Oldal 36/77
Néha ránézek a múzeum falán lógó korabeli képre, amelynek hátoldalán a következő olvasható: uradalmi erdészek éves vadászata, Csákvár, 1881. A képen csoportba összeállt erdész urak néznek a kamera felé, előttük fácán-, nyúl- és fogolyteríték. Vajon nekik milyen gondjaik lehettek nap mint nap? Bizonyára mások, mint a mai erdésznemzedéknek. Talán rosszabb életük volt, talán jobb, ki tudja?
Az erdőgazdálkodás hosszú távú célját az erdő elsődleges rendeltetése rögzíti, melyet az erdészeti hatóság erdőrészletenként állapít meg. Ez megadja a gazdálkodással kapcsolatos lehetőségeket, ugyanakkor legtöbbször korlátokat is szab. Az elsődleges rendeltetés alapvetően védelmi, közjóléti és gazdasági lehet.
Életkorunk előrehaladtával mind gyakrabban taglóz le bennünket az idő rohanása. Talán ezért is keressük az egyáltalán nem, vagy alig változót. Szinte misztikusan vonz bennünket egy-egy famatuzsálem, melyeken alig látszik az idő múlása. De sajnos ezek száma is fogyatkozik, legutóbb a Mátrában pusztult el egy tölgyfaóriás.
Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében Bózsó Gyula erdőmérnök képét mutatjuk be, aki szinte már munkaköri kötelességének érzi, hogy a csodálatos erdős vidéket bemutassa.
Kókay Szabolcs madárfestő illusztrátor műveivel sokan találkoztunk már, leggyakrabban a tanösvényeken ábrázolt madarai révén. De az emberek milliói leginkább a világ számos országában megjelent trópusi madárhatározókban látott illusztrációit ismerik.
Beliczay István nyugdíjas erdőmérnök éveinek számában már a második nyolcas is megjelent, de még ma is friss, pontosan idézi a legfontosabb történeteket. Valamikor a múlt rendszerben kezdte szövögetni álmát, s már huszonkét esztendeje, hogy Tompa határában megvetette alapjait az Emlékerdőnek.
Zúg a szél, belekap a bakonyi fák csupasz lombkoronájába, a szürke törzsek élesen rajzolódnak ki a havas domboldalon. Alsóperén télen-nyáron 2-3 °C-kal hűvösebb a levegő. A Keleti-Bakonyban nagy birtokokkal rendelkező Nádasdy család a táj szépsége és a vadbőség miatt épített itt vadászkúriát és alakított ki angolparkot.
A Mi Erdőnk 2014. évi 1. számában Tűlevél és tölgylomb című írásban adtunk hírt arról, hogy a Szombathelyi Erdészeti Zrt. közjóléti fejlesztési programja keretében kilátó építését tervezi Sárvár térségében, Farkas-erdőben. Nos, a kilátó már áll, és szinte magától értetődően Scherg Lőrincről kapta a nevét.
Jó hír a Bükk vándorainak, az Országos Kéktúra bakancsosainak, az erdőt járó vadászoknak és minden természetet szerető embernek, hogy az EGERERDŐ Zrt. közjóléti fejlesztéseinek köszönhetően újjáépült a Pazsagi Turistaház. A sikeres próbaüzem után 2018 márciusától várja régi és új vendégeit, ahol az erdő vándora egyedi, modern, kényelmes környezetben pihenheti ki fáradalmait.
Az ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt. a Lillafüredi, illetve a Pálházi Állami Erdei Vasút üzemeltetőjeként új kiadvánnyal állt elő, elsősorban a kisiskolás korosztály számára.
A Magyar Zarándokút jele az Isten felé törekvést ábrázolja. A kettős kereszttel áthúzott nyíl nemcsak a tájékozódást segíti, hanem lelki iránymutató is. A Magyar Zarándokúton bárki, bármikor, bármeddig gyalogolhat vagy kerekezhet március végétől november közepéig.
Magyarország legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdőtömbje a kaszói erdő. E páratlan kiterjedésű és szépségű terület a KASZÓ Zrt. kezelésében áll, központja pedig Kaszópuszta, mely egységbe foglalja az egymástól elválaszthatatlan kaszói erdőt, az azt kezelő erdőgazdaságot, a fokozottan védett természeti értékeket őrző Baláta-tavat, az erdő mélyén megbújó kisközséget a vadászházzal és az üdülővel.
Hazánk középhegységeinek ösvényeit járva némi szerencsével találkozhatunk a juhra emlékeztető muflonnal. Ahhoz azonban, hogy közelről megpillanthassuk őket, igencsak csöndben kell közlekednünk, ugyanis rendkívül éberek. Nem véletlenül mondja a népnyelv: a muflon neszes állat.
Regényes életútjának „aranykorára” sem hagyott fel az erdőjárással, vadászattal Mess Béla. Az idén kilencven éves pécsi anatómia professzor eddigi élete, s jelen napjai sem mondhatók hétköznapinak. Már a 64. vadászjegye lapul a zsebében, ennyi szezont töltött puskával a kezében, s ahogyan mondja: „amíg a föld be nem fogad, vadászni fogok”.
A selmeci diákhagyományokat ma is őrzik, gyakorolják az erdő-, bánya- és kohómérnöknek tanuló egyetemisták, közvetetten pedig minden iskolás követője, hiszen egyebek közt az év végi ballagás is azokat idézi. Diákhagyományokat bemutató sorozatunk második részében a máig élő szokások szülővárosában, Selmecbányán barangolunk.
A DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt. Csongrád és Békés megyében több erdei szálláshelyen is várja az erdő- és természetszeretőket. A vadászok, az erdei iskolások, a természetes környezetben kikapcsolódni vágyók egész esztendőben számíthatnak cégünk vendégszeretetére. A közel két évtizede működő, télen is nyitva tartó Gyula-városerdei Erdészeti Erdei Iskola a „felfedezve” tanulás örömét nyújtja mindenkinek.
A Bükk-fennsíkig felnyúló összefüggő erdőség különleges természeti szépségeket rejt. Magyarország egyik leghosszabb szurdokvölgye, rejtélyes kaptárkövek, cseppkőbarlang, ősemberleletek, gejzírszerűen feltörő forrás, romantikus erdei vasút csalogatja erre a tájra a természetszerető embereket.
Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében Tamás Gábor matematika–kémia szakos tanár képét mutatjuk be. Ferences szerzetesként a természet mindig találkozást jelent számára a Teremtővel, és közösséget mindennel, ami ott körülveszi. A természetfotózás a digitális világ beköszöntével vált kedvenc időtöltésévé.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
