, aki az ezt követő évtizedekben túlzás nélkül világpolgárrá vált, hiszen élt Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Angliában, illetve az Egyesült Államokban is, jelenleg pedig Svájcban és Budapesten is lakik. Noha Magyarországra csak a rendszerváltozás óta jár haza, feltűnően jól beszél magyarul, ami annak is köszönhető, hogy nagymamája, aki egyébként Széchenyi István unokája volt, rendszeresen gyakorolta vele a nyelvet.
„Legfőképp a rokonok és barátaim birtokain volt, illetve van alkalmam vadászni, ha nem is gyakran, de annál kellemesebb emlékeket szerezve” – folytatta a miniszteri biztos, akiben máig élénken él az a harminc nap, amikor éjt nappallá téve megfigyelt, majd terítékre hozott egy őzbakot, s szívesen emlékszik vissza egy hegyi vadászatra is, amikor zergét lőtt. A vadászat ügye azonban nemcsak a természetben, hanem az „íróasztal mögött” is foglalkoztatja: a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) kulturális osztályának volt vezetője és jelenleg is tagja. E szervezetnek egy hatfős tanácsadói csoportja is segíti őt a 2021-es világkiállítás előkészületeiben.
A miniszteri biztosnak választott Károlyi József vezetői tapasztalatait egyébként ennél jóval korábban szerezte, hiszen 36 évig dolgozott egy amerikai építőipari cégnél, amelynek aztán közép-európai vezetője lett, így egyre gyakrabban látogatott haza, illetve dolgozott Magyarországon is. A hosszú évek alatt megszerzett szaktudását és nemzetközi kapcsolatait figyelembe véve kapta meg végül a világkiállítás koordinátori tisztségét, a vezérletével megkezdett munka a tervek szerint minden eddiginél sokrétűbb és változatosabb eseménysorozatot eredményezhet.
„Noha a legtöbb látogatót Budapest vonzza majd, szeretnénk, hogy az egész országban érezzék, hogy 2021 a természet fenntartható használatának, ezen belül a vadászatnak is az éve. Az 1971-es Vadászati Világkiállítás óta sokat változott a világ és a vadászat megítélése, az emberek 95 százaléka nem vadászik, többségük városokban él messze a természettől, éppen ezért olyan programot szervezünk, amely mindenkihez szól” – részletezte Károlyi József, hogy szerinte éppen ez a lényege az EGY A TERMESZÉTTEL elnevezésnek is. „Jogunk van használni a természetet, de persze nem mindegy hogyan; nem szabad felemésztenünk, törődnünk kell vele” – hangsúlyozta a kiállítás miniszteri biztosa, s ezt emelte ki az esemény fő mondanivalójául is.
Nagyszabású együttműködések
A tervek szerint három év múlva egyedi, soha nem látott megoldásokat fölvonultató kiállítást tekinthetnek meg a látogatók, amely bemutatja, hogy Magyarország ezeréves történelme során miként hasznosították a természetet a Kárpát-medencében élők. Ám ez nem azt jelenti, hogy a program kizárólag a hazai sajátosságokra korlátozódik: a szervezők csaknem ötven ország részvételére számítanak, akik a saját jellegzetességeiket mutathatják be ez alkalomból.
Mindezek fényében nem meglepő, hogy a többi közt a Magyar Országos Horgász Szövetség, az Országos Magyar Vadászkamara, az összes hazai erdőgazdaság, a nemzeti parkok, illetve a Magyar Lovassport Szövetség is szorosan együttműködik már most az EGY A TERMESZÉTTEL kiállítás szervezőivel. „A világkiállítást kulturális programok is kísérik; egyebek mellett múzeumi kiállítások, zenei koncertek vagy éppen gasztronómiával kapcsolatos bemutatók” – tette hozzá a szakember, aki szeretné, ha a fenntarthatóság nem csak a világkiállítás tematikájára vonatkozna, a kiállítási tárgyaknak és épületeknek a későbbiekben is fontos szerepet szán.
