HOLLÓKŐI KÁKAFONÓ
Nyelvtörő mondóka is kezdődhetne így, de ezúttal egy hagyományőrző falu sokoldalú kézműves mestere mutatkozik be. Kiss Tünde népi iparművészt a legendás apró cserháti településen kerestük fel műhelyében.
Címke: tó
Oldal 1/1
A GYEPI BÉKÁK MEGMENTÉSE A TÉT
A klímaváltozás következményeként kialakult hosszú aszályos időszakok az erdők vizes élőhelyeit és az ott élő fajokat is veszélybe sodorják. Ezeken a helyeken a szélsőséges időjárásnak az egyik kétéltű faj, a gyepi béka a legnagyobb kárvallottja.
MALOMERDŐ TANÖSVÉNY: A FELFEDEZÉS ÖRÖME
Az utóbbi években robbanásszerűen nőtt a turisták száma a hazai erdőkben. Az állami erdőgazdaságoknak ezért egyre hangsúlyosabb feladata az erdők kezelése mellett azok védelmi, ökológiai és turisztikai rendeltetésének fenntartása, fejlesztése. Ahhoz pedig szélesebb körű ismeretterjesztésre és környezeti nevelésre van szükség, hogy a kirándulók maradéktalanul betartsák az erdőlátogatás írott és íratlan szabályait.
SOMOGY ZÖLD SZÍVE
A megfejthetetlen eredetű Kaszó elnevezés egy települést, sok évszázados, tragédiákkal és titkokkal terhes történelmet, az ország legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdejét, ezerszínű, páratlan értéket képviselő biológiai életközösséget jelöl. De jelent még egy állami erdőgazdaságot is, amely az itt zajló tevékenységeket összefogja.
ERDŐGAZDÁLKODÁS GYÁNTÁSORSZÁGBAN
Az Őrséget egykoron Gyántásországnak hívták, utalva az erdőket uraló, nagy gyantatartalmú erdeifenyőre, de az elnevezésben kis gúnyolódás is volt a helyiek felé. Napjainkban az Őrség állami tulajdonú erdeinek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatósága, mely összesen 12 045 hektáron gazdálkodik.
VESZÉLYES GYÖNGYSZEMEK
A víz az élet alapfeltétele, talán ez az oka, hogy ösztönösen vonz bennünket. Legyen akár tó vagy folyó, mind nagy népszerűségnek örvendenek, hiszen számtalan kikapcsolódási forma kötődik hozzájuk. A biztonságos szórakozáshoz a szabályok betartása elengedhetetlen, ami egyéni és közös érdekünk is.
BARANGOLÁSOK, VÍZI TÚRÁK A VELENCEI-TÓNÁL
A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava. Földtörténeti szempontból nagyon fiatal, kora mindössze 12 ezer évre tehető. Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályozásoknak köszönhetően hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike.
SZÍNVÁLTÓ KISRAGADOZÓ
A menyétfélék a házimacska megjelenését megelőzően igen fontos szerepet töltöttek be kontinensünkön, hiszen szelídített példányai kiváló rágcsálóirtók voltak a ház körül. A kifejezetten emberkerülő hermelin a nálunk előforduló menyétfélék ritka faja.
HUBERTLAKI KULCSOSHÁZ
A Bakony rengetegében, festői környezetben, a Huszárokelőpusztát Farkasgyepűvel összekötő erdészeti út mentén bújik meg Hubertlak. A Hamuházi réten egykoron állt vadászkastély a múlt század közepén a tűz martalékává vált, azonban kiszolgáló épületei ma szépen felújított turistaházként működnek.
TÓPARTI FAKUNYHÓ ORFŰN
A Mecsek-hegység északi völgyében fekvő Orfű és a hozzá kapcsolódó kis falvak, tavak valódi kincseket rejtenek. A gazdag természeti környezet, a folyamatosan bővülő szolgáltatások, a sport- és rekreációs lehetőségek, valamint a kulturális értékek elkényeztetik a kikapcsolódni és üdülni vágyó látogatókat.
A BENCE-HEGYI KILÁTÓ
Fejér megye legnagyobb erdőgazdálkodója, a VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. az erdészeti, vadászati és kereskedelmi feladatai mellett számos közjóléti beruházással járult hozzá a régió turisztikai vonzerejének növeléséhez. Legutóbb a Bence-hegyi kilátóval gazdagodott a környék.
A MAGYAR VADON PÁNCÉLOSA
A világon ma élő 313 teknősfaj közül a mocsári teknős elterjedési területe az egyik legnagyobb, példányai Európa nagy részén éppúgy megtalálhatók, mint Ázsia nyugati területein, sőt még Észak-Afrikában is előfordulnak. Már több millió éve népesíti be Földünket ez a jó alkalmazkodó képességgel megáldott hüllő, de a 21. század embere alkotta világban számuk csökken.
