Az épület ma is megvan, őrzi az eltűnt idők emlékét, a Forrás-völgy bejáratát. A táj itt ismét megváltozik: a völgy mélyebb, párásabb, a növényzet sűrűbb – jól láthatóan vízjárta terület. A legfontosabb pontja a Kalapos-forrás, amely nevét a fölé épített, kalapszerű betonfedésről kapta.
Európa-hírű a térség gímállománya
Forrás: A Mi Erdőnk
A Forrás-völgy jól mutatja, mennyire meghatározó a víz jelenléte ezen a vidéken. A Tolnai-Hegyhát dombjai között ezek a kisebb források, patakok és völgyek adják az élőhelyek alapját – és gyakran a helynevek eredetét is. Korábban 34 forrásfoglalást is számontartottak.
A felsorolt területeken a Gyulaj Zrt. Hőgyészi Erdészete folytat minőségi erdő-, vadgazdálkodást. Kiemelkedő a gímszarvasállomány, a cseffői terület vagy a Forrás-völgy már számos kiváló gímbikát kinevelt, egyben kiváló bőgőhelyek is.
Élénk közlekedési útvonal
A Forrás-völgyet elhagyva, a piros sávjelzés mentén haladva elérjük a Szederfás utat. A név azonban félrevezető: a területen nem a szeder, hanem eperfák sorakoztak, teret engedve a selyemkészítésnek, hiszen a selyemhernyók a leveleikkel táplálkoztak. Ez az út jóval nagyobb jelentőségű volt, mint ma: részét képezte annak a földúthálózatnak, amely Dombóvárt és Szekszárdot összekötötte.
Dúzsi kisvadászház 1978-ban
Forrás: A Mi Erdőnk
A Szederfás útról letérve érjük el a Matild-völgyet. A név elsőre személyesebb, mint a környék többi elnevezése, és valóban egy konkrét történethez kapcsolódik. A visszaemlékezések szerint ezen a területen korábban fácánt tenyésztettek, és a munkát egy Matild nevű, kedves, határozott és tettre kész nő felügyelte. Az ilyen területek általában egyszerűen a Fácános nevet kapták, ezért is szokatlan, hogy itt egy személy neve maradt fenn. Hogy pontosan miért róla nevezték el a völgyet? Talán jobb, ha ezt a történetet jótékony homály fedi. Számos elnevezés a hajdani erdei mesterségeket idézi fel: a Szénégető, a Téglaégető vagy a Kenderáztató mind arról mesélnek, hogyan használták egykor a tájat, és milyen munkák adtak megélhetést az itt élőknek.
Az Apponyiak nyomában
A Kőris-völgyön keresztül jutunk el Lengyel-Annafürdőre, ahol a történelem már nemcsak nevekben, hanem kézzelfogható formában is megmaradt. A terület kialakulása az Apponyi család birtoklásának idejére nyúlik vissza. A 19. században az Apponyiak jelentős fejlesztéseket végeztek a környéken: kastélyt, parkot és fürdőt is létrehoztak. Annafürdő a nevét gróf Apponyi Rudolf feleségéről, Beckendorf Annáról kapta.
A Lengyel-Annafürdőhöz közeli völgy gyöngyszeme a pihenőtó
Forrás: A Mi Erdőnk
