KIS ERDŐK, ÉRDEKES TÖRTÉNETEK, NAGYSZERŰ ÉLMÉNYEK
Győr-Moson-Sopron vármegye erdősültsége (hozzávetőleg 18%) valamivel elmarad az országos átlagtól. Mégis, ha a térképre pillantunk, hamar szembetűnnek a zöldbe öltözött tájak.
Címke: tölgy
Oldal 1/2
GÚTH REJTEKADÓ ERDEJE
A dámszarvasról vált világhírűvé, de számtalan építészeti emléket és természeti érdekességet is rejt magában az Alföld egyik legnagyobb összefüggő erdeje, a Gúthi-erdő.
HÍVATLAN VENDÉGEK A BÜKK ERDEIBEN
A klímaváltozás mellett a biológiai inváziók jelentik a legnagyobb kihívást erdeinkre nézve. Nekünk, erdészeknek hadakoznunk kell a már megjelent inváziós, azaz tömegesen elterjedt idegenhonos fajokkal, ugyanakkor fel kell készülnünk újabbakra is.
ERDÉSZET AZ ORSZÁG KÖZEPÉN
A NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Pusztavacsi Erdészetének több mint 13 ezer hektáros működési területe zömében a Duna-Tisza közi hátságra esik, kis része tartozik a Tápió–Zagyva-vidékhez, valamint a Gödöllői-dombsághoz.
NEGYEDSZIVARNYI KIRÁNDULÁS
Mi kell egy jó kiránduláshoz? Felkészülés, tervezgetés térképpel, néhány könyvvel, vagy az ezeket kiváltó korszerű eszközökkel. Beszélgetés az úti célt jól ismerő barátokkal. Vidám, befogadó, figyelmes részvétel.
OLASZ MOLYHOS TÖLGYEK A TOLNAI-HEGYHÁTON
A klímaváltozás mérséklésére az erdészek is keresik a különféle megoldásokat, hogy elviselhetőbbek legyenek a számunkra kedvezőtlen hatások (felmelegedés, szárazság).
BANYAFÁK A FARKAS-ERDŐBEN
Vajon a legenda szerint szombatonként seprűnyélen érkező boszorkányokról kapták a banyafa nevet a mostanra már földre roskadt több száz éves famatuzsálemek?
MOSTOHA KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT
Bács-Kiskun vármegye délnyugati részén főként homoktalajokon gazdálkodik a KEFAG Zrt. Császártöltési Erdészete.
ÉRTÉKTARTÓ GAZDÁLKODÁS
A Tamási Erdészet 8000 hektár erdőterületet kezel, amelyből csaknem 7000 hektár egy tömbben, a Tamási–Gyulaj közti térségben helyezkedik el. Bár Tolna vármegyébe tartozik, a termőhely és az erdők sok mindenben hasonlítanak a kelet-somogyi képhez. Gazdálkodásunk egyik célja a természeteshez közeli elegyes erdők kialakítása, valamint a messze földön híres, igen értékes dámállomány megőrzése, fenntartása.
A GEMENCI KUTYÁS-TÖLGY
Vannak lenyűgöző, monumentális fák, amiket nagy tisztelet övez. Erdész, vadász, turista fejet hajt előtte és megcsodálja, amikor mellette elhalad.
KÉKELLŐ HALMOK, GYÖNYÖRŰ VIDÉKEK
A címben szereplő kifejezéseket Berzsenyi Dániel Búcsúzás Kemenes-Aljától című költeményéből vettük kölcsön, amelyben a költő hangulatosan ábrázolja Vas vármegyének a Kemeneshát és a Marcal folyó között húzódó, észak–déli irányú részét.
ESTERHÁZYAK NYOMÁBAN A VÉRTES BÉRCEIN
Magyarország és talán a Kárpát-medence legváltozatosabb domborzati, termőhelyi tájegységeit fedi le a Vérteserdő Zrt. működési területe. Napjainkban a budapesti agglomerációból kirándulók második vonalaként emlegetik a Dunazug-hegyvidék után. Két fő hegysége a Gerecse és a Vértes mészkőtömbje, melyhez a Császári-dombság és a Bakonyalja kapcsolódik.
TÖLGYBE ÁLMODOTT HORDÓK
Amikor tüzelik a hordót és meleg a fa, olyan az illata, mint a frissen kisült kenyér héja. A hordóba töltött bor kioldja ezeket az alkotóelemeket a fából, ettől lesz egyedi az aromája. Éppen ezért fontos, hogy hol nőtt fel a fa, honnan szerezték be a rönköt a kádárok. A Baranya megyei Palotabozsokon működő Európai Kádárok Kft. zömmel a mecseki Zengő és a Zemplén erdeiből származó tölgyből készít hordókat.
OKOS MEGOLDÁSOK AZ EURÓPAI ERDŐKÉRT
A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.
AHOL A BÜKKÖSÖK OTTHON VANNAK
Nyáron sokan pihennek az Adriai-tenger partján. Utazzanak a határátkelőkhöz autópályán vagy főúton, a zalai szakaszon biztosan elmennek olyan erdőrészek mellett, amelyeket a Zalaerdő Zrt. Letenyei Erdészete kezel. Az erdészet Zala megye délnyugati szegletében, közvetlenül a horvát és a szlovén határ mellett, túlnyomórészt a Göcseji-dombság, kisebb hányadában a Kerka-Mura-sík erdészeti tájrészletekben, csaknem 9 ezer hektáron gazdálkodik. Ebből 2400 hektár védelmi rendeltetésű.
A HADHÁZI NAGYERDŐ NÉMA KOPJAFÁJA
A hajdúhadháziak napjainkban is számon tartják, hogy a török hódoltság végnapjaiban milyen megpróbáltatással néztek szembe hajdú őseik. Sillye Ferenc hajdani hajdúkapitányra pedig kifejezetten büszkék, emlékét kopjafa őrzi a Nagyerdőben.
