A későbbi időszakokban a terület rendeltetése többször változott, de alapvető jellege megmaradt: az erdőhöz kötődő pihenés és ismeretszerzés helye lett, hiszen ma a Gyulaj Zrt. által üzemeltetett Erdészeti Erdei Iskola, Kulcsosház és Vendégház található itt, de vadaspark, kilátó lombkorona-tanösvénnyel és erdei gyöngyszemként a völgyben pihenőtó is várja a kirándulókat.
Mielőtt tovább indulnánk a piros négyzetjelzésen, egy kis kitérőt teszünk az Aranyási-gödörhöz, amely a környék egyik legérdekesebb legendához kötődő elnevezése. A helyi hagyomány szerint a mohácsi csata idején ide rejtettek el egy aranyhintót, amely azóta is a föld mélyén fekszik. A történetnek nincs bizonyított alapja, de a név fennmaradt.
A Cseffői erdőtömb egy hajdani faluról kapta a nevét
Fotó: Gál László
Innen a piros négyzetjelzést követve haladunk tovább a Fácános és a Milliomos oldal irányába. A Fácános elnevezés egyértelműen a terület korábbi használatára utal: Apponyi Antal idején itt fácánokat tenyésztettek. Angol fácánokat is hozattak, hiszen a gróf nagyon szerette a különleges vadászatokat.
A Milliomos oldal neve egy kevésbé látványos, de annál beszédesebb történetet őriz. Az itteni erdő telepítése nem ment könnyen: a fásítás többször kudarcba fulladt. Végül jelentős költségek, „milliók” árán és kitartó munkával sikerült olyan állományt létrehozni, amely már gazdaságilag is használható. Így ez a név egy hosszú folyamatot őriz: az erdő létrejöttét.
Kilátás a Szederfás útról
Fotó: Stein-Szabó Stefánia
Zarándok- és régészeti lelőhely
Az út innen a Papdi-völgybe ereszkedik, ott áll a Papdi kápolna. A völgy egykor Alsópapd és Felsőpapd településeknek adott helyet, amelyek már a török hódoltság idején elnéptelenedtek. A falvak eltűntek, de a templom romjai sokáig megmaradtak, és a hely emléke tovább élt. A 19. századra a romok körül Mária-tisztelethez kötődő búcsújáró hely alakult ki. Az első kápolnát 1883-ban építették, de az a rossz talajviszonyok miatt megsüllyedt.
