Szerző: Stein-Szabó Stefánia
Ha elindulunk Hőgyésztől Mucsi felé, a Cseffői erdőtömb mellett haladunk el. A név mögött egy valaha létező falu áll, amelynek története a középkorig nyúlik vissza. A források szerint Cseffő neve már 1419-ben felbukkan. Eredete nem teljesen tisztázott, de valószínűleg vízhez vagy völgyhöz kapcsolódik – ahogy a környék más helynevei is. A település a 16. században még biztosan lakott volt. A lakosság azonban lassan elapadt, és a hódoltság végére eltűnt a falu, majd a terület különböző birtokosokhoz került, végül a Mercy családhoz – a Mersi vadföldek is a nevüket őrzik.
A hagyomány szerint a török időkben a házak földdel váltak egyenlővé, de a régészek még így is találtak nyomokat: egy kis méretű, kör alaprajzú templom maradványait is sikerült azonosítani a környéken. A 20. század elején a terület új szerepet kapott. Vadaskert létesült itt, amelynek nyomaira az elnevezésekben szintén rábukkanunk, úgymint Sózó, Vadugrató, Alsó- és Felső-Teveli kapu, Fősorompói út.
Fotó: Horváth Csaba
Vadászházak, szarvasok
Innen átkelve az út másik oldalára, megérkezünk Szálláspusztára, amelynek jelentősége a 19. század elején erősödött meg, amikor Apponyi Antal vadaskertet létesített itt. A helyi hagyomány szerint a birtokos család egyik nőtagja pártfogásába vette a szarvasokat, és megtiltotta elejtésüket. A túlszaporodó, zárt állomány azonban leromlott: a szarvasok egyre kisebb testűvé váltak. Vérfrissítés céljából máshonnan – feltehetően Ausztriából vagy Sziléziából – hoztak be új egyedeket, de ez sem hozott tartós javulást.
Ma Szálláspusztán a Gyulaj Zrt. által fenntartott vadászház áll, amely előtt gyakran feltűnnek szarvasok. A hely így ma is őrzi eredeti szerepét: az erdő és a vad találkozásának tere maradt.
Szálláspusztától dél felé haladva, a piros sávjelzésen jutunk el a Dúzsi kisvadászházhoz. Arra az erdő kevésbé járt, zártabb jellegű. A kis vadászház a vadgazdálkodás részeként működött. A visszaemlékezések szerint korábban egy nagyobb vadászház állt a helyén, külön konyhával, a közelében pince és téglával kirakott kút maradványai is előkerültek.
A Cseffői erdőtömb egy hajdani faluról kapta a nevét
Fotó: Gál László
