Az egykori bazaltbánya szabadon látogatható
Fotó: Zeitler Levente
A pihenő után visszaindulva, mintegy 800 méter távolságra nyugati irányból csatlakozik be a kék T-jelzés. A festést követve könnyedén elérhető két további látványos víznyelő is, az Öreg-köves, valamint a tőle nem messze található M1-es víznyelő barlangok. Érdemes tehát akár egy egész napos túra keretében felfedezni a Kab-hegy északi oldalának különleges képződményeit.
A Kinizsi Pál-kilátót 2013-ban építtette a VERGA Zrt.
Fotó: Zeitler Levente
Egykori bazaltbánya nyomán
A Kab-hegy nyugati oldalán, az M1-es víznyelőtől légvonalban 700 méterre található az 1927-ben megnyitott, majd idővel véglegesen bezárt bazaltbánya, amit most is szabadon látogathatnak a túrázók. A padragi kőbányában két szinten is termelték a bazaltot, a kifejtett kőzetet egy 500 méter hosszú siklón eresztették a völgybe, ahonnét további 7 kilométer vasúti szállítást követően érkezett meg Ajkára. Szem előtt tartva a keresletet, a termelést elsősorban kockakőre alakították ki, azonban a fejtés során egyre gyakrabban jelentek meg kokkolitos rétegek, valamint hólyagos-lávás bazaltfoltok. Ezek erősen csökkentették a faragásra megfelelő, ennek következtében az értékesítésre alkalmas bazalt mennyiségét.
A hátrahagyott területen a természet visszavette az uralmat, így a túrázóknak remek célpont maradt a Kab-hegy felfedezése mindamellett, hogy a Csinger-völgyben található Hubertus Erdészeti Erdei Iskola egyik tematikus útvonalának része, így oktatási funkciókat is ellát.
Az Országos Kéktúra vonala átszeli a hegyet
Fotó: Zeitler Levente
Páratlan panoráma
A hosszan emelkedő turistaúton kívül aszfaltút is vezet a Kab-hegy 599 méter magas csúcsára, ahonnan páratlan kilátás nyílik. A hegytetőn egy 219 és egy 133 méter magas adótorony is található, de ezek nem látogathatók a nagyközönség számára. A kék jelzéstől pár perces kitérővel érhető el az egykoron működő vulkán csúcsán álló Kinizsi Pál-kilátó, melyet a VERGA Zrt. építtetett 2013-ban, és mellette pihenőhelyet is kialakított.
Jól megfigyelhetők a Kab-hegy hosszan elnyúló, hatalmas erdőkkel borított lankái, valamint az azokban kialakított 6 méter széles, észak–déli és kelet–nyugati irányban futó szabályos nyiladékhálózat, amely a Zichy család nevéhez fűződik, és jelenleg is a Kab-hegyi Erdészet gazdálkodásának alapjait képezi.
Zichy család birtoka
A Kab-hegy egykoron az ősi magyar főnemesi Zichy család birtoka volt, és már akkoriban is híres vadászterületként volt ismert. A terület patinás múltját és vadbőségét igazolják Nadler Herbert vadásznaplói is. A híres szakíró és vadász az 1940-es években több alkalommal vadászott szarvasbőgés idején a Kab-hegy térségében, mely alkalmakról részletesen beszámolt a naplóiban. A leírások mindegyike a térség vadregényes hangulatát idézi, mely az évek során sem változott.
A Kab-hegy magas erdősültségére főként a középhegységi ökológiai adottságok a jellemzőek. Rejtett természeti értékeinek köszönhetően része a Natura2000-hálózatnak. Erdőállományát főként a Bakonyra jellemző elegyes bükkösök, gyertyános- és cseres-tölgyesek alkotják. A jelentős makktermés, valamint a vadgyümölcsök megtelepedése táplálékot, míg a kisebb-nagyobb völgyek és a sűrű aljnövényzetű, fiatal erdők remek búvóhelyet biztosítanak a benne élő vad számára. A hazai nagyvadfajok közül gímszarvas, muflon, vaddisznó és őz is él a környéken. Szabad víztükör általában csak a téli hóolvadásokat követően alakul ki egyes helyeken, melyek fokozatosan vizenyős, tocsogós területekké válnak.
