Somogy megye Balatontól távolabb eső része, a belső-somogyi Homokvidék átlagosan 150 méter tengerszintfeletti magasságban húzódik, felszínét azonban viszonylag sűrű észak-déli irányú homokbucka-vonulatok tagolják. A homokbuckák alig észrevehetően hullámossá változtatják a tájat, és a legfeljebb 10 méteres szintkülönbségektől lefolyástalan, lapos völgyek alakultak ki. A belső-somogyi Homokvidék bővelkedik vízfolyásokban, ezeket szinte kivétel nélkül Rinyának hívják. De a sok Rinya-ágon kívül rengeteg a természetes és mesterséges tó is, bennük páratlanul gazdag élővilággal.
A tavak környékén számos rétisaspár fészkel, az erdők rejteke pedig nyugalmas otthont ad az oly óvatos feketególyáknak is. A nádasokban fokozottan védett vidrák élnek, a Somogyországra jellemző éger-lápok pedig nyáron hűst kereső szarvasokat rejtenek.
A természeti adottságok, a kialakuló nagybirtok-rendszer, a kedvező gazdálkodási szerkezet már a történelmi időkben is fejlett vadászati kultúrát eredményezett, ami a 20. században élte virágkorát.
Ebben a festői környezetben találhatók a Lábodi Vadászterület legvonzóbb turisztikai célpontjai: Petesmalom, Nagysallér és Sziágy. A méltán világhírű, mintegy hét évtizedes múltra visszatekintő állami vadászterület kiemelkedő dám- és gímszarvas-állománya sok vadászvendéget vonz évről évre a térségbe.
Jeles vadászok, vadászírók – az Eszterházyak, Jankovicsok, Inkeyek leszármazottai, gróf Széchenyi Zsigmond, vagy éppen dr. Studinka László – is megfordult Somogyban. A hagyományok jó alapot teremtettek a ma emberének a vadászathoz, az 1971-es Vadászati Világkiállítást követően pedig tovább nőtt a térség népszerűsége.
A vidék egyik közkedvelt vadászházát, a közeli Szent-Hubertusz kápolnát, mini vadasparkot és a Vadászati és Helytörténeti Emlékházat is magába foglaló nagysallári Gazdálkodási és Turisztikai Központ a vadgazdálkodás és a mezőgazdaság ágazatainak tevékenységeit támogatja.
A Vadászati és Helytörténeti Emlékház megismerteti látogatóival a vadászati hagyományokat, kultúrát, a vadászat és vadgazdálkodás eszközeit, bemutatja a vadászat neves szakembereit és nem utolsósorban a belső-somogyi vadállományt. A kiállítás természeti diorámája, a neves vadászok életútjának leírásai, az 1971-es jelkép, az Auloch-bika agancsának másolta, a kiemelkedő minőségű és érdekes trófeák, vadászattörténeti relikviák és fotók, valamint vadászati eszközök mellett talán a legnagyobb értéket a restaurált és hordozható felületre átmentett falfestmények képviselik. Báró Schell József szekko (al secco) technikával készült Petesmalmi nyolc alkotása közül hármat eredetiben láthatunk az Emlékházban. De megcsodálhatjuk Muray Róbert rinyatamási terítéket ábrázoló nagyméretű falfestményét is. Az 1972-es Muray-alkotás hosszú ideig a feledés homályába veszett, mígnem 2018-ban restaurálták.
A vadászati kultúra népszerűsítése mellett a természeti ismeretek átadása, az erdő növény- és állatvilágának megismertetése, a vadász- és erdészszakma bemutatása, a környezettudatos nevelés előtérbe helyezése is célja az emlékháznak.
Egyaránt élvezettel látogatják a Sziágyi Erdészeti Erdei Iskolából érkező óvodás vagy iskolás csoportok, a Rinya menti erdőkben barangoló kirándulók, a vadászház vendégei.
A nagysalléri Gazdálkodási és Turisztikai Központ a petesmalmi Dr. Studinka László Természetismereti Központtal és a Sziágyi Erdei Iskolával együtt a tervek szerint bemutató- és programhelyszíne lesz az 2021-es Egy a természettel Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A Lábodi Vadászterületen, Nagysalléron terveznek természetfotó-kiállítást, bemutatják az Edmond Blanc Díjas és diplomás magyarországi vadászterületeket és a legkiválóbb lábodi gímtrófeákat. A tervezett erdő-, vadgazdálkodási és vadászati szakmatörténeti kiállítás nagy érdeklődésre számíthat még a gyermekek körében is, hiszen az ágazatban alkalmazott technikák, eszközök és gépek makettjei ezt a korosztályt nyűgözik le a legjobban. Feltehetően nagy siker lesz a virtuális vadászat is.
A 2021-es év gím- és dámtrófeáit nagy területű, impozáns kiállításon járhatják körbe az érdeklődők.
A tiszteletadás sem marad el, a természeti kincsekért Szent-Hubertusz mise keretében mondhatunk majd áldást.
A Lábod környéki természeti környezetet, a csodálatos növény- és állatvilágot gyalogos, kerékpáros és „vadász-omnibuszos” túrákon is megismerhetik a világkiállítás látogatói. A családokat és külön a gyermekeket játékos programok várják, a vadgasztronómia a vadász-romkocsmában teljesedik ki.
A vadászati kultúra értékein túl a nagy rendezvények az egyetemes kultúrát is képviselik, hangsúlyozva a természet és az ember kapcsolatának harmóniáját.
Közvetítve Fekete István Tüskevár című regényében megfogalmazott tartalmas gondolatokat, a természet alázatos szeretetét, a megismerés csodálatos vágyát és holtomiglan beteljesülését.
Merczel István
SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt.