A teremben U-alakban elhelyezett, a balekok helyeinek kivételével terítővel fedett asztalokon bányászlámpák és gyertyák, zsíros kenyerekkel teli tálcák, hagyma, valamint a szakest hivatalos itala, a sör várja a meghívottakat.
Mindenki magával hozza a korsóját és a nótáskönyvét is. A szakestély kezdete – rendszerint este 8 óra – előtt az összegyűltek elfoglalják a helyüket, leoltják a villanyvilágítást, a meggyújtott bányászlámpák és gyertyák fénye sejtelmesen hatol át a sörösüvegeken.
A Cantus praeses elsőként a Sza-, sza-, szakestély című nótát intonálja, majd ezt követi az elnökválasztó nóta, Nincs még nékünk elnökünk, elnökünk, elnökünk kezdettel. Ezután jönnek a vicces, mókás javaslatok, mint például: „Legyen az elnökünk egy balek!”. Ezeket a többiek hangos pfujolással leszavazzák, amit a Cantus praeses Nem lesz nékünk elnökünk, elnökünk, elnökünk rigmussal nyugtáz. Több beszólás és az ezeket követő hahotázás után végre elhangzik a kiválasztott személy neve, akit hangos Vivat! felkiáltással köszönt a szakestély.
Ezt követően a Praeses néhány keresetlen szóval megköszöni a szakestély bizalmát, majd röviden vázolja az összejövetel célját. Utána a Cantus praeses felállva a Cimbora most rád köszöntjük kezdetű nótával üdvözli a Praesest, amire ő az elnök dalával (Fiúk, ha majd remeg kezemben…) válaszol.
Szigorú házirend
A kezdő ceremóniát követően az Elnök kinevezi a szalagos tisztségviselőket, majd utasítja a Cantus praesest, hogy intonálja a szakok himnuszait, melyeket a szakest felállva énekel. Sopronban sorban a bányász, erdész, kohász, faiparos himnuszok hangzanak el, de a testvérvárosokban az ott oktatott szakok himnuszai (pl. geodéta, gépész) is fölcsendülnek. A himnuszok után az Elnök így szól: „A selmeci karok és testvérszakok felvirágoztatására általános Eks!”, majd a Háznaggyal ismertetteti a házirendet.
Ebben szerepel a szakest megszólítása (Mélyen tisztelt Szakestély, Magas Praesidium, Legmagasabb Praeses), az Elnök személyének felsőbbrendűsége, valamint egy nagyon fontos alaptétel, miszerint a szakestélyen sértődésnek helye nincs. A házirendből megtudhatjuk továbbá az elnöki vezényszavak értelmezését (Eks = fenékig, illetve Tükrös = tetszés szerint, de fenékig nem lehet a korsót üríteni; Silentium = mindenki köteles csendben maradni, illetve Silentium eks = a csend feloldása) is. Ha valaki fel akar szólalni a szakestélyen, annak engedélyt kell kérnie a Praesestől: jobb kezét fölemelve, hangos Vocem preco! (szót kérek!) szavaira az elnök Habeas! (megadom!), vagy Non habeas! (nem adom meg!) szavakkal válaszol. A Háznagy a házirend ismertetése után azt az Elnökkel és a legidősebb résztvevővel hitelesítteti, majd kinevezi a szalag nélküli tisztségviselőket. Ezzel lezárul a szakest megnyitó része.
Komoly és vidám poharak
A szakestély további része kissé kötetlenebb, a fel- és hozzászólalásokat a Cantus praeses által intonált vidám, esetenként a témához kapcsolódó nóták váltogatják, s rendszerint valamennyit az Eks! vagy a Tükrös! zár le. Természetesen mindent csak elnöki vezényszóra lehet tenni.
Ebben történelmi eseményekről, személyiségekről való megemlékezés, a hagyományőrzéssel és a selmeci múlttal kapcsolatos gondolatok fogalmazódnak meg, amely hozzászólásokat szokott kiváltani. A kötelező dalok között ott van a Vendégköszöntő nóta is, amely előtt a Praeses a szakestet megtisztelő, más karokról, szakokról érkező vendégeket köszönti egy Eks! kíséretében.
A további felszólalások már a vidám pohár kategóriába tartoznak, ekkor adják elő jótollú vagy jól improvizáló résztvevők a derűt kiváltó, sok esetben társaikat vagy éppen oktatóikat kifigurázó mondandójukat. Ha a felszólalás tartalma vagy stílusa esetleg nem tetszik az Elnöknek, akkor Silentium a felszólalónak! felkiáltással félbeszakíthatja azt.
Sörimpotencia és sörpárbaj
A szakest hivatalos itala a sör, amit az elnöki utasításoktól függően, de általában jelentős mértékben fogyasztanak a résztvevők. Aki nem bírja a szünetig vagy a szakest végéig, az Tempus helyemre és italomra! felkiáltással, valamint bal kezének felemelésével elhagyhatja folyó ügyeinek intézésére a termet.
Előfordul az is, hogy két résztvevő – rendszerint hozzászólásaik miatt – összekülönbözik. Sérelmük orvosolására, az igazság eldöntésére az Elnök sörpárbajt (Bierscandal) rendel el, amelyet külön ceremónia kísér. Az akkor kinevezett Párbajbíró hitelesíti a sörrel telt korsókat, a párbajozók segédjeik segítségével egymásnak háttal és rendszerint székre állnak, majd elhangzanak az Ajakhoz! Ajaktól háromujjnyira! Garatra! Eks! vezényszavak, s az összekülönbözöttek megkezdik az ivást. Aki először emeli feje fölé lefordított korsóját és kiáltja az előre megbeszélt jelszót, az a győztes, annak van igaza.
Krampampuli
Bizonyos, többnyire nevesebb szakesteken különleges italt is készítenek, amit a rendezvény vége felé szolgálnak fel a krampampulit főző mesterek.
Felszolgálás közben a szakest a Krampampuli című nótát énekeli. Amikor a Praeses úgy érzi, hogy nincs már több felszólalásra érdemes vidám pohár, a résztvevők elfáradtak, akkor utasítást ad a szakestély végét jelző négy nóta (Gaudeamus; Ballag már a vén diák; Szakestély végére; Visszapillantás) intonálására. A megfelelő időben a szakest feláll, majd összefogódzkodva és karjukat a nóta ritmusára lengetve énekel mindenki. A nóták után fölkapcsolják a lámpákat, a Praeses közben Vivat, crescat, floreat Academia! Vivat Professores! kiáltással bezárja a szakest hivatalos részét, s szabad folyást enged mindenféle földi jónak.
