Lapszemle

Gyümölcsöt adó erdő

Mindig örömmel és kis izgalommal megyek Mátraalmásra, a Gembiczki házaspárhoz. Jólesik újra találkozni a hazai erdészet két doyenjével, és kíváncsian várom, milyen erdei alapanyagokkal készülnek.

Ősszel az erdei gyümölcsökből volt a falusiaknak pénzük, málna, szeder, többféle gyógynövény után jártak, és azokat az átvevő begyűjtötte. A régiek vödörszámra szedték a málnát, de mára „sosem volt” módon eltűnt az erdőből.

Az erdei szedret a legtöbb helyen felváltotta a nemesített, tüske nélküli szeder, ha olyan az idő, akkor nagyon szép termést ad, de ízében, zamatában elmarad a vad rokonától. Örülhetünk tavasszal, ha zöldellni látjuk, hogy mennyi virág van rajta, és mire a termésnek meg kellene jelenni, egyszerűen nincsen. Vagy olyan hideget kap, hogy nem tud beérni, ha pedig mégis lesz termés, akkor jön az eső, és a szürkepenész „leszüreteli”.

gyümölcs sütemény élelmiszer gasztronómia

Fotó: Csatlós Norbert

A som, a homoktövis, a fekete berkenye, a szeder egyaránt sok jótékony hatású anyagot tartalmaznak. Hogyan lehet ezeket a feldolgozás során megőrizni? Kati néni kitapasztalta mindegyiknek a technikáját.

A homoktövis például nem szereti, ha főzik, megjelenik egy fanyar, keserű íz, nyersen viszont az édes salátát is pikánssá teszi. Átszűrve nagyon finom gyümölcslé, limonádé készül belőle. A berkenye is fantasztikus gyümölcs, annak még károsítója sincs, nem kell permetezni, és rendkívüli gyógyhatással rendelkezik. Almával, körtével vagy barackkal keverve jobb lesz az íze. Kiváló szörp készül belőle, és sommal, almával társítva kevésbé lesz fanyar. Kati néni egyébként is tesz a lekvárokba almát, hogy krémesebbek legyenek. Sokáig kell főzni a berkenyét, hogy puha legyen. A passzírozáskor megmaradt héját, magját megszárítja, megőrli, mert abban is sok értékes anyag marad. Télen süteményeket díszít, színez vele.

élelmiszer gasztronómia erdei gyümölcs hús

Fotó: Csatlós Norbert

„A som a kedvencem. Nagyon finom az íze, főleg, amikor már megpuhult. Megfőzöm vagy szörpöt készítek belőle, lefagyasztom mártásnak, vagy megszárítom” – áradozott a somról Kati néni.

A család ízlése szerint fűzerez

Látogatásunkkor a rétes töltelékébe szeder került, mellé homoktövis és alma. Dióval keveri, de mákot is szokott használni. Fontosak az arányok, mindenkinek ki kell tapasztalni, mi ízlik a legjobban.

A somból készült szósz igazi kulináris különlegesség. Csak a magot kell belőle kiszedni.

Kati néni a hagyományos módszerhez nyúl, megfőzi és átpasszírozza. A levét leszűri, abból lesz a szörp, a húsából pedig a lekvár. A somlekvár nagyon igényli a cukrot, de igyekszik minél kevesebbet beletenni. Ezért néha eléggé pikáns lesz, amit felhasznál szósznak, mártásnak. Régen nádcukor került bele, ma fehéret használ, a fekete berkenyénél pedig barnát.

„A somból készült szószba paprikát, paradicsomot, hagymát, fokhagymát, borsot, ízlés szerint pedig többféle fűszert teszek, és almát is. A végén finomra kell passzírozni, hogy jó krémes legyen. Szerintem bármihez jó, főleg vadhúsokhoz kínálom, az unokáim a csirkéhez, de még a rántott húshoz is szeretik” – jegyezte meg. Jól megy hozzá a somlikőr, amihez puha somot választ, érettet, aminek már gazdag az íze. Felönti tiszta szesszel, és hat hétig érleli. Leszűrés után forralt vizet és egy kis cukorszirupot tesz hozzá. Így áll 2-3 hónapig, eldugva, hogy föl ne bontsák, mert érnie kell.

főzés élelmiszer gasztronómia gyümölcs

Fotó: Csatlós Norbert

A homoktövis szinte minden ételben szerepelt, a sült csirkéhez mártásként, de megadja az alaphangot a rétesben és a salátában is. Nyersen jó felhasználni, szinte szétpukkan az ember szájában, savanykás, és különlegessé válik tőle az étel. A csirkecombot sütés előtt rozmaringban, borsban pácolta, a homoktövist pedig vajas pácban nyomkodta szét. De ugyancsak ott volt az almasalátában is. Ehhez megfőzte a kockára vágott almát a cukrozott szederrel, mert különben nagyon savanyú lett volna, a homoktövis pedig a legvégén került bele, majd kevés tejszínnel felöntötte. Tett hozzá fűszert, szegfűszeget, fahéjat.

„El vagyok kényeztetve, hogy nem kell boltban vásárolni, a kertünkben szinte minden terem. Nem dobok ki semmit, valamit kitalálok, hogy ne menjen veszendőbe. Ha úgy adódik, beteszem a hűtőládába, elrakom félkészen-készen, vagy szinte nyersen, és mikor kell, előveszem és feldolgozom.”
gasztronómia főzés lábas fakanál élelmiszer konyha egészség

Fotó: Csatlós Norbert

A berkenyét jó sokáig kell főzni, amikor passzírozza, előtte leszűri a levét, és az lesz a szörp. De a szörpöt is mindig valamilyen más gyümölccsel keveri, szederrel, málnával, vagy, mondjuk, a sommal, így sokkal simább, kellemesebb íze lesz.

„Többféle gyümölcsöt kipróbálok, s ha ízlik a családnak, máskor is megcsinálom, ha nem ízlik, akkor újra próbálkozom. Mondhatnám, az élet egy nagy kóstolgatás és próbálkozás, de ez inkább a férjem reszortja. Az a szép benne, hogy nem tudod, mi jön ki belőle. Mindez gyakorlás kérdése, ezt nem lehet könyvből megtanulni.

Tudni kell, hogy meddig főzöd a szedret vagy a málnát, vagy nyersen el tudod-e tenni, hogy minél kevesebb idegen anyag legyen benne. Igyekszem úgy főzni, hogy tartósítószert ne használjak, kis adagokban lefagyasztom, és mikor kell, előveszem”

– nyugtázta Kati néni. Ezek mind sok kézimunkát igényelnek, de az szinte terápiaként hat rá. Ha pedig valami új dolgot talál ki, azt végképp nem érzi megterhelőnek. Unokája kérdezte is: „Mama, neked muszáj mindig csinálnod valamit?”

A Gembiczki házaspárról szóló korábbi írások itt érhetők el:

Forrás: A Mi Erdőnk