CSÚCSRAGADOZÓ AZ ÉGBŐL
A rétisas óvatos madár, de télen a leeresztett halastavak környékén egy kis szerencsével szemügyre vehetjük. Az erő, a hatalom jelképeként több magyar nemesi címerben is látható volt ez a fenséges ragadozó.
Oldal 1/4
A rétisas óvatos madár, de télen a leeresztett halastavak környékén egy kis szerencsével szemügyre vehetjük. Az erő, a hatalom jelképeként több magyar nemesi címerben is látható volt ez a fenséges ragadozó.
Napjainkban erősen felértékelődött vizeink szerepe és tisztasága. A lakóhelyünkhöz közeli vízfolyásokat sokszor gyerekkorunk óta járjuk és ismerjük.
A természetben nyitott szemmel járók 2022 nyarán azzal a nyomasztó jelenséggel szembesülhettek, hogy olyan hegy- és dombvidéki vízfolyások száradtak ki, amelyeket emberemlékezet óta állandó vizű patakként ismertünk.
Amikor kinyitjuk a vízcsapot, természetesnek vesszük, hogy abból bármikor iható, tiszta víz folyik. De vajon tudjuk-e, hogy e szinte mindig elérhető víz nem csupán a nagy folyóinkból kerülhet a vezetékhálózatba.
Európa egyik legnagyobb összefüggő ártéri erdeje csaknem 18 ezer hektáron terül el. 2024-ben három alkalommal is árvíz borította, az őszi volt a legnagyobb, akkor 80 százaléka került víz alá.
Ősszel igazi színkavalkád várja a kirándulókat az erdőben, ám a szemet gyönyörködtető, lábunk alatt ropogó sárgáspiros levélpaplan nemcsak szép, hanem nagyon hasznos is.
A napjainkban egyre jellemzőbb egyenetlen csapadékeloszlást az élővilág is nehezen viseli.
Csongrád-Csanád és Békés vármegyéről sokakban az a kép él, hogy mezőgazdasági térség lévén kukoricaföldek és búzatáblák váltják egymást, meg nagy szikes legelők.
Nyelvtörő mondóka is kezdődhetne így, de ezúttal egy hagyományőrző falu sokoldalú kézműves mestere mutatkozik be. Kiss Tünde népi iparművészt a legendás apró cserháti településen kerestük fel műhelyében.
Az ENSZ 1993-ban március 22-ét jelölte ki a Víz Világnapjának. A szervezet minden évben meghatároz egy kiemelt témát, mely más és más szempontból hívja fel a figyelmet e nélkülözhetetlen természeti kincsre.
„Az erdővel való kapcsolatom egészen általános iskolás koromig nyúlik vissza, amikor nyaranta rengeteg időt töltöttem a Gömör-Tornai-karszt vadregényes tájain. Ott ismerkedtem meg a »zöld ruhás emberekkel«, az erdészekkel, vadászokkal.”
A változó testhőmérsékletű hüllők és kétéltűek hibernált állapotban vészelik át a telet az avar alatt vagy az iszapba temetkezve, a langymeleg napsütés hatására azonban felébrednek Csipkerózsika-álmukból.
A Zalaerdő Zrt. termelési igazgatója négy-öt éve kezdett komolyabban fotózni, azóta teljesen magával ragadta ez a tevékenység.
Hazánknak sok szép vidéke van, de ritka az olyan táj, ahol magas hegyek, mély völgyek mellett kristálytiszta tó, zúgó vízesés, impozáns szálló, pazar kilátó és vidám kisvonatfütty fogadja a kirándulókat.
Magyarország egyik legszebb, legérintetlenebb patakvölgye a visegrádi Apát-kúti-völgy. Nem véletlen, hogy itt az év minden évszakában turisták csoportjába, kiránduló családokba botlunk.
Már gyermekként meghatározó élményeket szerzett a víz erejéről dr. Goda Péter, és akkor még nem is sejtette, hogy életét a Körös-vidék vízgazdálkodásának fogja szentelni.