Lapszemle

Fogja ki az ebédjét!

Magyarország egyik legszebb, legérintetlenebb patakvölgye a visegrádi Apát-kúti-völgy. Nem véletlen, hogy itt az év minden évszakában turisták csoportjába, kiránduló családokba botlunk.
Az Apát-kúti vizekben jól érzi magát a sebes pisztráng természetes populációja, a fürge csele, a kövi csík, a domolykó, de megjelentek a rákok is. Bár hétvégenként tömegek zarándokolnak a környékre, szerencsére eloszlik a turistaforgalom.

Visegrádon valaki a műemlékekre, más a szabadidős programokra kíváncsi. Ebből hasított ki egy szeletet az Apát-kúti-völgy, amiben az is szerepet játszik, hogy a kemény útburkolaton babakocsival is lehet sétálni.

Lerakva a vendéglőnél autót, három turistaút közül választhatunk. A Pilis, a Visegrádi-hegység mindig tartogat meglepetéseket, de megállhatunk a pisztrángos tavak mellett is. Ha továbbsétálunk, akkor a Kaán-forrás vize csábít minket felfrissülésre. A körtúra végén pedig záróprogramként ebédelhetünk egyet az étteremben.

pisztráng sütés

Fotó: Kiss Gergő

A szakember szerint az első pisztrángos tavat az akkori erdőgazdaság alakította ki a ’60-as években, majd a ’80-as évek közepén megépítették a középső és a harmadik tavat is. Akkor kezdték a pisztrángnevelést a megvásárolt 5-10 centis ivadékokkal. Mindig a szolgálati házban lakó erdész kapta feladatul a pisztrángos tavak gondozását, a pisztrángok nevelését és megóvását. Koncz Miklós 1984 és 1986 között a szolgálati lakásban élt szüleivel, így édesapja kezdte a pisztrángos tavak üzemeltetését. Nagy feladatot vett a nyakába, de szívesen végezte. A ’90-es évek elején, egy nagy esőzés következtében a duzzasztógát átszakadt, és a tavak víz nélkül maradtak. Így is álltak egészen 2010-ig, amikor a Pilisi Parkerdő felújította a kettes és a hármas számú tavat, és újra indulhatott a pisztrángnevelés Visegrádon.

„Az első írásos emlék a 16. századig nyúlik vissza, amiben Piatnik Péter udvari főtanácsos egy helyi rendeletben tiltotta meg a visegrádiak számára a pisztráng halászatát a Malom-patakban (ma Apát-kúti patak Szerk.). Ez akkor szigorú természetvédő szabályozásnak számított.

Egy másik feljegyzést találunk arról, hogy Nemeskéri Kiss Géza gödöllői fővadász a völgy elején létrehozott egy keltetőházat, ahol a helyben kifogott pisztrángokból keltetett ivadékot. Innen látta el a Malom-patakot, az egy völggyel odébb folyó Lepence-patakot és a Duna szemközti oldalán található Kemence-patakot is ivadékkal. Majd néhány év elteltével visszatérve megnézte, miként alakult az állomány, egy méretes pisztrángot kifogva azonnali futárral küldte Horthy kormányzó asztalára” – meséli Koncz Miklós. Aki figyelmesen jár a patak mentén, ma is láthatja, ahogyan megcsillan a vízben a pisztráng háta. Bármilyen halat nevelhetne, de számára a pisztráng a helyhez, a környezethez kapcsolódik. A patak mellett nőtt fel, kiskora óta benne játszott, télen korcsolyáztak a jegén, nyáron lombbal összerakott, sárral kikent kövek között építettek gátat és abban fürödtek.

pisztráng

Fotó: Kiss Gergő

Közelben az Ördögmalom-vízesés, a fák mint katedrális oszlopok nyújtóznak, innen ered az Ördögmalom Erdei Étterem neve.

Forrás: A Mi Erdőnk