Oldal 4/5
Az erdő jóval több, mint a fák összessége. Élettér, ahol állatok és növények élnek egymással kölcsönhatásban, egyben hosszú időn átívelő kortörténet, ahogy a csemetékből koros állomány fejlődik. Az erdei ökoszisztéma fenntartásához az erdő- és vadgazdálkodás összehangolt munkájára van szükség, amelynek fontos eleme a területen élő vad állománysűrűségének felmérése és a vadlétszám szabályozása.
Magyarország legmagasabban fekvő városa, Zirc története több mint 800 évre tekint vissza. A Ciszterci Apátsághoz köthető, Bakony fővárosaként is emlegetett településen gazdálkodik a VERGA Zrt. Zirci Erdészete.
Egy nagy családban kivételes erő lakozik, különösen, ha a családtagok többségét a hivatása is összeköti. A népes Gyenes családban sincs ez másként. Egymás iránti szeretetük és tiszteletük mellett erős kapocs közöttük az erdő és természet iránti vonzalmuk.
„Ha nem zabbal működik, nem ugat, nem bőrből van: nem értek hozzá!” – tette egyértelművé a telefonban Szloboda István, hogy miről hajlandó velem beszélgetni, és miről nem. Így esett, hogy egy szép zúzmarás jászsági erdőszélen találkoztunk, ahová négy remek vadászkutyájával érkezett.
Kevés olyan tevékenységet tudunk felsorolni, ami az ember megjelenése óta részese mindennapjainak. Egyik ilyen a vadászat, amelyhez e hosszú kortörténeti időszakban rítusok, abból fakadó hagyományok, következésképpen kultúra társult. Kezdetben a létfenntartás feltétele volt, majd szerepe a társadalmi fejlődéssel együtt fokozatosan átalakult; napjainkban gazdasági jelentőséggel bír, emellett hobbi és hivatás is egyben.
Élőhelyi adottságának köszönhetően, hazánk vadállománya egyedülálló Európában. Felbecsülhetetlen természeti kincsünk, értékének óvása és gondozása társadalmi kötelezettség, a hivatásos vadász számára szakmai küldetés. A vad az állam tulajdona, a vadgazdálkodásról a vadászatra jogosult gondoskodik.
A kerecsensólyom mindig is kiemelt szerepet játszott mondavilágunkban, történelmünkben. Népünk vezetői szívesen választották erejük, hatalmuk jelképévé, Géza fejedelem koráig a magyarok hadi jelvényeként is szolgált. Az elbeszélések szerint Attila pajzsát is ez a ragadozó madár díszítette.
A menyétfélék a házimacska megjelenését megelőzően igen fontos szerepet töltöttek be kontinensünkön, hiszen szelídített példányai kiváló rágcsálóirtók voltak a ház körül. A kifejezetten emberkerülő hermelin a nálunk előforduló menyétfélék ritka faja.
A KSZC Dráva Völgye Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Kollégiuma az ország egyik legrégebbi, gazdag hagyományokkal rendelkező erdész iskolája. De nemcsak erdészeket képeznek és nevelnek, hanem szakmai események házigazdái, miközben fontosnak tartják, hogy az erdőt, a természeti környezetet az iskolán kívül is megismertessék.
Lampert Zsolt 30 éve dolgozik erdőmérnökként; az utóbbi 26 évben a Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Erdészeténél fahasználati műszaki vezetői, jelenleg pedig erdőgondnoki beosztásban. Ösztöndíjas diákként a hajdani Csehszlovákiában, a Zólyomi Erdészeti és Faipari Egyetemen tanult, ahol 1989-ben szerzett diplomát.
„Alszik a hóban a hegy, a völgy, hallgat az erdő, hallgat a föld…” Szabó Lőrinc sorairól könnyedén juthatnak eszünkbe az Obornak környéki erdők, hiszen havas téli időszakban, bármelyik dombról letekintünk, nyugalom tölt el bennünket. Ebben a harmonikus világban működik a Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskola, ahol bármelyik évszakban garantált a kikapcsolódás, az aktív pihenés, vagy éppen a tanulás.
A Gyulaj Zrt. a vadászati idényen kívüli időszakban megnyitja vadászházait azon vendégek számára, akik szeretik az erdő csendjét és a természetközeli kikapcsolódást. Ízelítőként két szálláshelyet ajánlunk.
A kaszói erdő szinte minden szegletében őrzi a múltat, és számos lehetőséget kínál kirándulásra, pihenésre, szórakozásra, felfedezésre, tanulásra. Mindezek által formálja a jövőt, a jövő nemzedékét. A kaszói erdő erdő- és vadgazdálkodója a KASZÓ Zrt., a társaság erdei iskolát, kisvasutat, tanösvényeket, valamint fogadót és szálláshelyeket is üzemeltet.
Szidnai László gyémántdiplomás agrármérnök, vadgazda, nemzetközileg is elismert szakember. Gyermekkori indíttatás hatására választotta ezt az élethivatást és sokat tett a magyar vadászati kultúráért. Munkásságának talán legkiemelkedőbb időszaka az 1971-es budapesti Vadászati Világkiállításhoz kötődik.Erről is mesélt lapunknak.
Hrivnák Tünde ruháiban hagyományaink tükröződnek vissza, a díszítő népi hímzések tökéletesen illeszkednek az elegáns szabásvonalakhoz. A divattervező régi magyar értékekből teremt újat a legelismertebb népművészek közreműködésével. Munkáit letisztult anyaghasználat és színösszetétel jellemzi, a tökéletesség, a hit és a tisztelet benne van minden öltésben.
Lágy vonalvezetésűek, mintákkal tarkítottak s kacskaringósak, éppúgy, ahogyan a fák ágai – jellemezte az általa készített ékszereket Eördögh Katalin ötvösmester. Az ősi, ám mostanra egyre kevesebbek által ismert foglalkozás képviselője szenvedélyes vadász, amit a műhelyéből kikerült darabok is bizonyítanak.
A VADEX Mezőföldi Zrt. a közép-dunántúli régió erdő- és vadgazdálkodója. A társaság a többi állami erdőgazdaságétól számos tekintetben eltérő, egymást kiválóan kiegészítő tevékenységi körei kiegyensúlyozott gazdálkodást tesznek lehetővé, melyben fontos szerepet tölt be a vadhús felvásárlása, feldolgozása és értékesítése is.
„Magyarországon eddig még egyéb témából sem rendeztek ilyen rangot képviselő kiállítást” – olvasható egy korabeli erdészeti kiadványban, amely az 1971-es, budapesti Vadászati Világkiállítás előtt íródott. 2021-ben ismételten hazánk ad otthont egy nagyszabású, nemzetközi eseménynek, előkészületeit a rendezvény miniszteri biztosává kinevezett gróf Károlyi József hangolja össze.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
