Oldal 29/77
Főúri fogadtatás, miként a 67-es útról letérve egy mezei nyúl kíséretében érkezhetünk a Sasréti Vendégházhoz, s az út menti fák közül szarvastehenek kíváncsi tekintete figyeli mozgásunkat. Somogy és Baranya megye határán, a Zselici dombvidék legdélibb szegletében járunk, ahol nem a dombok magasak, hanem a völgyek mélyek.
A mezei pocok elsősorban mezőgazdasági területeken és a síkvidéken okoz jelentős károkat. Az elmúlt évek azonban bebizonyították, hogy a falánk rágcsáló kártételével hegyvidéki erdőterületeken is számolnunk kell.
A Velencei-hegység északi lábánál fekszik Lovasberény. A településen a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. által 2017-ben kialakított látogatóközpont és konferenciatér épületében szállás is foglalható. A lovasberényi központ könnyen és gyorsan megközelíthető Budapestről, és Székesfehérvár, valamint a Velencei-tó is mindössze 20 perc alatt elérhető autóval.
A két világháború között többnyire nagybirtokosok, így az Apponyi grófok és az Esterházy hercegek művelték a jelenleg a Hőgyészi Erdészet kezelésében álló erdőterületeket. A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.-nek napjainkban is ezek a legjobb termőhelyi adottságokkal rendelkező erdőségei.
Az erdész szakma nyelve eredetileg a német volt. Az erdészetekben használatos tárgyak, eszközök nevének, az erdőműveléssel, fakitermeléssel, vadászattal kapcsolatos kifejezések nagy részének nem is volt magyar megfelelője. Mindössze 150 éve jelent meg az első német-magyar erdészeti szótár. Ez viszont időtállónak bizonyult, mert csak 1970-ben követte egy gazdagabb szójegyzéket tartalmazó kiadvány.
Szidnai László gyémántdiplomás agrármérnök, vadgazda, nemzetközileg is elismert szakember. Gyermekkori indíttatás hatására választotta ezt az élethivatást és sokat tett a magyar vadászati kultúráért. Munkásságának talán legkiemelkedőbb időszaka az 1971-es budapesti Vadászati Világkiállításhoz kötődik.Erről is mesélt lapunknak.
Fontos dátumhoz érkezett a nyíregyházi Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola: az oktatási intézményt éppen tíz évvel ezelőtt, 2009-ben alapította a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. A cél azóta is változatlan: erdőpedagógiai foglalkozásokon megismertetni a gyerekeket az erdő élővilágával, a fenntartható erdőgazdálkodással és megszerettetni velük az ERDŐ-t.
Kállay László Egerben él. Még kisgyermek volt, amikor édesapja megismertette az akkor elérhető filmes fotózási technikával, amatőr laborálással. Főként a természet részleteit örökíti meg, de szívesen készít portrékat, szociofotókat, életképeket, sportfelvételeket és összetett mondanivalókat sugárzó montázsokat.
A fülemüle közismert, legendásan szép éneke Arany János költeményében még per tárgyát is képezi. Vajmi keveseknek adatik meg azonban, hogy közelebbről is megfigyelhessék ennek a viszonylag szerény külsejű tollasnak az életét. Pedig igen gyakori madár hazánkban.
Sötétvölgy a Szekszárd–Geresdi-dombság kiemelkedő szépségű és egyedi hangulatú turisztikai célpontja. A 6-os számú főút Szekszárd és Kakasd közötti szakaszáról letérve, a sokak által látogatott horgásztó szomszédságában a közelmúltban szabadidőközpontot alakított ki a Gemenc Zrt. Onnan pedig bő félórás sétával kaptathatunk föl a 211 méter magasan álló Várhegy-kilátóhoz.
A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. fontos küldetése a környezeti kultúra fejlesztése, amelynek kiemelt színtere az erdei iskola. A már 20 éves múltra visszatekintő Ravazdi Erdei Iskolánk mellett, a közelmúltban újult meg a Kapuvártól 12 kilométerre, festői környezetben, erdőkkel körülvett tisztáson, a Göbös-majorban működő minősített oktatóhelyünk.
Amíg a cserebogárról sokaknak Petőfi Sándor címbeni verssora jut eszébe, mi, erdészek elsősorban a kártevőre gondolunk. Számos faja közül ugyanis a májusi és az erdei cserebogár tetemes károkat okoz az erdősítésekben is.
A Verőcétől Püspökhatvanig és Vácrátótig húzódó, közben a Naszály-hegyet is magában foglaló erdőtömbök gazdája az Ipoly Erdő Zrt. Váci Erdészete. A váci központtal működő erdészet mintegy 7000 hektár állami erdőt kezel
Szakestélyt nem csak akkor rendeznek, amikor egy közösség vidám mulatozásra vágyik, a selmeci diákhagyományok őrzése során vannak bizony kötelező alkalmak is. Ezekbe a különleges szakestekbe pillantunk most be.
Az 1960–70-es évek a mai magyar állami erdőgazdaságok jogelődjeinél igencsak izgalmas időszak volt: készültek az 1971-es vadászati világkiállításra. Az erőfeszítéseknek meglett az eredménye, hiszen utána nem rendeztek sem Magyarországon, sőt minden bizonnyal egész kontinensünkön sem ilyen jelentős, négy világrész állatvilágát, természeti értékeit bemutató hatalmas kiállítást.
A találó címet az ásotthalmi iskola egyik kiadványából kölcsönöztem. Ahogyan Andrésiné dr. Ambrus Ildikó, a Bedő Albert Erdészeti Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium igazgatónője megjegyezte: akinek belement a homok a cipőjébe, az örökre itt marad.
Átalakuló erdők, természetközeli, a turizmusra nagyobb hangsúlyt fektető erdőgazdaságok és új fafajok jellemzik majd az elkövetkező évtizedek hazai erdőségeit, amelyeknek új szempontoknak kell megfelelniük – véli Zambó Péter. Az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára az erdészeti szakmából, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatói székéből érkezett a tárcához.
A Nyugat-Bakony hegyláncai között, erdőktől övezve bújik meg a festői szépségű kis település, Németbánya. Ebben a háborítatlan környezetben várja a kirándulás után megpihenni vágyókat a Bakonyerdő Zrt. családias szálláshelye.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
