MAG NORBERT: MECSEKI CSOBOGÁS
Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében Mag Norbert fotográfust mutatjuk be, aki 15 évesen fogott először fényképezőgépet a kezébe. Rögtön tudta, hogy megtalálta a hivatását.
Kategória: Lapszemle
Oldal 37/79
TERMÉSZETJÁRÓ SZÁLLÁSHELYEK
Négykötetes zsebkalauz készült az év elején, hogy segítse a hazai túrázás kedvelőit nem prémium kategóriás szálláshelyet találni. A kis füzetek az állami erdőgazdaságok, a nemzeti parkok és a Magyar Természetjáró Szövetség bakancsos szálláshelyeit tartalmazza.
A HANSÁG
Hajdan áthatolhatatlan vízi világ: tavak, nádasok, vizenyős rétek, zsombékok, kisebb erdők mozaikja, békakuruttyolástól, szúnyogzümmögéstől és madárzsivajtól hangos, ősállapotú vadon. Manapság nyílegyenes csatornákkal és kavicsos utakkal felszabdalt terület, rajta sorba ültetett nyárerdők, gondosan megművelt szántók, dús füvű rétek. A Hanság képe átalakult, de fő alakítója továbbra is a víz.
AZ ERDŐBŐL MERÍT ENERGIÁT
A szellemi és a fizikai munka élteti, árulta el beszélgetésünk közben egyszerűnek tűnő receptjét Balsay Endre. Az egykori Kisalföldi Állami Erdőgazdaság nyugalmazott erdészetigazgatója esetében az aktív évek kifejezés teljes mértékben értelmét veszti: az idén nyolcvanegy éves szakember ugyanis egész életét hivatása szolgálatába állította, és szakmai pályafutásának nagy részét a Hanságban töltötte.
TURISTAKÖZPONT A MÁTRÁBAN
Ha valaki korszerű és kényelmes, minden igényt kielégítő, mégis a bakancsos turisták hagyományaihoz hű szállást keres a Mátrában, ahol nemcsak megpihenhet a fárasztó gyaloglás után, hanem még finomakat is ehet, a legjobb helyen jár a Galyatető Turistacentrumban.
TERMÉSZET ÉS EMBER HARMÓNIÁJA
Mi lehetne nagyobb feladat a „terepi” gyakorlatát megkezdő erdőmérnöknek, mint hogy olyan erdészetnél álljon munkába, ahol az egyetemen tanult szinte minden tudására szüksége van. Változatos erdeivel és sokrétű feladataival a Bakonyszentlászlói Erdészet számomra ilyen kihívás, de legalább akkora ajándék is, hogy rutinos és elhivatott kollégákkal együtt dolgozva sajátíthatom el a szakma csínját-bínját.
BALEKHÉT
Diáknak lenni a középkorban társadalmi rangot jelentett, s ez volt az indítéka a diákélet kezdetén lezajló sok és változatos szertartásnak. Ennek egyik eleme a leendő balekok (pogányok) fogadása, az akadémiai-főiskolai-egyetemi létbe való bevezetése. A pogányok és Firmák első találkozása, ismerkedése az úgynevezett balekhéten történt.
A MÉNES SZERELMESE, DALLOS ANDOR
Dallos Andor, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad igazgatója gyerekkorát a természet és a lovak közelségének élménye határozták meg. Erdész édesapja nyomdokaiba akart lépni, de a sors a lovak mellé sodorta. Azaz nem is sodorta, tudatos döntés volt. Így került Szilvásváradra, ahol aztán mindkét szenvedélyének hódolhatott: az erdőnek és a lovaknak egyaránt.
SZALAMANDRÁK ÉS GŐTÉK
A farkos kétéltűek többnyire rejtőzködő, s leginkább éjjel aktív állatok, valamint a békákkal ellentétben hangadással sem vonják magukra a figyelmet, ezért kevéssé ismertek az erdőt-mezőt járók körében.
KALANDOZÁS A KASZÓI LOMBOK ALATT
A KASZÓ Zrt. kezelésében van hazánk legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdőtömbje, „Somogy zöld szíve”, amelynek központjában Kaszópuszta áll. Kaszón, a erdőben megbúvó kis településen az ember szinte észrevétlenül magába szívja a természetet. Ebben a csodálatos erdei környezetben várja a Vadász Göri Erdészeti Erdei Iskola a felfedező kedvű gyermekeket.
NE SZEMETELJ!
Különböző megfogalmazásban erre szólítanak föl azok a táblák, melyeket már négy éve helyezett ki az erdőgazdálkodó a leglátogatottabb dél-mátrai kirándulóhelyeken. Üzenetük egységes: a szemét nem az erdőbe való, ha utunk során megtermeltük, vigyük is magunkkal hazáig.
IRCSI FONODÁJA
Bevallom, amíg nem ismertem Bene Ircsi díszüvegfonásait, nekem bizony kosárfonás, demizsonfonás, üvegfonás, egyre ment. Nem tudtam, hogy a különbség olyasféle, mint a fatáblára krétával rótt betűk, és a finom papírra, tollal írt, gyöngybetűs szöveg között – hisz mindkettő olvasható, de más a jellegük és funkciójuk. A kosarak rusztikus szépsége mellett a díszüvegfonás filigrán mívessége is másfajta használatról vall.
A TALAJTÓL A RITKA FOTÓS PILLANATOKIG
Limp Tibor családi indíttatásból lett erdész, édesapja mai napig aktívan dolgozik egy társerdőgazdaságnál. Mint bevallja, az orvosi tanulmányoktól egy gimnáziumi biológia órán végignézett boncolás tartotta vissza. Ma nem csak a Pilisi Parkerdő Zrt. Bajnai Erdészetének műszaki vezetője, de elismert talajtani szakember, a bálványfa elleni küzdelem élharcosa és elkötelezett természetfotós.
DÁM AZ ERDŐBEN ÉS A TÁNYÉRON
A dámszarvas Gyulaj szent állata. Érzik is a megtiszteltetést, az ember közelsége nem okoz riadalmat köreikben. Egy alkalommal odáig vetemedtek, hogy az Óbiródi Vadászháznál az esküvői kocsiról éjszaka lelegelték a virágdíszítést.
A BENCE-HEGYI KILÁTÓ
Fejér megye legnagyobb erdőgazdálkodója, a VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. az erdészeti, vadászati és kereskedelmi feladatai mellett számos közjóléti beruházással járult hozzá a régió turisztikai vonzerejének növeléséhez. Legutóbb a Bence-hegyi kilátóval gazdagodott a környék.
SZEMÉLYES ÉLMÉNYEKBŐL KALANDKÖNYVEK
A gyerekkori élmények, a tájékozódási futások és a terepi geológusi hivatás alatt szerzett ismeretek birtokában először túravezetésre vállalkozott Balogh Tamás. Aztán elindított egy terepi futóverseny-sorozatot, majd megírta az első kalandkönyvét szülővárosáról, Egerről és az azt ölelő Bükkről. Azóta további három kötet is készült a Káli-medence, a Dunakanyar és a Dunazug fölfedezéséhez.
A VIRÁGOS KŐRIS
Az Országos Erdészeti Egyesület által meghirdetett szavazás eredményeként a virágos kőris (Fraxinus ornus) lett az év fája 2018-ban. Magyar neve feltűnő virágzatára utal. Bár hajlott, szabálytalan törzse, és az ágak gyakori villás elágazása miatt erdészeti jelentősége elenyésző, kiváló várostűrésével, gazdag virágzásával és szép őszi lombszíneződésével mind fontosabb parkfa lesz.
REJTETT CSODÁK NYOMÁBAN A BUDAPESTI ERDŐGAZDASÁGNÁL
A Budapesti Erdőgazdaság Zrt. elődjét, az MH Budapesti Erdő-, Mező- és Vadgazdaságot a honvédelmi miniszter alapította 1965-ben azzal a céllal, hogy az erdő- és a vadgazdálkodás jó szakmai színvonalon, gazdaságosan, de a honvédelmi célok messzemenő figyelembevételével valósulhasson meg.
