MESTERSÉGES ITATÓHELYEK, DAGONYÁK
A vadgazdálkodók tevékenysége igen összetett. Ők azok, akik az év minden szakában együtt lélegeznek a természettel, fenntartják az ökológiai egyensúlyt, élőhelyeket fejlesztenek, óvják a vadállományt.
Oldal 1/4
A vadgazdálkodók tevékenysége igen összetett. Ők azok, akik az év minden szakában együtt lélegeznek a természettel, fenntartják az ökológiai egyensúlyt, élőhelyeket fejlesztenek, óvják a vadállományt.
A Somogyi-dombság szívében, ahol a végtelennek tűnő erdők összeérnek az éggel, egy különleges világ tárul elénk.
Nagy népszerűségnek örvendenek mostanában a kapibarák. A Föld legnagyobb rágcsálójának a képmásával ellátott termékek – a bögrétől a fürdőköntösön át a társasjátékig – tömegével találhatók meg a boltok polcain.
A Tolnai-Hegyhát erdeiben járva könnyű azt gondolni, hogy itt mindig is erdő volt. Pedig a térképen a nevek mást mondanak.Ha egymás után vesszük őket, kirajzolódik egy használatban lévő táj: falvakkal, utakkal, erdő- és vadászterületekkel, emberekkel
Február másodikán ünnepeltük a Vizes Élőhelyek Világnapját. E jeles dátum alkalmat ad arra, hogy újragondoljuk kapcsolatunkat egyik legfontosabb erőforrásunkkal, a vízzel.
A Győrtől Gönyűig húzódó, a Mosoni- és a Nagy-Duna homokos-kavicsos hordaléka által létrehozott Gönyűi Homokvidék gyenge termőképessége miatt már Mária Terézia korától katonai használatú terület.
A rétisas óvatos madár, de télen a leeresztett halastavak környékén egy kis szerencsével szemügyre vehetjük. Az erő, a hatalom jelképeként több magyar nemesi címerben is látható volt ez a fenséges ragadozó.
Győr-Moson-Sopron vármegye erdősültsége (hozzávetőleg 18%) valamivel elmarad az országos átlagtól. Mégis, ha a térképre pillantunk, hamar szembetűnnek a zöldbe öltözött tájak.
Korhadt, kivénhedt matuzsálemeivel a Malomházi erdőt is sziki tölgyeseink között tartjuk számon. A tölgyek a Hortobágy folyótól valaha körbeölelt szigeten leltek menedékre.
Napjainkban erősen felértékelődött vizeink szerepe és tisztasága. A lakóhelyünkhöz közeli vízfolyásokat sokszor gyerekkorunk óta járjuk és ismerjük.
A természetben nyitott szemmel járók 2022 nyarán azzal a nyomasztó jelenséggel szembesülhettek, hogy olyan hegy- és dombvidéki vízfolyások száradtak ki, amelyeket emberemlékezet óta állandó vizű patakként ismertünk.
Amikor kinyitjuk a vízcsapot, természetesnek vesszük, hogy abból bármikor iható, tiszta víz folyik. De vajon tudjuk-e, hogy e szinte mindig elérhető víz nem csupán a nagy folyóinkból kerülhet a vezetékhálózatba.
Európa egyik legnagyobb összefüggő ártéri erdeje csaknem 18 ezer hektáron terül el. 2024-ben három alkalommal is árvíz borította, az őszi volt a legnagyobb, akkor 80 százaléka került víz alá.
Ősszel igazi színkavalkád várja a kirándulókat az erdőben, ám a szemet gyönyörködtető, lábunk alatt ropogó sárgáspiros levélpaplan nemcsak szép, hanem nagyon hasznos is.
A napjainkban egyre jellemzőbb egyenetlen csapadékeloszlást az élővilág is nehezen viseli.
Csongrád-Csanád és Békés vármegyéről sokakban az a kép él, hogy mezőgazdasági térség lévén kukoricaföldek és búzatáblák váltják egymást, meg nagy szikes legelők.