DUGÁS-KÚTI KÖRTÚRA A ZSELICBEN
Vannak kirándulóhelyek, amelyek jóval többet adnak egy kellemes sétánál. Ilyen a Zselici Csillagpark területén vezető Dugás-kúti körtúra is.
Oldal 1/4
Vannak kirándulóhelyek, amelyek jóval többet adnak egy kellemes sétánál. Ilyen a Zselici Csillagpark területén vezető Dugás-kúti körtúra is.
Nagy népszerűségnek örvendenek mostanában a kapibarák. A Föld legnagyobb rágcsálójának a képmásával ellátott termékek – a bögrétől a fürdőköntösön át a társasjátékig – tömegével találhatók meg a boltok polcain.
A Tolnai-Hegyhát erdeiben járva könnyű azt gondolni, hogy itt mindig is erdő volt. Pedig a térképen a nevek mást mondanak.Ha egymás után vesszük őket, kirajzolódik egy használatban lévő táj: falvakkal, utakkal, erdő- és vadászterületekkel, emberekkel
Február másodikán ünnepeltük a Vizes Élőhelyek Világnapját. E jeles dátum alkalmat ad arra, hogy újragondoljuk kapcsolatunkat egyik legfontosabb erőforrásunkkal, a vízzel.
A Győrtől Gönyűig húzódó, a Mosoni- és a Nagy-Duna homokos-kavicsos hordaléka által létrehozott Gönyűi Homokvidék gyenge termőképessége miatt már Mária Terézia korától katonai használatú terület.
A rétisas óvatos madár, de télen a leeresztett halastavak környékén egy kis szerencsével szemügyre vehetjük. Az erő, a hatalom jelképeként több magyar nemesi címerben is látható volt ez a fenséges ragadozó.
Győr-Moson-Sopron vármegye erdősültsége (hozzávetőleg 18%) valamivel elmarad az országos átlagtól. Mégis, ha a térképre pillantunk, hamar szembetűnnek a zöldbe öltözött tájak.
Korhadt, kivénhedt matuzsálemeivel a Malomházi erdőt is sziki tölgyeseink között tartjuk számon. A tölgyek a Hortobágy folyótól valaha körbeölelt szigeten leltek menedékre.
Napjainkban erősen felértékelődött vizeink szerepe és tisztasága. A lakóhelyünkhöz közeli vízfolyásokat sokszor gyerekkorunk óta járjuk és ismerjük.
A természetben nyitott szemmel járók 2022 nyarán azzal a nyomasztó jelenséggel szembesülhettek, hogy olyan hegy- és dombvidéki vízfolyások száradtak ki, amelyeket emberemlékezet óta állandó vizű patakként ismertünk.
Amikor kinyitjuk a vízcsapot, természetesnek vesszük, hogy abból bármikor iható, tiszta víz folyik. De vajon tudjuk-e, hogy e szinte mindig elérhető víz nem csupán a nagy folyóinkból kerülhet a vezetékhálózatba.
Európa egyik legnagyobb összefüggő ártéri erdeje csaknem 18 ezer hektáron terül el. 2024-ben három alkalommal is árvíz borította, az őszi volt a legnagyobb, akkor 80 százaléka került víz alá.
Ősszel igazi színkavalkád várja a kirándulókat az erdőben, ám a szemet gyönyörködtető, lábunk alatt ropogó sárgáspiros levélpaplan nemcsak szép, hanem nagyon hasznos is.
A napjainkban egyre jellemzőbb egyenetlen csapadékeloszlást az élővilág is nehezen viseli.
Csongrád-Csanád és Békés vármegyéről sokakban az a kép él, hogy mezőgazdasági térség lévén kukoricaföldek és búzatáblák váltják egymást, meg nagy szikes legelők.
Nyelvtörő mondóka is kezdődhetne így, de ezúttal egy hagyományőrző falu sokoldalú kézműves mestere mutatkozik be. Kiss Tünde népi iparművészt a legendás apró cserháti településen kerestük fel műhelyében.