Oldal 5/5
Hrivnák Tünde ruháiban hagyományaink tükröződnek vissza, a díszítő népi hímzések tökéletesen illeszkednek az elegáns szabásvonalakhoz. A divattervező régi magyar értékekből teremt újat a legelismertebb népművészek közreműködésével. Munkáit letisztult anyaghasználat és színösszetétel jellemzi, a tökéletesség, a hit és a tisztelet benne van minden öltésben.
Lágy vonalvezetésűek, mintákkal tarkítottak s kacskaringósak, éppúgy, ahogyan a fák ágai – jellemezte az általa készített ékszereket Eördögh Katalin ötvösmester. Az ősi, ám mostanra egyre kevesebbek által ismert foglalkozás képviselője szenvedélyes vadász, amit a műhelyéből kikerült darabok is bizonyítanak.
A VADEX Mezőföldi Zrt. a közép-dunántúli régió erdő- és vadgazdálkodója. A társaság a többi állami erdőgazdaságétól számos tekintetben eltérő, egymást kiválóan kiegészítő tevékenységi körei kiegyensúlyozott gazdálkodást tesznek lehetővé, melyben fontos szerepet tölt be a vadhús felvásárlása, feldolgozása és értékesítése is.
„Magyarországon eddig még egyéb témából sem rendeztek ilyen rangot képviselő kiállítást” – olvasható egy korabeli erdészeti kiadványban, amely az 1971-es, budapesti Vadászati Világkiállítás előtt íródott. 2021-ben ismételten hazánk ad otthont egy nagyszabású, nemzetközi eseménynek, előkészületeit a rendezvény miniszteri biztosává kinevezett gróf Károlyi József hangolja össze.
A dámszarvas Gyulaj szent állata. Érzik is a megtiszteltetést, az ember közelsége nem okoz riadalmat köreikben. Egy alkalommal odáig vetemedtek, hogy az Óbiródi Vadászháznál az esküvői kocsiról éjszaka lelegelték a virágdíszítést.
Stohl András napjaink egyik, ha nem a legtöbbet foglalkoztatott hazai médiaszemélyisége. Élete akár egy folyamatosan változó folyó, amely bizonyos szakaszain akadályba ütközik, hogy nem sokkal azután könnyedén áttörje magát rajta. A családjában már-már hagyománynak tekinthető vadászat iránti szenvedélye azonban állandó.
Néha ránézek a múzeum falán lógó korabeli képre, amelynek hátoldalán a következő olvasható: uradalmi erdészek éves vadászata, Csákvár, 1881. A képen csoportba összeállt erdész urak néznek a kamera felé, előttük fácán-, nyúl- és fogolyteríték. Vajon nekik milyen gondjaik lehettek nap mint nap? Bizonyára mások, mint a mai erdésznemzedéknek. Talán rosszabb életük volt, talán jobb, ki tudja?
Regényes életútjának „aranykorára” sem hagyott fel az erdőjárással, vadászattal Mess Béla. Az idén kilencven éves pécsi anatómia professzor eddigi élete, s jelen napjai sem mondhatók hétköznapinak. Már a 64. vadászjegye lapul a zsebében, ennyi szezont töltött puskával a kezében, s ahogyan mondja: „amíg a föld be nem fogad, vadászni fogok”.
Az országban egyedül Csongrádon, a Diana Szakképző Iskolában képeznek vadászpuskaműves mestereket. Ezt a különleges, a fa megmunkálásával is foglalkozó mesterséget 1937-től hosszú évtizedeken keresztül nem lehetett elsajátítani hazánkban, de 2009-ben újraindult a képzés.
A házigazda Kaposvári Egyetem idén már hetedik alkalommal rendezi meg a Kaposvári Állattenyésztési Napokat augusztus 30. és szeptember l-je között. Ez a rendezvény mára a Dunántúl legnagyobb állattenyésztési kiállításává nőtte ki magát, csaknem 120 kiállítóval és egyre növekvő látogatói létszámmal.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
