Címke: erdőgazdaság

Oldal 1/11

A TERMÉSZET RENDJÉHEZ IGAZODUNK

A fa élő és holt állapotában is kitüntetett helyet foglal el életünkben. A mindennapjainkhoz szükséges faanyaghoz a fák életének feláldozásával jutunk hozzá, a kitermelés időpontjának és módjának meghatározásakor azonban az egész erdei életközösségre tekintettel kell lenni. Mindez felelősségteljes tervezést és munkát kíván az erdészektől.

A BIEDERMANNOK ÖRÖKSÉGE A ZSELICBEN

A Kaposvár és Szigetvár között lágyan hullámzó dombvidékről, a Zselicről általában az erdők, a híres somogyi rengetegek jutnak az emberek eszébe. De a Zselic nemcsak Somogy része, hanem Baranyába is jócskán átnyúlik, olyannyira, hogy legmagasabb pontja, a Hollófészek is ott található.

A HŰSÉG RITKA ÉRTÉK

Manapság a hűség kezd kiveszni az emberek jellemtárából. Cserélődnek a párkapcsolatok, a barátok, a munkahelyek, az állandóságnak leáldozott, a múlt elfeledett értéke maradt csupán, mi egykoron magától értetődő volt. A nyolcvanéves Mák József még a régi szellemben nevelkedett, jól példázza mindezt, hogy szakmai életútja páratlan módon fél évszázadig egy szolgálati helyhez kötődött.

ÉRTÉKTARTÓ GAZDÁLKODÁS

A Tamási Erdészet 8000 hektár erdőterületet kezel, amelyből csaknem 7000 hektár egy tömbben, a Tamási–Gyulaj közti térségben helyezkedik el. Bár Tolna vármegyébe tartozik, a termőhely és az erdők sok mindenben hasonlítanak a kelet-somogyi képhez. Gazdálkodásunk egyik célja a természeteshez közeli elegyes erdők kialakítása, valamint a messze földön híres, igen értékes dámállomány megőrzése, fenntartása.

GYERTYÁNOSI GYÖNGYVIRÁG KULCSOSHÁZ

Kaposvár határában, a 67-es út mentén fekvő, vízmosásokkal és dombokkal tagolt Gyertyánosi Parkerdő a városiak kedvelt kirándulóhelye. A távolabbról érkezőket pedig kényelmes szállás, a Gyöngyvirág Kulcsosház is várja.

TALPUNK ALATT REJLŐ KINCS: A TALAJ

A termőhelyfeltárás az erdőtelepítés alapfeltétele. A termőhely pontos ismerete nélkül nem lehet tervezni a következő évtizedekre. Különösen igaz ez ott, ahol rendkívül változatosak, sőt szélsőségesek a talajadottságok, így a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. működési területén is, amely a Dunától a Tiszáig a Kiskunságon terül el.

A JELEN MÚLTUNK LEKÉPEZÉSE

Mikor megismerkedtem Grédics Szilárddal és fiával, Lacival, már az első ölelésből éreztem, hogy ők valóban – a szó legnemesebb értelmében – komolyan gondolják a baráti gesztust. És persze nemcsak a manapság egyre ritkább, de jólesően szorító üdvözlés, hanem az egész életük feledhetetlen értéket képvisel.

TŰZBŐL SZÜLETETT HEGYVIDÉK

A Börzsöny. Egyszerűen, csak így röviden, de sokak számára erős szívdobbanással kimondott szó. Aki járt már túraútjain, tökéletesen érti ezt. Bár besorolás szerint hazánk csupán harmadik legmagasabb és viszonylag kis alapterületű hegysége, természeti csodái megszámlálhatatlanok: meredek bércek, hosszan elnyúló gerincek és szűk völgyek világa.

RITKA MADÁRVILÁG A BUROK-VÖLGYBEN

Az Északi-Bakony geológiai kialakulása során több páratlan szépségű szurdokvölgy jött létre. Ilyen a Bakonynána és Jásd között húzódó Gaja-völgy, benne a Római fürdő vízesés, a Dudar melletti Ördög-árok, illetve a Várpalotától északra húzódó, különleges élővilágnak otthont adó Burok-völgy.

KALANDOK A DESEDA PARTJÁN

A Kaposvárhoz közeli Deseda tó és környéke nemcsak a városiak, hanem a messzebbről érkező természetkedvelők népszerű és ismert kirándulási célpontja. A SEFAG Zrt. a szomszédos Deseda Kalanderdőben életkor szerinti tanösvényeket hozott létre, melyek minden évszakban más arcukat mutatják.

ESTERHÁZYAK NYOMÁBAN A VÉRTES BÉRCEIN

Magyarország és talán a Kárpát-medence legváltozatosabb domborzati, termőhelyi tájegységeit fedi le a Vérteserdő Zrt. működési területe. Napjainkban a budapesti agglomerációból kirándulók második vonalaként emlegetik a Dunazug-hegyvidék után. Két fő hegysége a Gerecse és a Vértes mészkőtömbje, melyhez a Császári-dombság és a Bakonyalja kapcsolódik.

ERDEINK A LEGJOBB KEZEKBEN VANNAK

Az energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendelt el az energiahordozókra, így a tűzifára is, mindezt azután, hogy rendeletben könnyítették meg a fakivágást a hazai erdőkben. A döntés heves indulatokat váltott ki; sokan úgy értelmezték a rendeletet, hogy fát szinte bárki bárhonnan kivághat, és a médiában is számos olyan hírről lehetett olvasni, hogy tarvágás fenyegeti a felbecsülhetetlen értékű hazai erdőket.

OKTATÁS A SOPRONI ERDŐKBEN

Már több mint hetven éve támogatja a soproni Tanulmányi Erdőgazdaság az egyetemi oktatást és kutatást. Tavaly újabb mérföldkőhöz érkezett a TAEG Zrt., a Soproni Egyetemért Alapítványhoz való csatlakozással még szorosabbá vált az elméleti és gyakorlati oktatás kapcsolata. Az egyetem hallgatói így tanulmányaik során bekapcsolódhatnak a gazdálkodás napi feladataiba.

SOMOGYI ÓRIÁSOK

Magyarországon Somogyban található a legtöbb faóriás, jellemzően méretes tölgyek, magyar kőrisek, bükkök, nyárfák. Vannak közöttük széles körben híres és gyakorlatilag ismeretlen egyedek egyaránt. A somogyi rengetegben élő legendás fák közül többet – a libickozmai és a ságvári képes fa, a szőkedencsi hársfa, a babócsai feketenyár, a szentborbási tölgy, Mátyás király fája Zselickisfaludon, Sissi fája Somogysimonyiban – már lapunkban is ismertettünk. A sort most újabb neves famatuzsálemek bemutatásával folytatjuk.

„LENN AZ ALFÖLD TENGERSÍK VIDÉKIN”

Magyarország egyik legszélsőségesebb éghajlati adottságokkal rendelkező térségében gazdálkodik a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. A Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye déli részét magába foglaló működési területén az erdőgazdálkodási, faipari és vadgazdálkodási feladatok mellett nagy hangsúlyt helyez a közjóléti tevékenységre.