JUSSON VÍZ AZ ERDŐBE
A napjainkban egyre jellemzőbb egyenetlen csapadékeloszlást az élővilág is nehezen viseli.
Oldal 1/3
A napjainkban egyre jellemzőbb egyenetlen csapadékeloszlást az élővilág is nehezen viseli.
Az ENSZ 1993-ban március 22-ét jelölte ki a Víz Világnapjának. A szervezet minden évben meghatároz egy kiemelt témát, mely más és más szempontból hívja fel a figyelmet e nélkülözhetetlen természeti kincsre.
„Az erdővel való kapcsolatom egészen általános iskolás koromig nyúlik vissza, amikor nyaranta rengeteg időt töltöttem a Gömör-Tornai-karszt vadregényes tájain. Ott ismerkedtem meg a »zöld ruhás emberekkel«, az erdészekkel, vadászokkal.”
A változó testhőmérsékletű hüllők és kétéltűek hibernált állapotban vészelik át a telet az avar alatt vagy az iszapba temetkezve, a langymeleg napsütés hatására azonban felébrednek Csipkerózsika-álmukból.
A Zalaerdő Zrt. termelési igazgatója négy-öt éve kezdett komolyabban fotózni, azóta teljesen magával ragadta ez a tevékenység.
Hazánknak sok szép vidéke van, de ritka az olyan táj, ahol magas hegyek, mély völgyek mellett kristálytiszta tó, zúgó vízesés, impozáns szálló, pazar kilátó és vidám kisvonatfütty fogadja a kirándulókat.
Magyarország egyik legszebb, legérintetlenebb patakvölgye a visegrádi Apát-kúti-völgy. Nem véletlen, hogy itt az év minden évszakában turisták csoportjába, kiránduló családokba botlunk.
Már gyermekként meghatározó élményeket szerzett a víz erejéről dr. Goda Péter, és akkor még nem is sejtette, hogy életét a Körös-vidék vízgazdálkodásának fogja szentelni.
A Kisalföldről alkotott képet számos ismerős legenda színesíti, például Hany Istóké. A lápvidéken – ahol a történetek meseszerű lényei éltek – az 1950-es évekre a lecsapolás lassan a végére ért,...
Hiánypótló kiadvány jelent meg Szarvas Pongrác tollából.
Az ország egyik legszebb kirándulóhelyén, a bakonyi Cuha-patak völgyében immár húsz éve várja a természetkedvelő látogatókat a Bakonyerdő Zrt. Bakonyszentlászlói Erdészete által működtetett Cuha-völgyi erdei tanösvény.
Mindig örömmel tölt el, ha azt hallom vagy olvasom, hogy egy erdei forrás környezete megújul, megszépül. Hiszem, hogy a legtöbb ember így van ezzel.
A klímaváltozás miatti félelmek korában az Alföld erdeinek egyik hosszú távon is reményteljes fafaja a vénic szil, amelynek komoly károsítója (egyelőre) nincs.
A Mátra egyik legszebb völgye, a Parádfürdőtől délre elnyúló Ilona-völgy 1854-től az államosításig a Károlyi-család birtoka volt. A Károlyiak által épített kastélyok, vadászházak, fürdőhelyek máig látványos elemei a vidék épített örökségének, és sok-sok legenda fűződik hozzájuk.
Régi és mégis új fajként köszönthettük az eurázsiai hódot a Szigetközben. Európa legnagyobb rágcsálója ugyanis a 19. század közepére teljesen eltűnt Magyarországról az intenzív vadászat hatására, majd az 1980-as években a Bécs környékén kibocsátott példányok és azok utódai újfent megjelentek.
Magyarország legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdőtömbje, Somogy zöld szíve 1993 óta áll a KASZÓ Zrt. gondozásában. Története azonban sokkal régebbre nyúlik vissza, már hercegi tulajdonban is színvonalas, fenntartható gazdálkodás zajlott a területen. Ezt az örökséget őrzi az erdőgazdaság, miközben óvja és népszerűsíti a természeti értékeket, köztük a Kaszó település határában lévő Baláta-tavat.