Oldal 32/77
Kíváncsian vártam ezt a találkozót Csordás Miklóssal, mivel tudtam, hogy különleges kapcsolat fűzi a fához – például gerendákat, szarufákat ment ki régi épületekből, hogy azok karakteres bútorokban, lakberendezési tárgyakban, padló- és falburkolatokban újjászületve élhessenek tovább. Merész összeállításokat, rusztikus finomságot és elhivatott bábáskodást tapasztalok minden szegletben és gesztusban.
Ahogyan sorozatunk korábbi részében már említettük, a selmeci diákhagyományok részben az úgynevezett régi céhes hagyományokból eredeztethetők. A céhek rendszeresen tartottak mulatós esteket, amelyek általában nagy lakomával kezdődtek. A szűkös anyagiakkal rendelkező diákok ez utóbbiból csak az italozás szokását tartották meg, s legföljebb pogácsát vagy hagymás zsíroskenyeret fogyasztottak.
Nem ősvadon, nem véletlenül létrejött különleges élőhely, hanem az elmúlt csaknem 150 év tervszerű erdőgazdálkodásának eredménye. Gemencet, Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejét a terület akkori tulajdonosai alakították ki a folyószabályozás eredményeképpen, majd az erdészek és a vízügyi szakemberek közös munkája őrizte meg és formálta az elmúlt mintegy másfél évszázadban, és formálja napjainkban is.
Lapunk tavalyi 2. számának Zarándokúton rovatában az 1000 éves Pannonhalmi Főapátsághoz tartozó Millenniumi emlékművet, a ma is a rend temetkezési helyéül szolgáló Boldogasszony-kápolnát, valamint a parkerdő legmagasabb pontján emelt Boldog Mór-kilátót mutattuk be. Most a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő parkerdő másik büszkeségét, a pannonhalmi Lombkorona tanösvényt mutatjuk be.
Az erdők és Sopron. Elválaszthatatlanok, összetartoznak, mint „évszázados barátok”. Ezt a kapcsolatot a város történelme és a kedvező földrajzi elhelyezkedés kovácsolta össze. A különleges kötődésről számos írás, tanulmány, könyv született; egyik ilyen Nagy Csaba erdőmérnök-természetfotós képeskönyve, a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. kiadásában.
Lapunkban rendszeresen tudósítunk a bő 2 millió hektár hazai erdő 56 százalékát kezelő állami erdőgazdaságok közjóléti beruházásairól. Nagy István agrárminiszter szerint az erdőknek továbbra is közösségi célokat kell szolgálni, és ebbe az állami erdőgazdaságok gazdasági tevékenysége mellett szervesen beletartozik a közjóléti szolgáltatás is.
Szentendre és Pomáz közigazgatási területének határán fekszik a Visegrádi-hegység délkeleti végvárának is tekinthető Kő-hegy. Az említett települések felől közelítve valóban látványos sziklaletörések hívják magukra figyelmünket, és a hegy lapos fennsíkján áll a Kőhegyi Menedékház.
A Bakonyerdő Zrt.-ről elsőként a nevében szereplő hegyvidék, vagy a Balaton-felvidék jut legtöbbek eszébe, de területünk nem csupán e két tájra terjed ki. A hegyvidék lábánál, a Marcal folyó medencéjében fekvő Pápa–Devecseri síkság erdeinek jó részét is mi kezeljük, s e változatos, gyönyörű vidék számos fölfedezni valót tartogat az ide érkezőknek.
Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részének szereplője pályafutását egy amatőr fotóstanfolyamon kezdte, azóta autodidakta módon tökéletesíti tudását. A telihold fényénél megörökített lecsapó villám saját megítélése szerint is az egyik legkülönlegesebb hangulatú fotója erről a természeti jelenségről.
Az alsóörsi kikötőben pihenő hajók felé sétálva egy molinó tűnik fel, rajta a nemzeti lobogót égnek emelő Berecz Zsombor fotója, s egy hatalmas „gratulálunk” felirat. Mindez nemcsak az ő, hanem egyszersmind a hazai vitorlássport történelmének eddigi legnagyobb sikere előtti tisztelgés is: a sportoló ugyanis az első magyar, aki olimpiai hajóosztályban – finn dingiben – nyert világbajnoki címet.
Budafok zegzugos, békebeli hangulatú utcácskái patinás régi pincéket rejtenek. Mélyükben érlelődik az ünnepek itala, a pezsgő. A Garamvári Pezsgőpince kapuján a „szőlőművészet” felirat találóan jelzi, hogyan tekintenek a családi gazdaságban a szőlőre, a bor- és pezsgőkészítésre.
Karácsonykor sok lakás éke a feldíszített fenyő- fa: lehet kicsi, asztalra állítható vagy több méter magas óriás, mutatós tartóba illesztett vágott, földlabdás vagy konténeres. És vannak, akik ragaszkodnak a műfenyőhöz.
Manöken alkatú tölgyek – bár már hatvanévesek is elmúltak – sorolnak 510 hektáron a NEFAG Zrt. Szolnoki Erdészetének Karcag–Apavári területén. Az erősen kötött-szikes terület ugyanis gátolja gyökereik mélyre húzódását. A kedvezőtlen talajadottságokon sokat segítenek a fáknak a gyökereikkel szorosan együtt élő talajlakó gombák.
Bárhol is rójuk hazánk útjait, egyre ritkábban találkozunk mezei nyúllal. Úgy tűnik, több vidékről teljesen eltűnt. Valóban így van ez, vagy csupán az állatok egyszerűen távolabb húzódnak az embertől? Apróvadunk helyzetéről Szemethy László egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Vidékfejlesztési Intézet igazgatója tájékoztatott.
„Amely diák Jénából asszony nélkül, Lipcséből veretlenül, Wittenbergából ép bőrrel, Selmecről pedig a Bursch-nóták nélkül kerül vissza szülőföldjére, az a legszánalomraméltóbb teremtménye az Istennek.” Ez a régi selmeci szentencia jól kifejezi, hogy a diákdalok mennyire fontosak voltak az akadémisták életében, s ez a tény a mai napig sem vesztett jelentőségéből.
A kerítésen belépve, ösztönösen a gyerekkoromban gyakran emlegetett felirat jutott az eszembe: tiszta udvar, rendes ház. Nagy dicsőség volt hajdanán, ha valakinek a háza falán ilyen tábla díszelgett. Kiskanizsán, Wegroszta Zoltánéknál nemcsak a ház és az udvar rendezett és tiszta, hanem bizony a fafaragó műhelyben is példás rend uralkodik.
A Szombathelyi Erdészeti Zrt. 2002-ben létesítette erdészeti erdei iskoláját a Kőszegi-hegységben, a Stájer-házak egyikében. Majd két év múlva az egykori istálló és raktár helyén elkészült az erdei szálló, s azóta fogadhatunk osztályokat, csoportokat többnapos programra is. A másik egykori erdészházban pedig már 1996-ban kialakították az Erdészeti Múzeumot.
Magyarország legkeletibb megyéjének szívében, Nyíregyháza vonzáskörzetében, változatos termőhelyi viszonyok között működik a Nyíregyházi Erdészet. A térségben meghatározó az akácgazdálkodás, de kiemelt figyelmet fordítanak az itteni erdészek az őshonos fafajokból álló állományok fenntartására is. A nagyváros közelsége miatt a közjóléti tevékenység és a környezeti nevelés ugyancsak meghatározó.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
