MISI MÓKUS ÉS UTÓDAI
A mókusok különleges helyet foglalnak el sokunk szívében. A legtöbbünk arcára mosolyt csal, ha láthatjuk, amint akrobatikus mozdulatokkal haladnak a fák lombkoronájában, vagy a földön ugrándozva kutatnak élelem után.
Címke: vadállat
Oldal 5/8
ERDŐBŐL A VÁROSBA
A madárfajok többsége nem kedveli az emberek közvetlen közelségét. Némelyek azonban mindinkább alkalmazkodnak a városi környezethez, zajokhoz, és gyakrabban tűnnek fel a kertekben, parkokban, vagy akár az erkélyeken is. A már jól ismert parlagi galambok és a széncinegék mellett egyre több fekete rigót, vagy éppen erdei fülesbagolyt is láthatunk a városokban.
A TÖRTÉNETHEZ HUMOR IS KELL
A velünk született adottságokat senki nem veheti el tőlünk. Valaki eltékozolja, más él Isten adta képességével. Tóth Gábort benső ösztöne vezérelte az állatok felé, irántuk való érdeklődése már gyermekkorában felébredt. S ha beszélni nem is tud velük, de olvas a jelzéseikből, amelyek mások számára fel sem tűnnek, vagy nem tulajdonítanak nekik jelentőséget.
JAKABHÁZY MIKLÓS: MUFLONÓVODA
„Sopronban végeztem erdőmérnökként 1996-ban, de az egyetemen annyira megszerettem a műszaki tantárgyakat, hogy az útépítési ágazatban helyezkedtem el. Közutak tervezésével foglalkozom 25 éve. Jelenleg egy közutakat tervező mérnöki irodát vezetek Tatabányán. Szóval elég messze kerültem az erdőtől, de ami mégis összeköt vele, az sokáig a vadászat és a terepfutás volt."
AZ IGAZI VADMACSKA
A világszerte elterjedt vadmacskának számos alfaja él Afrikában, Ázsiában, és az öreg kontinensen is megkülönböztetünk skót, illetve európai változatot. Korántsem annyira barátságos állat, mint amilyennek elsőre tűnik, és napjainkban vajmi keveset tudunk róla. Állományának feltérképezésére, az állatok viselkedésének mélyrehatóbb megismerésére 2019-ben indult program hazánkban.
A VADMACSKÁK TITKOS ÉLETE
2021 a vadmacskák éve! A Budakeszi Vadaspark vadmacska-monitoring programot indított, hogy feltérképezze a genetikailag tiszta vadmacskák egyedszámát. Ez egy felettébb összetett feladat, mivel a hazai állományáról csak becsléseink vannak, ami annak köszönhető, hogy a tisztavérű egyedek a házi macskákkal keverednek - többek között erről is olvashat A Mi Erdőnk idei második számában.
KARÁDI FINOMSÁGOK
Tíz éve fordított hátat Czah Éva és Odri Károly a nagyvárosi létnek, hogy a természet közelében – vagy inkább annak a közepén – újkori Robinsonokként éljenek. Gyökeret vertek Karádon úgy, hogy korábban még a közelében sem jártak Somogynak.
SIMON PÉTER: MAGÁNYOS VADKAN
„Egy Eger melletti faluban, Felsőtárkányban, a Bükk kapujában nőttem fel. Már kis koromtól rengeteg időt töltök a bükki erdőkben, legyen szó sportról, kirándulásról vagy természetfotózásról. A fotózás rejtelmeibe még a digitális korszak előtt édesapám vezetett be, de a képalkotás szeretete azóta is töretlen bennem."
ÖREG BÜKK A STÁJEROKNÁL
A Kőszegi-hegységben az Országos Kéktúra útvonalon haladva, a Stájer-házak közelében vezet az Öreg bükk Tanösvény. Ha nyugatról az Írott-kő felől, illetve közelebbről a Hörmann-forrástól érkezünk, először ahhoz az állomásához jutunk, ahol forgatható kockák segítségével megismerkedhetünk a Kőszegi-hegységet borító erdők világával.
CÉLEGYENESBEN A VILÁGKIÁLLÍTÁS
Közel két éve beszélgettünk legutóbb dr. Kovács Zoltánnal a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosi kinevezésének apropóján. Azóta is folyamatosak a munkálatok: a Hungexpo teljes területe megújul, ahogyan a rendezvény kiemelt vidéki helyszíneinek gyűjteményei is, a szakmai konferenciák és programok kidolgozása pedig jelenleg is zajlik.
HATALMAS LEHETŐSÉG ELŐTT ÁLLUNK
Közel egy év múlva hazánk ad otthont az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A szervezés és a munkálatok nagy erőkkel zajlanak szerte az országban, hiszen a kiállítás budapesti központja mellett több kiemelt vidéki helyszínen is számos program várja az érdeklődőket.
BIZTOS, HOGY AZ ERDŐBE VALÓK?
Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.
FUTRINKA FÁNIVAL RÁKÓCZI ERDEJÉBEN
A Dabas közeli Mántelki erdőtömbben húzódik a Rákóczi erdeje tanösvény. A piros körrel jelölt útvonal autóval először közúton, majd földúton közelíthető meg; a Mántelki erdészház és pihenőnél kezdődik és 7 kilométeren keresztül bemutatja az erdő élővilágát, az erdészek munkáját.
HA JÖN A FARKAS VAGY A MEDVE
Szlovákiából kis számban, de egyre gyakrabban érkeznek hozzánk barnamedvék. Az elmúlt években a Heves és Nógrád megye északi részén tapasztaltak arra engednek következtetni, hogy a faj megtalálta élőhelyét nálunk, immár folyamatosan jelen van. A farkas pedig egyre stabilabb állományban fordul elő Észak-Magyarországon, de felbukkanhat már az Alföldön éppúgy, mint a Dunántúlon.
VISSZA NEM TÉRŐ PILLANATOK – FÓKUSZBAN A FOTÓRIPORTER
Sem időjárási viszontagságok, sem földrajzi távolságok nem riasztják vissza. Ha „téma van”, azonnal kocsiba ül vagy kisrepülőre. Varga György, a Magyar Távirati Iroda nagykanizsai fotóriportere, ha kell az országutakat rója, térdig gázol a sárban vagy éppen a jeges vízben, felmászik bármilyen meredek emelkedőn csak azért, hogy meglegyen az a bizonyos pillanat.
PILISI LAKOMÁK
A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.
VADÁSZATI KINCSEK A RINYA-ÁGAK MENTÉN
A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.
HÁBORÍTATLAN VIZEK LAKÓJA
Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.
