Címke: múzeum

Oldal 1/1

GAZDÁLKODÁSTÖRTÉNETI IDŐUTAZÁS KIRÁLYRÉTEN

Erdeink, az azokat ölelő tájak, a bennük lévő élővilág rejtelmeinek megismeréséhez országszerte a tanösvénytúrák a legalkalmasabbak.

SVÁBOK NYOMÁBAN A TOLNAI ERDŐK ÖLELÉSÉBEN

Sűrű erdők, égig érő fák, vadvirágos rétek borítják a Tolnai-hegyhát völgyekkel és vízmosásokkal szabdalt vidékét. A csendben megbúvó apró falvakat a Tolnai Zöldút kapcsolja össze. A néprajzi, építészeti és történelmi értékekben gazdag települések története összefonódik, jellemzően az Árpád-korban alapították őket, de később a török hódoltság idején teljesen elnéptelenedtek.

BARANGOLÁSOK, VÍZI TÚRÁK A VELENCEI-TÓNÁL

A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava. Földtörténeti szempontból nagyon fiatal, kora mindössze 12 ezer évre tehető. Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályozásoknak köszönhetően hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike.

VÍZFŐ TURISTAHÁZ ORFŰN

A Mecsek-hegység észak felé nyíló völgyében húzódó tórendszer és a csendes falvak üde színfoltjai Baranya megyének. Egyre többen gondolják úgy, hogy Orfűre érdemes eljutni, majd többször visszatérni – a fokozott érdeklődés pedig folyamatos és célzott fejlesztéseket ösztönöz.

FOGLALKOZÁSOK A SZALAJKA-VÖLGYBEN

Szilvásvárad hazánk egyik legismertebb települése, híres a gyönyörű és egyedülálló Szalajka-völgyéről. A Bükk legnevesebb és páratlan szépségű területe halmozza a természeti kincseket, növény- és állatvilága pedig sokszínű, így kiváló helyszíne az erdei iskolás foglalkozásoknak.

ÉVSZÁZADOK A VÉRTES DÉLI OLDALÁN

Néha ránézek a múzeum falán lógó korabeli képre, amelynek hátoldalán a következő olvasható: uradalmi erdészek éves vadászata, Csákvár, 1881. A képen csoportba összeállt erdész urak néznek a kamera felé, előttük fácán-, nyúl- és fogolyteríték. Vajon nekik milyen gondjaik lehettek nap mint nap? Bizonyára mások, mint a mai erdésznemzedéknek. Talán rosszabb életük volt, talán jobb, ki tudja?

A HUTA VÁNDOROLT A FA UTÁN

Kutatások szerint a 17. század végétől a 18. század elejéig négy üvegbánya, azaz üvegkészítő műhely működött a Kelet-Mecsek hegyei között. Kiterjedt bükkösei miatt Baranyának ezen vidéke ideális helye volt e tevékenységnek. S bár napjainkban nem pipál üvegkohó a fák között, a táj gazdag lelőhelye a hazai üvegművesség emlékeinek.