![](https://magyarmezogazdasag.hu/app/uploads/sites/2/2024/12/KASZo-LIFE_1.jpg)
JUSSON VÍZ AZ ERDŐBE
A napjainkban egyre jellemzőbb egyenetlen csapadékeloszlást az élővilág is nehezen viseli.
Oldal 1/1
A napjainkban egyre jellemzőbb egyenetlen csapadékeloszlást az élővilág is nehezen viseli.
A Kisalföldről alkotott képet számos ismerős legenda színesíti, például Hany Istóké. A lápvidéken – ahol a történetek meseszerű lényei éltek – az 1950-es évekre a lecsapolás lassan a végére ért,...
Mindig örömmel tölt el, ha azt hallom vagy olvasom, hogy egy erdei forrás környezete megújul, megszépül. Hiszem, hogy a legtöbb ember így van ezzel.
Régi és mégis új fajként köszönthettük az eurázsiai hódot a Szigetközben. Európa legnagyobb rágcsálója ugyanis a 19. század közepére teljesen eltűnt Magyarországról az intenzív vadászat hatására, majd az 1980-as években a Bécs környékén kibocsátott példányok és azok utódai újfent megjelentek.
A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava. Földtörténeti szempontból nagyon fiatal, kora mindössze 12 ezer évre tehető. Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályozásoknak köszönhetően hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike.
A folyók mellett élők már megszokták, hogy hóolvadás vagy nagy mennyiségű csapadék hatására hirtelen megemelkedik a vízszint. Árvizek leginkább tavasszal és nyár elején fordulnak elő, kivételesen azonban télen is kialakulhatnak, ahogyan ezt év elején is megtapasztalhattuk.